Magyarországi földrengések évkönyve 2010

Előszó

A Pannon-medencében a földrengés aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig első pillantásra rendszertelennek látszik. Nehéz eldönteni, hogy a földrengések izolált területeken, vagy szeizmikusán aktív vonalak mentén keletkeznek. Mindenesetre felismerhető néhány terület, ahol viszonylag gyakran fordult elő a múltban földrengés. Ilyenek pl. Eger és környéke, ahol 70 év alatt legalább 16 földrengés és több mint 50 nagyobb utórengés történt. Komárom és Mór környékén, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében szintén jelentős volt az aktivitás egy-egy bizonyos időszakban. Az alacsony szeizmicitás nem feltétlenül jelenti a földrengések méretének csekélységét: komoly épületkárokat okozó földrengésekről van szó, néhány esetben talaj folyósodást is okozó gyorsulásokkal (pl. 1763 Komárom, M 6.2; 1911 Kecskemét, M 5.6), esetleg a felszínen is r megjelenő töréssel (pl. 1834 Érmellék, M 6.2). Ezek a példák azt mutatják, hogy 6.0-6.5 magnitúdójú rengések lehetségesek, de nem gyakoriak a Pannon-medencében (Tóth et al., 2002a).
A földtudományi kutatás fontos eleme a szeizmicitás vizsgálata, annak megismerése, hogy milyen gyakorisággal, hol és mekkora földrengések keletkeznek, továbbá melyek azok a szeizmotektonikai folyamatok, melyek a földrengéseket létrehozzák.
Az általános ismeretszerzésen túlmenően a földrengés elleni védekezéshez is fontos segítséget nyújt a szeizmicitás pontos ismerete. Egy terület földrengés kockázatát csak komplex szeizmológiai, geofizikai, geológiai ismeretek alapján lehet meghatározni. A legfontosabb információ, mely mennyiségileg meghatározza a földrengéskockázatot, a terület földrengés története, illetve a jelenkori rengések ismerete. Ehhez nyújt kardinális fontosságú segítséget a földrengés monitorozás, a földrengések megfigyelése, mérése és paramétereinek meghatározása. Magyarországon a földrengésmérő állomások száma és minősége 1995-ben érte el azt a szintet, hogy a lakosság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. Ez nagyrészt annak a szeizmikus megfigyelő hálózatnak köszönhető, melyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség javaslatára a Paksi Atomerőmű Rt. létesített az atomerőmű telephely tágabb környezetében.
Jelen kiadványunk célja és tartalma pontosan az, amit a címe is jelez: évkönyv, melyben megtalálható minden olyan adat és ismeret, melyet az év során a magyarországi földrengésekkel kapcsolatban összegyűjtöttünk. A célterület a 45.5-49.0É szélesség és 16.0-23.OK hosszúság által határolt földrajzi tartomány. A teljesség kedvéért azonban a világ jelentős földrengéseinek listája is megtalálható a mellékletben. Reméljük, hogy hasznát látják munkánknak mindazok, akik földtudományi kutatásaikban felhasználói a szeizmicitás adatoknak, de azok is, akik csupán egy-egy földrengéssel kapcsolatos kérdésükre keresnek választ kiadványunkban. Vissza