Magyarországi gazdaczímtár

Előszó

Az első gazdaczimtár 1893-ban „Magyarország Földbirtokosai" czimmel és bellusi Baross Károly szerkesztésében jelent meg.
A szerző ugyanazon a nyomokon járt, mint a jelen munkálat. Ugyancsak az ország 100 kat. holdon felüli birtokosait ölelte fel s ugyancsak a pénzügyigazgatóságok útján lettek a czimek egybegyűjtve. Ez a czimtár nem volt valami tökéletes, mert a kataszteri birtokiveken kitüntetett birtokos nemigen volt azonos a telekkönyvi birtokossal.
Később az Országos Statisztikai Hivatal adott ki gazdaczimtárt az 1895-ben foganatosított országos mezőgazdasági felvétel alapján. Ebben a czimtárban a 100 kat. holdon felüli gazdaságok voltak feltüntetve a gazdálkodó nevével s a czim megnevezésével, hogy mily czimen kezeli a gazdaságot, mint tulajdonos, bérlő, haszonélvező stb.
Ez a gazdaczimtár már jelentékenyen jobb volt az előzőnél, de ennek adatai is máig már nagyrészt elavultak.
Két izben a „Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság is kiadott egy szerényebb keretekben mozgó gazdaczimtárt, mindezen kiadványok adatai azonban szintén elavultak, mert a legközelebbi évek parczellázási szenvedélye, a földárak nagy emelkedése igen sok birtokost bírt arra, hogy földjén túladjon s így sok középbirtok gazdát cserélt, elaprózódott; viszont sok új középbirtok is keletkezett a nagybirtokok elparczellázása révén.
Elérkezett tehát az ideje annak, hogy Magyarország földbirtokosainak új, javított czimtárát adjuk ki s miután e vállalkozás szorosan összefügg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület feladataival elhatározta ezen gazdaczimtár kiadását.
Amidőn a földtulajdon iránt oly nagy az érdeklődés nemcsak a kereskedelem körében, amely hasznosítható gazdag czimanyag birtokába jut, de minden társadalmi körben, amidőn magának a gazdának is sokszor érdeke megtudni, hogy gazdatársai hol, milyen birtokon gazdálkodnak s mily különleges gazdálkodási ágat űznek, egy ily megbízható adatokkal, az összes birtokviszonyokat és az egyes birtokokon űzött specziális állattenyésztési, termelési és mezőgazdasági ipari üzemeket pontosan feltüntető gazdaczimtár nélkülözhetetlen segédeszköze a gazdának, a kereskedőnek, az iparosnak, egyszóval mindenkinek, aki a gazdával akár mint vevő, akár mint eladó üzleti összeköttetésben áll, vagy birtokot megvételre keres.
Jelen gazdaczimtár ugyancsak a pénzügyigazgatóságok által szolgáltatott kataszteri adatok alapján készült, amely adatok azonban a múlthoz képest annyival hitelképesebbek, mert az ország túlnyomó nagy részén a kataszteri kiigazítási munkálat már végrehajtatott.
Kötelességünk is Lukács László pénzügyminiszter úr Őnagyméltóságának e helyütt is a szívesen rendelkezésünkre bocsátott adatokért legmélyebb köszönetünket kifejezni.
E gazdaczimtár tehát a legújabb adatokat tartalmazza s minden tekintetben megbízható, s ha valaki a használati utasítást pontosan követi, a gazdaczimtár használatánál csalódás nem fogja érni.
Az egyes vármegyék monografikus részét jelentékenyen kibővítettük s ezáltal a holt számokba életet öntöttünk, mert ilyképp lehetővé vált, hogy ha valaki az ország egyes specziális kulturája iránt érdeklődik, pl. a szimmentáli tenyészetek vagy mezőgazdasági ipari szeszgyárak stb. iránt, azok tekintetében útbaigazítást találjon. Horvát- és Szlavonországokra vonatkozólag azonban monografikus adatokat összegyűjtenünk a legjobb akarat mellett sem sikerült, viszont azonban az első eset, hogy Horvát- és Szlavonországok 100 holdon felüli birtokosainak czimtára megjelent.
A monográfiák szerkesztésénél, mint általában az egész munkálat adatainak feldolgozásánál kitűnő segédtársam volt Fabricius Endre, az OMGE segédtitkára, akinek kiváló segédkezéséért nyilvánosan is köszönetet mondani kötelességem.
Különösen is figyelmébe ajánlom azoknak, akik e könyvet használni fogják, hogy a használati utasítást előzőleg olvassák el.

Budapest, 1911. október hó Vissza