Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig

Tartalom

Előszó - - - - - - - - - - - - - - - 7
Első könyv. A szentkirályok és Kálmán törvényei - - 11
Első fejezet Szent István törvényei. I. Szent István első tör- 11
vényhozása 1010 táján. 1. Egyházi vagyon, bírói kiváltság,
papok megbecsülése, világi s nemzeti törvényhozás szükségessége. 2. Keresztény hitélet. 3. Nővédelem, boszorkányság,
rontás, mérgezés, jóslás. 4. Minden csak magánvagyon az
egyházin kívül. Tolvajnő, gyújtogatás, házostrom. 5. Életbiztonság, szolgák, vendégek. - II. Szent István kis állam- 23
tani könyve 1022. k. 1. Előszó. 2. A királyok támaszai, ékességei a katholikus apostoli hit, ennek az egyháza és főpapi
rendje. 3. A király imádsága és erényei. 4. Kormányzati
erények. 5. A szolga (hadifogoly) ispánokat és vitézeket is
meg kell becsülni, valamint a szabad jövevényeket. - III.
Szent István második törvényhozása 1031 után. 1. Egyházi 27
vagyon és tized. A kir. adomány is magánvagyon. 2. Összeesküvés a király ellen, ispánok lázítása a király és egymás ellen. 3. Szolgák, vitézek, ispánok jogviszonya. 4. Tolvajok
büntetése. 5. Gyilkosok büntetése.
Második fejezet. Szent László-kori törvényhozások. I. A főurak 34
akasztó-törvénye tolvajírtásra 1077-ben s az enyhítések. 35
1. Tolvajírtás. 2. Tolvaj nyomozása, letartóztatása, a bíró
felelőssége. 3. Tolvajok és orgazdák ellenőrzése vásáron és
országhatárnál. 4. A szentistváni kardrántás-törvény enyhítése, s a házratörés. - II. A Jogszedés első törvénye s a 40
bíráskodás. 1. Jogszedés a szökött szolgák és marhák
összegyűjtése. 2. Tolvajnyomozás istenítélettel. 3. Egyházba
menekült tolvaj. .4. Tolvaj nők s a tíz-hat dénárnyi érték
tolvajai. 5. Tolvajfogók törvényei. 6. Tisztviselők, bírák,
futárok, házi kardrántások. - III Az első esztergomi zsi- 47
nat 1086 k. 1. Püspökök. 2. Kanonokok és clericus diákok.
3. Bíráskodás a clericusokon. 4. Plébániai javadalom elvesztése, felebbezés. 5. Bencés apátok. 6. Ünnepek, böjtök, po-
gányság, simonia. 7. Nőrablás, házasságbontás. 8. Részeges, gyilkos, gyónástalan halál, rontó, zsidó. - IV. Szent
László szabolcsi zsinata 1092 május 20. 1. Érsek, püspökük, 56
esperesek felelőssége a nőspapokkal szemben. Külföldi vendégdiákok igazolása és marasztalása. 2. Apátok, szerzetesek, kalendások. 3. Ünnepek, böjtök, egyház megbecsülése, pogány áldozatok. 4. A házasság már fölbonthatatlan, feleséggyilkosság, erőszak, bérnők, boszorkányság. 5. Egyházi
vagyon, a tizedek szabályozása. 6. Királyi és bírói idézőpecsét, víz- és vasítélet, zsidók és izmaeliták ellenőrzése.
Harmadik fejezet. Kálmán király törvényei. 1. Királyi kúria, 65
feudális birtokrendszer, kir. ispánok szolgálati viszonya.
2. Az egyházi vagyon sértetlen, a király is fizeti a tizedeket, viszont az egyház imádkozik a királyért és kiközösíti az összeesküvőket. 3. Egyházmegyei zsinati bíráskodás
király helyett. 4. Bírói pristaldusok és tanúk. Istenítélet.
5. Clericusok, papok, káplánok, apátok, püspökök. 6. Uj ünnep, mise, ereklyék, kántorböjt, temetés. 7. Nővédelem, női
bűnök, boszorkányok. Uj eljegyzés, a házasság fölbonthatatlan. 8. Izmaeliták és zsidók (kölcsön, adásvétel). 9. A szabad telepesek haszonbére dénárokban. 10. A második jogszedő törvény, a civis-várőrök egyedüli kötelessége. 11.
Egy kepe ára, ló- és más állat-kiviteli tilalom, magyar származású ember külföldre való eladása is tilos, határvám, piaci vám, vámigazdvány. 12. Gyilkosság, lopás, tolvaj
lefogva, egyházba menekülve.
Második könyv. Az aranybulla és átalakításai Zsigmond
királyig. 1222-1397 -----____ 81
Első fejezet. Az aranybulla mint serviens szabadságlevél. 1. Az 83
aranybulla keletkezése és igazi célja. 2. Nobilisok és
seiviensek az aranybulla előtt. 3. A páncélos serviensek
kezdete. 4. Servienslázadás 1222. 5. Az aranybulla servienscikkelyei. 6. Az aranybulla reformálja az idegenek, főurak
(nobilisok) és bíráskodás visszaéléseit. 7. Az aranybulla
hét példánya, a főpapok és főurak ellenállhatnak és ellenmondhatnak.
Második fejezet. Az aranybulla főpapi átalakítása. 1231. 1. Az 99
aranybulla serviens-cikkelyei 1231-ben. 2. Az aranybulla
nem serviens cikkelyei 1231-ben. 3. Az aranybullának 1231-
ben kihagyott cikkelyei. 4. A következő évben csakugyan
hatalmasok fölött bíráskodnak a zalai serviensek?
Harmadik fejezet. Az aranybulla kezd hűbéries lenni. 1267. 109
1. Szabad királyi serviensek kinevezése. 2. Az aranybulla
1267. évi átalakítása. 3. Az aranybullai serviens cikkelyek
1267-ben. 4. Új cikkelyek 1267-ben. 5. Mely aranybullai cikkelyeket hagytak ki 1267-ben?
Negyedik fejezet. A szabad rendelkező jog utolsó megjelenése 1!6
1290-ben. 1. Az aranybulla serviens cikkelyei 1290-ben.
2. Az aranybulla nem servienscikkelyei 1290-ben. 3. Új cikkelyek 1290-ben.
Ötödik fejezet Aranybullai hatások Zsigmond királyig. 1. Az 122
1298. évi országgyűlés. 3. Nagy Lajos király 1351-ben először törvényesíti az aranybullát a szabad rendelkező jog (a fő cikkely) kihagyásával. 3. Zsigmond király 1397-ben
átírja Nagy Lajos átírásában az aranybullát s a honvédelmi 7. cikkelyt kibővíti s az ellenállási záradékot kihagyja.
Harmadik könyv. Magyar alkotmány és művelődés törvényeinkben. 1222-1526 127
Bevezetés. Lovagkori törvényeink. A törvények főcélja és jel- 128
lege tartalmuk szerint. Első fejezet. Föld- és néprajzi viszonyok a törvényeinkben. 134
Magyarország határai, részei, fővárosa. Tótország és Erdély. Déli végvárak és megyék. Más megyék és városok érdekességei.
Második fejezet. A király és udvara. A kir. szék betöltése. 141
A Szent-korona őrzése s a koronázás. Királyné és leányai.
A király lakásai, palotásai, udvarosai. A király címzése.
Királyi kancellária. Kir. pecsétek és oklevéldijak. Kir. udvari főtisztek. A király személyes jelenléte. Kir. tanács.
Kormányzó a király helyett. A kir. udvar gazdasági hivatalai. A kir. udvar koronabirtokai.
Harmadik fejezet. Egyházi társadalom és vagyon. Püspökök. 167
Egyházi vagyon, kegyuraság, főpap-kinevezés. Főpapi végrendeletek, fő- és alpapság viszonya. Szerzetesrendek, apátok, prépostok. A főpapok politikai működése. Káptalanok,
konventek, mint hiteleshelyek. Hiteleshelyi díjak. Egyházmegyei és római szentszék. Egyházi bandériumok. Egyházak terhei. Katonai megszállások és kártevések. Egyházi
tized vagy dézsma. Kiktől miből dézsmáltak. A dézsmálás
módja.
Negyedik fejezet. Világi társadalmi osztályok. 1. Bárók. Ban- 208
dériumos urak: A bárók jogállása és békés szolgálatai.
II. Nemesek. Nemesi jogok és kiváltságok: 1. A magyar 222
nemesek gyülekező joga. 2. A magyar nemeesek kizárólagos hivatalképessége. 3. A nemesek bírói kiváltsága. 4. Személybiztonság törvényes ítélet előtt. 5. Nemesek joga a kir.
adományokra. 6. Jogtalan foglalóknak ellenálló visszaűzés
joga. 7. Ősiség öröklésének a joga, az özvegyi jog és leánynegyed pénzbeli biztosításával. 8. Nemesek mentességei dézsmáktól, adóktól, vámoktól. - Nemes urak udvari népei: serviensek, familiárisok, servitorok és factorok, senescalcusok, libertinusok. III. Városiak, civitatenses. Városi 253
művesek és kereskedők. IV. Jobbágyok. A szabad jobbágy- 261
ság újra röghöz kötött szabados jobbágy lesz. A jobbágytartozások második egyenlősítése. Libertinusok, zsellérek.
Kúnok, jászok, tatárok, rácok, rutének, oláhok.
Ötödik fejezet. Alkotmány és törvényhozás. A magyar alkot- 281
mány kezdete. A törvényhozás alkotmányos elvei. Köztársasági és szabad királyválasztó hangok. Mátyás király alkotmányos elvei. A rákosok, diéta, convenció. Alkotmányelvek és cikkelyek a királyválasztó föltételekben. Az országgyűlés tárgyalásmódja. Csak országgyűlés adhat adót.
Mentelmi jog. Fegyveres országgyűlés. Királyi tanács.
Tripartitum. Konfederációk, kir. teljes hatalom.
Hatodik fejezet. Hitélet és szellemi művelődés. Budai zsinat. 295
1279. Huszita hittételek. A hűtlenség jegyei s a lutheri hitszakadás ellen hozott törvények. Szentségek. Országgyűlések a hitéletről. Egyházi rend élete a zsinatokon. Házasság. Ünnepek, körmenetek. Egyházak és temetők. Temetés.
Istenítélet, eskü, párbaj. Az egyházi büntetések lelki hatása.
Plébániai iskolák. Káptalani és monostori iskolák. Tanítás
a lovagoknál, céhekben, nőknél. Külföldi egyetemek. Magyar
egyetemek. Néhány adat a törvényekben az iskolákról.
Hetedik fejezet Családi és társadalmi szokások. Családi élet. 322
Vadászatok. Vakítás, kivégzés, temetés. Fölszerelés, ruhaviselet. Családi, társadalmi szokások a törvényekben. Hogyan becsülték a nemesek örökségeiket? Építkezés, ruházkodás, fölszerelés, étkezés adatai a törvényekben.
Nyolcadik fejezet. Bíráskodás. 1. Bírói fórumok. Nádor és kir. 335
kúria. Nádori általános ítélkezés (generale iudiclum). Kir.
személyes jelenlét. Kir. kúria és kir. tábla. Tárnoki szék.
Megyei törvényszék. Szab. kir. városok és falvak bíráskodása. Községi és földesúri szék. - 2. Határidők. Nyolcados törvénykezés. Rövid idézések. Ezek eltörlése. Felújulnak. A nyolcados törvénykezés szabályozása. Breves
brevium. Rövid idézésű rövid ítélkezés. A háromvásáros kihirdetés. Perhalasztások. Sorrend és végső határidő. -
3. Bűnök. Hatalmaskodások. Birtokfoglalások. Jogtalan le- 362
tartóztatás és befogadás. Jobbágyköltözők visszatartása és
erőszakos elvitele. Katona vétségek, idegen zsoldosok viszszaélései. Hűtlenség jegyei, notae infidelitatis. Emberölés.
Csalárdság, patvarkodás, uzsora. Ellenállás, Vissza űzés,
széksértés. Hivatali vétségek. - 4. Büntetések. Testi bün- 585
tetés. Erkölcsi büntetés, kiközösítés, száműzés. Hivatalvesztés. Pénzbüntetések, homagium, emberdíjak. Nyelvváltság, károk, költségek, becsük s egyéb büntetések. A bírságok elosztása. - 5. Peres eljárás. A proclamata congregatio 400
eltörlése. Hiteleshelyek, prókátorok, fiskálisok. Inhibitio,
prohibitio. Magyar inkvizició. Eskü, párbaj. Oklevélbemutatás. Itélet és végrehajtás, salvus conductus és kiegyezés, kegyelem.
Kilencedik fejezet. Belügyi közigazgatás. Legrégibb nyomai. 416
Autonomiák, szabad falvak keletkezése. Serviens nemes
autonomiák kezdete. Az ország közigazgatásának főtisztviselői a király bárói. Közigazgatás az 1405. évi szab. kir.
községek gyűlésén. A közigazgatás szabályozásai Zsigmondtól Mátyásig. Közigazgatás törvényei Mátyástól kezdve.
Király a közigazgatásban. Végrehajtás a bíráskodásban a
középkor végén. Közigazgatás dolga a közpénzek és katonák ügyében.
Tizedik fejezet. Hadügy és külügy. Hadügy az első banderiális 441
törvény előtt. Zsigmond király első bandérium-törvénye.
1397. Az 1433. évi Zsigmond-registrum. Zsigmond második
banderialis törvénye, 1435. I. Albert király, hét kapitány
és Hunyadi kormányzó hadi törvényei. Első banderialis törvény a gyalogokról. Hadkötelezettség Mátyás király első
éveiben. A kir. mezővárosok. Diplomáciai és gazdasági intézkedések háború előtt. Katonaszámlálás. Jobbágytelek és
katonák számaránya Mátyás király alatt. A banderialis
hadsereg legyöngülése a két Jagelló alatt. II. Ulászló hadiregistruma, az aulikusok s a fegyveres országgyűlés. Hadvezérlés. Kapitányok, zsoldosok. Várak. Katonai vétségek
és perhalasztások. - Külügyi viszonyok. Külföldiek be- 480
fogadása. A királyleányok kiházasítása s az országhatárok
kiigazítása. Magyar követek külföldön. A pápai udvarhoz
való viszony. Néprajzi kölcsönhatások a diplomáciában.
Külföldi pénzek Magyarországon s magyar pénzek külföldön.
Tizenegyedik fejezet. Adó- és pénzügy. Collecta s az első adó. 490
Az első állami egyenes rendes adó. A rendkívüli adó,
a hadiadó kezdete. Mátyás 1467. évi adótörvénye. A fiscus
vámja, korona vámja. Házi adó. A két utolsó Jagelló adótörvényei. Rovó és rovások. Adófizetők és adómentesek
1467 után. Adókezelés, elszámolás. Elszámolások az adón
kívüli kir. jövedelmekről. Pénzverés. Külföldi és más tilos
pénzek.
Tizenkettedik fejezet. Gazdasági élet. Perpetuitates. Örökségek. 521
ingatlanok. A porta, sessio, fundus, telek, zsellér. A nemesi
kúriák és allodium-majorok, urasági emberek. Földesúri
jövedelmek = úrbéri terhek. Növénytermelés: erdő, gabona,
eke, kepe, kereszt. Szőlő, bor, cseber, akó, veder, pint. Állattenyésztés, hal- és nyestjövedelem. Érc- és sóbányászat,
érc- és sómonopólium. Urbura. Kézművesség, ipar. Kereskedés, zálogkölcsön, regale bérlet. Vásár. Vámok, harmincadok, közlekedés. Vámtörvények a Jagellók alatt.
Névmutató lexikon 557

Témakörök