Magyarországi irodalom idegen nyelven

Előszó

Csaknem száz éve, hogy KERTBENY KÁROLY 1876-ban közzétette "A magyar irodalom a világirodalomban" címmel magyar könyvek és szakkönyvek több mint négyszáz forditásának jegyzékét. Nyomában GULYÁS PÁL 1915-ben és 1920-ban "Magyar szépirodalom idegen nyelven" címmel szerkesztett részletes, analizáló bibliográfiát, kifejezetten a Széchényi Könyvtár gyűjteménye alapján. A nemzeti irodalom fordításainak összefoglaló nyilvántartása ezzel hosszú időre megszakadt, újrafelvételének tekinthető a felszabadulás után DEMETER TIBOR "Bibliographia Hungarica: Magyar szépirodalom idegen nyelven" című, gépiratos, sokkötetes, ma is tovább vezetett, egészében analizáló jellegű, a legkisebb irodalmi alkotásig részletező - de kiadatlansága folytán nehezen hozzáférhető - jegyzéke. Számos irodalomtörténeti tanulmány, illetve bibliográfia foglalkozik irodalmunk egy-egy nyelvterületi hatásával, egy-egy írónk műveinek idegennyelvű fordításaival, fogadtatásával. Csak példaképpen utalunk itt KOZOCSA SÁNDOR, PÁLINKÁS LÁSZLÓ és RADÓ GYÖRGY ilyen irányú munkásságára. Az Országos Széchényi Könyvtár magyar szerzők műveinek idegennyelvű fordításait alapítása óta mindenkor gyűjtvén és az idegen nyelvekre fordított magyar szépirodalom legnagyobb gyűjteményével rendelkezvén, fel kívánja újítani a GULYÁS PÁL által kezdeményezett bibliográfiát, az önálló kötetben közreadott irodalmi fordítások jegyzékét, mégpedig a fordítás megjelenéséhez igazodó időszakos formában, évkörökben. Irodalmunk fordításainak ilyen módon való bibliográfiai nyilvántartása mintegy bemutatja hazai irodalmunk külföldi térhódítását, és ezért tudományos és irodalomtörténeti, publicisztikai, könyvtári, könyvkiadói, szerzői jogi és külkereskedelmi szempontokból egyaránt hasznos lehet. Vissza