Magyarországi kerámiaműhelyek

Előszó

Részlet a füzetből:

"A művészi színvonalra emelkedett fazekasművészet szerte Európában, - így Magyarországon is - a középkor alkonyán, az új társadalmi haladás korában, a renaissance hajnalán jelenik meg, részben a közelkeleti magas színvonalú ónmázas cserép /majolika, fajansz/ hatására. A majolika a kor gazdasági, társadalmi és kulturális téren vezető országában, Olaszországban a kor képzőművészetével egyenrangú alkotásokat hoz létre. A XV. század végén az Európa uralkodóosztályok fényűzése minden országba elcsábította az olasz majolikásokat. Hunyadi Mátyás udvarában volt majolikaműhely, amely a király számára dísz- és patikaedényeket és ragyogó palotáinak padlócsempéit készítette. A török dúlás azonban véget vetett ennek a virágzó műhelynek s csak a XVI. sz. végén, a Morvából beszivárgó habán fazekasok révén kezd újból virágzani a fehér ónmázas majolikaedény-készítés Magyarországon.
Az évszázados törökdúlás után hazánk Ausztria gyarmata lett s így a fajansz-manufaktúrák későn; a XVIII. században indulnak csak fejlődésnek. Első a császári alapítású holics. A többi manufaktúra létesítését az osztrákok a gyarmati elnyomás minden eszközével, a vámügyi rendelkezésekkel, a gyárak üzemanyagellátásának megakadályozásával bénították meg az osztrák és cseh iparfejlesztési program érdeklében. A magyar manufaktúrák a mostoha viszonyokkal dacolva lassanként mégis létrejöttek. Gyártmányaik, különösen a holicsié és a tataié, az ekkor európaszerte diadalmenetét tartó, igen drága és nehezen megszerezhető, királyi és főúri asztalokat díszítő porcelán hatására fehér ónmázas, színes, alacsonytűzű festéssel díszített cserépedények, a főurak és polgárság ízlését dicsérik és a legművészibb európai fajanszedények színvonalát is elérik." Vissza