Előszó
Ismertető
A zsebkönyv Magyarország összes városainak és községének nevét betűrendben, sorszámozva tartalmazza. A helységnevek utáni betű- és számjelzés mutatja a térkép kilométerhálózatának azt a négyzetét, amelyben a kereseti helység neve leolvasható. A betű- és számjelzés után a helységek lélekszámát, vasútállomását, esetleges autóbuszmegállóját, végül a helységnevekkel megadott útirányon kérésziül a Budapesttől számított kilométer távolságát tartalmazza.
A helységnevek és közigazgatási változások 1949. május végéig megjelent rendeletek figyelembevételével lettek feldolgozva. A városok és községek lélekszáma az 1944 évi statisztikai adatok szerint van feltüntetve.
A kilométer távolságok kezdőpontja a budai Lánchídfő.
A helységek Budapesttől számított távolsága általában a legrövidebb útvonalon van megadva, de ha ettől eltérő, úgy ez célszerűségi szempontból történt. Így például a szabolcsi helységeiknél, ahol a Debrecen- Nyiregyháza útirány kilométer adatai szerepelnek, bár ez 30 km-rel hosszabb a legrövidebb útnál, azért mert ez az út végig pormentes burkolatú. De szükségessé tette néhol az is a hosszabb útvonal kijelölését, hogy föld-út legyen mellőzhető, vagy a terep domborzati helyzete kívánta meg, esetleg hidak hiánya tette szükségessé. A kilométer távolságok részletes térképekről történt kiszámításánál a töredékszámok fél kilométerre vagy egészre lettek kerekítve.
Ha a gondos munka ellenére a zsebkönyvben sajtóhiba előfordulna, a szerző már eleve elnézést kér és előre is megköszöni, ha erre figyelmét felhívják, hogy a legközelebbi kiadást már javítva bocsáthassa forgalomba.
A térkép szerkesztése, megrajzolása, nyomtatása, a zsebkönyv adattárának kidolgozása másféléves lelkiismeretes és gondos munka eredménye. Szerkesztésénél és forgalombahozatalánál az a cél vezetett, hogy Magyarország földrajzi, közigazgatása, közlekedési (szállítás, utazás) helyzetének megismerését e munkával társadalmunk minden tagja részére könnyen elérhetővé tegyem.
Budapest, 1949. június 1. A SZERZŐ
Vissza