1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország újabbkori történelme II. (töredék)

1815-től 1892-ig

Szerző
Nagybecskerek
Kiadó: Szabó Ferencz
Kiadás helye: Nagybecskerek
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 414 oldal
Sorozatcím: Történeti nép- és földrajzi könyvtár
Kötetszám: 57
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Magyarország fölosztása. Haynau. Ausztria a német szövetségibe kiván fölvétetni.

Még a világosi napok előtt Magyarország legyőzetésének biztos reményében, az országnak... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Magyarország fölosztása. Haynau. Ausztria a német szövetségibe kiván fölvétetni.

Még a világosi napok előtt Magyarország legyőzetésének biztos reményében, az országnak olyatén kormányforma volt szánva, minőt ennek II. József adott, tíz kerületben megannyi főispánnal, s a vármegyékben oly főnökökkel, kik hűségöket a közelebbi hadjárat idején a szövetséges két császári hadseregnél, mint hadi biztosok kitüntették. De a tervezet 1850 elején megváltozott. A szorosan vett Magyarország öt kormánykerületre osztatott: Budapest, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad kerületi fővárosokkal, egy polgári főispán, katonai- és csendőrparancsnokság, főtörvényszék és pénzügyigazgatóság székhelyével; Bács-, Temes-, Torontál-, Krassó vármegyékből, a szerbek kedvéért - noha számra az oláhok, németek, magyarok után ezeknél kevesbek valának - Temesi Bánság és Szerb Vojvodina czímmel s Temesvár székhelylyel, egy hadi s polgári kormányzó alatt, külön tartomány alakíttaték, mely után a felség egyéb czímei közé, a Szerbek nagy vajdája czímét is fölvette. Erdély nagyfejedelemségnek saját hadi s polgári kormányzó adatott, székhelye volt Nagy-Szeben. Horvát-Szlavonország hadi s polgári kormánya a bán kezében maradt, székhelye Zágráb volt.
A vármegyékben a közigazgatás és törvénykezés-elkülöníttetett. Minden vármegyének meg volt a maga főnöke, a nagyobbaknak, pl. Pest-Pilis és Pest-Soltnak, valamint Heves és Kül-Szolnoknak kettő is, saját alattas szolgabírákkal; és törvényszéke szintén saját alattas járásbíróságokkal. Minden közigazgatási szolgabíró mellé megannyi adóhivatal, a megyefőnök mellé adófelügyelőség rendeltetett. Erdélyben, a vármegyék, székely és szász-székek megszüntettetvén, új fölosztással Vidékekre (District), kerületekre (Kreis) és Járásokra (Bezirk) osztattak, s Behörde czímet nyertek, különös tekintettel a szászokra. Vidék hat volt: Kolozsvár-, Retteg-, M.-Vásárhely-, Károly-Fejérvár-i Nagy-Szeben-, Brassóvidék.
E szervezet, mint ideiglenes állapot (Provisorium) 1850 elejétől 1853 közepéig, ettől fogva ismét az ú. n. végleges szervezet (Definitivum) 1860. october 20-ig tartott.
Vissza

Tartalom

Negyedik korszak
Magyarország az absolutismus alatt (1850-1860)
Magyarország fölosztása
Haynau
Ausztria a német szövetségbe kíván fölvétetni453
Deák Ferencz és a magyar passivitási politika
Az alkotmány visszaállítására a főpapság és conservativek által tett kísérletek és elért sikerek
Az emigratio befolyása a haza felszabadítására455
A felség első körútja Magyarországban 1852.478
Kossuth fogadtatása s politikai működése Angliában és Észak-Amerikában480
Az ország absolutistikus alapon szervezése 1853-n483
Orosz-török háború 1853-tól 1856-ig484
Visszapillantás Magyarország legújabb időbeli fejlődési korszakára486
A kathol. egyház ősi rendszerének felforgatása. Törvénytelen kinevezések518
A császár nősülése s másodszori útja Magyarországba a császárnéval
Ennek rokonszenve a magyarok iránt
A kiegyezés útkészítője
Koronázás
Az ország és királyi ház öröme520
Osztrák pénzválság 1858-n526
Napoleon és a solferioni csata
Kossuth és Garibaldi
Cavour gróf 1859-60528
A protestánsok ellen kiadott Nyiltparancs
Tüntetések és passiv ellenállás
Gróf Széchenyi István tragikus halála530
1860-ki october 20-ki császári diploma534
Az esztergomi értekezlet 1860 december 18-n és a károlyfejérvári tanácskozás 1861 február 11-n536
Ötödik korszak
Az alkotmány helyreállításának kezdeményezése az 1861-65-ki országgyűlésen
Az 1861-ki országgyűlés megnyitása Budán557
Deák Ferencz korszakalkotó 1861-ki beszéde s fölirati javaslata ismertetése539
Tisza Kálmán határozati ellenindítványa565
A Deák fölirati javaslatára szavazók tekintélyesb szónokai568
A határozati indítványra szavazók tekintélyesb szónokai573
Két kedvezőtlen királyi leirat, s mindkettőre az országgyűlés fölirata. Óvás és határozat578
Az erdélyi országgyűlésnek 1861 Károlyfejérvárra november 4-kére egybehívása s a királyi főkormányszék két felirata következtében meghiusulása584
Magyarország helyzete 1862-65-ig
Tisza-szabályozás599
A magyar emigránsok visszatérése a hazába600
A schleswig-holsteini háború nagy következményei601
Miksa császár Mexikóban. Megöletése a republikánus párt vezére által602
Erdély két rendkívüli országgyűdlése
A Schmerling-Nádasdy által 1863 jul. 1-re Nagy-szebenbe összehívott erdélyi octroyált országgyűlés603
Erdély 1865-n623
Az 1865-67-ki országgyűlés
Az 1865-67-ki tényleges kiegyezésre az elmék előkészítése
Deák Ferencz nagy alakjának föltűnése s útegyengető actiója635
Osztrák-porosz-olasz háború 1866-n. Koronázás 1867-n647
Ausztria és Magyarország közös ügyei653
Magyar-horvát közjogi kiegyezés656
A véderő, honvédség felállítása, népfölkelés658
Vallásügyi törvények661
Nemzetiség. Nemzeti egyenjogúság664
A népnevelés és tandügy reformja665
Az 1868-ki fontosabb törvények667
Magyar- és Erdélyország végleges egyesülése, a két ország közötti jogviszony megállapítása és a korábbi külön intézmények egyeztető szabályodzása az 1868-ki XLIII. törvényczikk által669
Az 1865-68-ki országgyűlések utáni hazai és külföldi események
Franczia köztársaság. Német császárság. Olasz egységes királyság676
Szerb és román királyság679
Bosznia és Herczegovina megszállása Ausztria-Magyarország által680
Deák Ferencz nemzeti emléke684
A zsidók multja és jelene686
Buda-Pest, fiume, szeged, Magyarország nagyjövőjű három városa693
Törvénykönyvbe igtatott állami szerződések697
Napjaink története
A magyar állam, törvények által megszilárdítása 1869-85-n
Az országgyűlés képviselőháza. Pártok. Kormányelnökök. A főrendiház reformja701
A közigazgatás reformja708
Jogügyi és törvénykezési reformok713
Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi reformok 717
Közlekedési eszközök: Vasútak építése és megváltása728
A pénzügyi egyensúlyra irányuló reformok730
Államkölcsönök convertálása733
Állami költségvetés735
Adóügyszabályozás735
Magyarország halkadása állami megszilárdulásának útján 1886-90-n Tisza Kálmán ministerelnöksége végéig
Az 1886-ik év néhány fontosabb reformja738
Buda-Pest emelését czélzó 1887-ki kormányi építkezések: honvédelmi ministeri palota kibővítése, Ludovika-Akadémia, igazságügyministeriumi épület, államrendőrségi saját ház. Magyar-osztrák bankügy 748
A reformok folytatása az 1888-ik évben753
Magyarország pénzügyének forduló-pontja 1889-n763
Magyarország pénzügyi egyensúlya 1890770
Áttekintése az 1867-1890-ki korszak történetének783

Hőke Lajos

Hőke Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hőke Lajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem