Magyarországi latin nyelvű protestáns iskoladrámák a XVII-XVIII. századból

Előszó

A reformáció Magyarországra meglepően hamar eljutott és gyökeret vert. Ez nem csekély mértékben annak volt köszönhető, hogy az erazmusi humanizmus hirdetői már a mohácsi csata előtt, a Jagellók korának utolsó szakaszában előkészítették a talajt az új eszmék befogadására. A magyarországi német városok ifjai már 1522-től jártak Wittenbergbe. Hazánkban elsőkként ők hirdették Luther tanítását. Csakhamar azonban a magyar tanulók is megismerkedtek az új tanokkal. A magyarországi ifjakat inkább a humanista Melanchton vonzotta, az új hitet az ő tolmácsolásában (Confessio fidei Augustana, 1536) fogadták be és terjesztették. A magyar lakosságú helyeken azonban a XVI. század közepétől a hitújításnak a Kálvin-Bullinger képviselte változatát igazibbnak tartották a lutherizmusnál. Magyarországon az első reformált iskolák a Felvidék és Erdély német városaiban szerveződtek, és ezek az oktatási rendben a német mintát követték. Általában elfogadták a malanchtoni szervezetet, helyenként a Sturmét. A német példa nagy szerepet játszott az iskolai színjátszásban is, melynek nevelői eszközként való alkalmazásáról Luther is, Melanchton is kedvezően nyilatkozott. Hazánkban azonban jóval kisebb számú antik vagy antik szellemű darabot vittek színre, a bibliai témákat jobban kedvelték. A bibliai drámák nemcsak a szentírás ismeretét terjesztették, hanem a reformáció szellemében való életre vitelre is tanítottak, támadták a római egyház tanait. Még inkább szolgálták a hitújítás ügyét az ún. hitvitázó drámák. Figyelemre méltó, hogy a XVL század második felében keletkezett ilyen jellegű előadások mind magyar nyelvűek, és mind az ötnek ránk maradt a szövege is. Egyébként az iskolai előadások a protestáns iskolákban nemzeti nyelven folyhattak Luther szellemének megfelelően. Ezt a magyar hitvitázó drámákon kívül elsősorban a XVI. századi német nyelvű játékokról szóló adatok mutatják. A latin nyelv elsajátítását is célzó latin nyelvű előadások azonban csakhamar általános szokássá váltak. A legújabb kutatások szerint a magyarországi protestáns iskolákban folyó színjátszásról mintegy hétszáz adattal rendelkezünk. Ezeknek nagy többsége azonban puszta cím, témát, előadási alkalmat megjelölő adat. Még ha a fennmaradt szövegeken felül az egykorú nyomtatásban megjelent programokat, kéziratos játéktervezeteket is számításba vesszük, a szövegszerűen ismert darabok száma alig haladja meg a másfél százat. Vissza