Magyarország történeti helységnévtára - Liptó megye (1773-1808)

Fülszöveg

BEVEZETÉS A "MAGYARORSZtó TÖRT&iETI HELYSfcf^eVTÁfiA" CÍJlO SOROZATHOZ
A sorozat célja és tartalma
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Történeti Statisztikai Kutatdcsoportja 1972-ben indította el a történeti Magyarország területét felölelő, a XVIII. század végi állapotot tükröző hely-ségné>rtár összeállításának munkálatait. /1/
Az első fázisb.vi levéltári és könyvészeti forrásokból a tervezett helységnévtárhoz szükséges adatok cédulázására kerUlt sor, /2/ aminek eredményeképpen az adatgyűjtés 19Öt-ben történt befejeződése után a Könyvtár birtokában százezret meghaladó cédulaállomány volt. As anyag feldolgozhatósága, valamint megjelentetése érdekében a rendezés során a történeti megyék szerinti csoportosítás látszott célszerűnek. Ez egyben lehetővé tette, hogy az anyag rendezésére megyei tudományos intézményekkel (levéltárakkal) együttműködve kerülhessen sor. /3/ ¦'989-ig tizenegy intézmény kapcsolódott a munkába, ami 29 történeti megye anyagát... Tovább

Fülszöveg

BEVEZETÉS A "MAGYARORSZtó TÖRT&iETI HELYSfcf^eVTÁfiA" CÍJlO SOROZATHOZ
A sorozat célja és tartalma
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Történeti Statisztikai Kutatdcsoportja 1972-ben indította el a történeti Magyarország területét felölelő, a XVIII. század végi állapotot tükröző hely-ségné>rtár összeállításának munkálatait. /1/
Az első fázisb.vi levéltári és könyvészeti forrásokból a tervezett helységnévtárhoz szükséges adatok cédulázására kerUlt sor, /2/ aminek eredményeképpen az adatgyűjtés 19Öt-ben történt befejeződése után a Könyvtár birtokában százezret meghaladó cédulaállomány volt. As anyag feldolgozhatósága, valamint megjelentetése érdekében a rendezés során a történeti megyék szerinti csoportosítás látszott célszerűnek. Ez egyben lehetővé tette, hogy az anyag rendezésére megyei tudományos intézményekkel (levéltárakkal) együttműködve kerülhessen sor. /3/ ¦'989-ig tizenegy intézmény kapcsolódott a munkába, ami 29 történeti megye anyagát érinti. A/ Az adatok megyénkénti tagolásban, egységes szerkezetű sorozat keretében jelennek meg.
Az anyaggyűjtés az eredeti célkitűzés szerint a teljes történeti Magyarország területére kiterjedt. A források területi különbségei, továbbá az eltérő forrásadottságok miatt azonban az elképzeléseket úgy kellett módosítani, hogy a nrunkálatok első fázisában a Horvátország, Erdély és a Határőrvidék nélküli, szűkebb értelemben vett történeti f'íagyarország megyéire terjed ki az egységes szempontok alapján összeállított helységnévtári adatközlés. A tervezett sorozat adatbázisát 1773 és IBOS között keletkezett források alkotják.
A sorozat fő célkitűzése, hogy a források biztosította lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország településeit (beleértve a külterületi lakotthelyeket is), az önálló névvel bíró pusztákat, illetve megkísérelje visszatükrözni a korabeli települések fontosabbnak ítélhető demográfiai, gazdasági jellemzőit. A leíró statisztikák gyakorlatával ellentétben azonban az összeállítás nem tartalmazza önálló címszóként a hegyek, folyók, megyék, országrészek nevét, a nevezetes épUletek leírását.
A sorozat tartzdma folytán a társad ad omtudományi kutatóknak, egy-egy település, vagy régió adatai iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani. Nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti- és településföldrajz, egyháztörténet, történeti demográfia, történeti statisztika, kereskedelemtörténet, birtok1ástörténet, igazgatástörténet, nyelvészet és néprajz kérdéseivel foglalkozók Is választ kaphatnak bizonyos kérdésekre az adattár segítségével. Illetve felvilágosítást nyerhetnek arról, hogy mely egyházi vagy családi levéltár anyagában folytathatják a kutatást.
Az adatközlés forrásai
Lexlcon Locorum (1)
Altalános forrásoknak nevezzük a feldolgozottak közül azokat, amelyek - területi, vagy többé-kevésbé behatárolható regisztrációs megszorításoktól eltekintve - egységes és teljes leírásokat adnak. Ezek a következők:
A Helységnévtár 1773-1808 között szóródó forrásai közül ez az adattár a legkorábbi, a-nely megyénként csoportosítva négy nyelven közli a helységek (szabad királyi városok, jrezővárosok és falvak) nevét. Jogállását, az ott anyaegyházzal bíró felekezeteket, a tanítók számát és a többségi nyelvet. Ez az "általában Lexlcon Locorum néven emlegetett összeírás azonban csak elvétve terjedt ki a pusztákon lévő településekre.
A forrás címleírása: Magyzirország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Lexicon Locorun Regni Hungáriáé Populosorum anno 1773 offl-close confectun. Budapest, l'jjgyar BékekUldöttség K. 1920.
Jelölése az adattárban: "1" - utalva a leginkább használt Lexlcon Locorum elnevezésre. Vissza