Magyarország történetének kézikönyve VII.
A reformi és nemzetiségi küzdelmektől a szabadságharcz végeig/1840-1849.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A jelen munka tartalmát tevő 10 év története összes történelmünk legtanulságosabb részlete. Ekkor vívatott ki állhatatos erőfeszítéssel politikai átalakulásunk körében mindaz, miről a...
Tovább
Előszó
A jelen munka tartalmát tevő 10 év története összes történelmünk legtanulságosabb részlete. Ekkor vívatott ki állhatatos erőfeszítéssel politikai átalakulásunk körében mindaz, miről a felvilágosultabb honfiak valaha csak képzelődni is alig mertek, a sajtószabadságtól, a törvény előtti egyenlőségtől kezdve a felelős, független parlamenti kormányig. Ekkor tanúsította leginkább a nemesi osztály, mily nagy mérvben sajátja a magyar jellemének a jogérzet és nagylelkűség, midőn minden kiváltságait és előjogait, nemzetiségi különbség nélkül, az összes nép javára önként és egyszerre feláldozta. „A fellázadt népiségek kibékítését - mondá a ministerelnök az országgyűlés előtt - a kormány oly módon kivánta elintézni, hogy még a Mindenható is azt mondhassa a magyarról: e nemzet megérdemli a szabadságot." De az egyenjogosított nép is ekkor tündöklött leginkább polgári erényeivel.
Vissza
Tartalom
A reformi és nemzetiségi küzdelmektől a függetlenségi harcz végéig. 1840-1849.
1. Erős főrendi ellenzék szükségletének érzete. Gróf Dezsőfi Aurél és a fontolva haladó párt. Követválasztások. A pecsovics nevezet. Változások a főállamhivatalokban. A vegyes házasságok ügye. Az országgyűlés megnyitása. Deák Ferencz és gróf Batthyáni Lajos az ellenzék vezérei. A kir. propositiók. A censura kérdése. A pesti követválasztási és a szólásszabadsági sérelem. Amnestia. Az országgyűlés egyéb tárgyai. 1839-1840. 1
2. A törvényhozás eredménye az 1832/6. és 1839/40. országgyűléseken 26
3. A megyei gyűlések fontossága és árnyoldalai. Az irodalom a nemzeti fejlődés főtényezője. A nemzeti nyelv. A szépirodalom. A Kisfaludy-társaság. Bölcsészet. Az irodalom egyéb ágai. Történelem 43
4. A napi sajtó. A Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hirlap. Kossuth elvei és eltérése az átalakulás módozataira nézve Széchenyitől. Ennek vádjai a Kelet Népében Kossuth ellen. A közönség véleménye e vitatkozásról. Mindkettőnek elmélete birálva Dezsőfitől a Világ hirlapban. A vegyes házasságok ügye. 1841-1842. 57
5. A panszlavismus fejlődése. Gr. Zai Károly föllépése a pánszláv törekvések ellen. A pesti prot. főiskola terve. A prot. papok fölségfolyamodványa. Az illyrismus czélja Horvátországban. A varasdmegyei eset. A zágrábi tisztújítás. A magyarok elleni gúny dal. Királyi leirat az illyrismus ellen. Széchenyi kifakadása akadémiai beszédében a magyarok túlbuzgalma miatt. Bizalmas érintkezése Metternichchel. Vesselényi szózata. 1841-1843. 72
6. A szatmármegyei 12 reformpont. A városok országgyűlési szavazata. A közadózás kérdésében gr. Sztárai szózata és Kossuth izgatása. A nemesség adózásának kérdése a megyék közgyűlésein. Széchenyi Adó és két garasa czímü müve. A képviseleti rendszer utjának egyengetése. 1841-1843 90
7. Anyagi érdekeink. A vámszövetség. A védvám. Iparegyesület. Az 1841. és 1843. iparműkiállitások. A védegyletek keletkezése. A földmívelés emelkedése. A vukovár-fiumei vasút. A pesti kereskedelmi bank. Az 1837. és 1841-ki erdélyi országgyűlések 99
8. Országgyűlés hirdettetik 1843. maj. 14-re. Követválasztási zavargások. A pártok állása. A kir. előadások. Országgyűlési hirlap. Válaszfelirat. A magyar nyelv és horvát viszonyok ügye. A vallási vitatkozások. A túrmezei sérelem s a megyei kihágások feletti viták 104
9. A haladási kérdések az 1843/4-ki országgyűlésen. A nemnemesek birtok- és hivatal-képessége. A részek visszakapcsolása. Unió Erdélylyel. A városok rendezése. Az ősiség eltörlése. Örökváltság. Büntető törvénykönyv. Közös teherviselés. Kézmunkák. Hitelintézet. Fiumei vasút. Vámviszonyok. Országos védegylet. Bizalmatlansági szavazat a kormány iránt 115
10. A törvényhozás eredménye az 1843/4-ki országgyűlésen 126
11. A nemzet és kormány ellentétes átalakulási iránya. Népképviseletre törekvés. A védegylet megalakulása és czélja. Metternich levelezése József főhg. nádorral a kormány új iránya felett. Apponyi Gy. és Jósika S. kanczellárok. Az ellenzék két felekezetre szakadása. A Pesti Hirlap új szerkesztője. A központosítási felekezet elvei. A hírlapok színezete. 1845 131
12. Apponyi törekvése a megyékben többséget szerezni. Irányelvei. Állása a védegyletekhöz. Administratori rendszere. A főispáni helytartók eljárása. A honti és bihari esetek. A zágrábmegyei s túrmezei nemesek szavazatjogának és a horvátországi tartománygyülésnek alkotmányellenes rendezése. A megyék lépései ez ellen. Az új kormányrendszer hibáinak oka. 1845. 142
13. A kormány újításai. Gr. Széchenyi István a közlekedési osztály élén; pesti ipartanoda; a népiskolák új rendszere; az óhitűek iránti rendelet. Az ellenzéki felekezetek egyesülése. A felelős kormány eszméjének terjedése. Közadózási tények s örökváltsági esetek. A védegylet hatása. Gyáralapító társaság. Az 1846-ki iparmükiállítás. Dohány-egyedáruság. Tiszaszabályozás. Közbenső vámviszonyok. Magyar kereskedelmi társaság. Vasutak. Erdélyi országgyűlés. 1845-1847. 155
14. József főhg. félszázados helytartóságának jubilaeuma. A nádor halála. István főhgnek helytartóvá neveztetése és körútja. Az administratorok törvényszéki elnöklete. A conservativpárti programm. Törekvés a kormánynak az országgyűlésen többséget szerezni. A bécsi kormány alkotmányellenes befolyása nem szűnik meg. A két párt irányelvei. Az ellenzék összejövetelei. Széchenyi „Programm töredékei". Az „ellenzéki nyilatkozat". 1846-1847. . . 171
15. Országgyűlés hirdettetik 1847. nov. 7-re. Követválasztások. Kossuth és Széchenyi választatása. A pesti és borsodi utasítások. A horvát tartománygyűlés. Szabadságra és egyenlőségre törekvés. Új személynök. A pártok vezérei V. Ferdinánd kir. magyar nyelven szól. Nádorválasztás. Kir. előadások. Kossuth válaszfelirati indítványa elfogadtatik. E felirat letétele. A közteherviselés és örökváltság elfogadása; az ősiség eltöröltetik. A horvátországi partiumbeli s az administratori sérelem fölvétele. A váratlan események hullámtorlatai elborítják a tárgyalásokat. 1847-1848. . 190
16. Közügyeink kétségbeejtő állapota. A párisi forradalom híre zavart állapotban éri a kormányt. A bankjegy-válság. Kossuth felirati indítványa a független felelős magyar ministerium iránt. Apponyi az országgyűlést feloszlatni kívánja. A bécsi forradalom kitörése és Apponyi leköszönése. A feliratot a főrk. is elfogadják. Martius 15-ke Pesten. Az országos küldöttség Bécsben. István nádor buzgalma és a főhgek értekezlete. A király a nemzet kivánatainak megfelel. 1848. mart. 3-18. 212
17. Az átalakulást illető törv.-javaslatok tárgyalása. Batthyáni és Kossuth irányelvei. Az első felelős független magyar ministerium. Nehézségek az udvarral a pénz- s hadügyi ministeriumok megerősítése iránt. Kisérletek az engedmények visszavételére. István nádor emlékirata. Az alsóház határozata az 1-ső kir. leiratra. A pesti mozgalom. Ujabb kedvező kir. leirat. Kossuth nyilatkozata. 1848. martius 19-31 241
18. A főváros és a vidéki köznép érzülete. Zsidóüldözés. A szerbek rokonszenve. Horvátország a martiusi mozgalmak előtt s után. A nemzeti gyűlés petitiója s erre a kir. válasza. Az országgyűlés határozata az illyr törekvések ellen. A pesti bizottság szózata a horvátokhoz. A reactio terve. B. Jellacsics József. Az újvidéki küldöttség az alsóházban. Kossuth válasza. V. Ferdinánd a törvényeket megerősíti és befejezi az országgyűlést. 1848. mart. 25. april 11 262
19. A törvényhozás eredménye az 1847/8-ki országgyűlésen 278
20. A nemzet reményei. A ministerium pályája kezdetén. A közigazgatás szervezése. A néposztályok hangulata. Reactio az unió ellen. A balázsfalvi gyűlés. Az erdélyi országgyűlés megnyitása. Az unió sanctiója. Az udvari reactio alattomos működése. A bécsi ministerium politikája. A bécsi és pesti kormányok közti viszonyok elmérgesedése. A május 6. és 7-ki csász. kir. kéziratok . 295
21. A prágai szláv birodalmi tervek. A ministerium intézkedése a cseh törekvések ellen. Magyar követség d frankfurti parlamenthez. A kikindai vérengzés. A karloviczi szerb nemzeti gyűlés; Rajacsics patriarcha. Suplikacz vajdává választatása. A románok ellennyilatkozata. A horvát mozgalom; Jellacsics bán első működései. B. Hrabovszki kir. biztos eljárása. 1848. május 321
22. Katonai kihágások Budán és Pesten. A majus 15-kei bécsi forradalom. terv a dinasztiát Budán megtelepíteni. Országgyűlés hirdetése julius 2-ra. Honvédsereg és nemzeti bank felállítása. A huszárok hazaszökése. A szerb táborok. A kormény ellenintézkedései. Karlovicz és Szentmihály megtámadtatása. A szerbországiak csoportos betörése. 1848. maj. 10.-jun. 28. 340
23. Horváth tartománygyűlés. Jellacsicsot kárhoztató kir. kéziratok. A bán dictatorrá kiáltatik ki. János főhg. közbenjárása. A magyar kormány államirata a horvát ügyben. A magyar országgyűlés megnyitása. A trónbeszéd. A had- és pénzerő megajánlása. A király Budán lakásának kérdése. A honvédelmet illető készületek. A költségvetés tárgyalása. Majus 29.-aug. 26. 359
24. A horvát előkészületei a betörésre. A szerb lázadás növekedése. A szerb kormány avatkozása a lázadásba. A kormány intézkedései. Bechtold altábornagy a vezérséggel megbízva. A versecz, écskai, becskereki, temerini és járeki harczok. Szent-Tamás 3-szori ostroma. A földvári, futaki, lokvai, fejértemplomi és neuzinai ütközetek. 1848. jul.-sept. 383
25. Batthyáni és Deák eljárása Bécsben. Intézkedések a háborura, a pénzjegyek kibocsátása. A sept. 4-kei Jellacsicsot rehabilitáló kir. kézirat. A 100 tagú országos küldöttség fogadtatása. A ministerium lemondása. Széchenyi szerencsétlensége. A bécsi ministerium és Batthyáni hadikészületei. Küldöttség a bécsi országgyűléshez. Ujonczállítás. Jellacsics betörése hírének hatása; hada rablásai s a nádor kisérlete vele egyezkedni. Lamberg küldetése és meggyilkoltatása. A sukorói ütközet. Jellacsics szökése. 1848. sept. 400
26. Batthyáni miniszterlenök végműködése és leköszönése. Az oct. 3-kai manifestum: Jellacsics a király helyettese. E felett a képviselőház határozata. A reactio 9 felől tervez támadás Magyarország ellen. A honvédelmi bizottság. Az oct. 8-kai bécsi forradalom. Magyarország Windischgrätz hatalma alatt. A schwechati ütközet. Görgei fővezér. Simunics betörése. Váraink állapota. Az olasz foglyok szabadlábra helyezése. 1848.october 347
27. A király tekintélyének sülyedése. A terrorismus vádja. A függő kérdések kiegyenlítésének elmulasztása. Ujabb törekvés békealkudozásra. A püspöki kar feirata. A honvédelmi bizottság szervezkedése. A fegyverkezés. Diplomatiai küldetések. A perlaszi csata. A szerbek támadó hadjárata. A temesvári és aradi őrségek kicsapongásai. Kiegyezési kisérletek a szerbekkel. A strázsai csata; a bogsáni ütközet. Tomassovácz ostroma. Alibunár elfoglalása. A jarkováczi éjjeli csata. Damjanics fővezérsége. A temesi és bácsi sereg felvonulása. 1848. october-1849. januarius 455
28. Az erdélyi háboru. Urbán kiáltványa. A 2. balázsfalvi román gyűlés. A kisenyedi mészárlás. Zalatna romlása. Puchner árulása. Az agyagfalvi székely gyűlés. A nagylaki, krakkói és radnóti ütközetek. Urbán veresége. Marosvásárhely és Kolozsvár bukása. A trónváltozás és a felett az országgyűlés határozata, a hadsereg nyilatkozata. 1848. sept. 14.-dec. 10. 479
29. Windischgrätz hadainak betörése. A hadak létszáma. Schlick betörése, a kassai és szikszói ütközetek. Bem erdélyi hadjárata. Simunics betörése, a nagyszombati ütközet.. Windischgrätz betörése, a parendorfi, óvári, bábolnai és móri ütközetek. Batthyáni törekvése Kossuthot megbuktatni. Kiköltözés Budapestről. Békekövetség Windischgrätzhez. 1848. dec. 4.-1849. januar 4. 497
30. Az országgyűlés Debreczenben. Kossuth bizalmat kelt. Windischgrätz eljárása. Görgei szózata a hadsereghez és felvidéki hadjárata. A nép önfeláldozási készsége. Hadügyünk szervezése. Klapka harczai: a tarczali és tokaji ütközetek. Perczel támadása Szolnoknál. A branyiszkói és hidasnémeti ütközetek. Dembinski fővezér. A kápolnai csata. Dembinski megbuktatása. Az egerfarmosi, czibakházi és szolnoki ütközetek. Vetter fővezér. 1849. januar 4.-mart. 9. 509
31. Eszék feladatik. Bácsban és a bánságban a két rész hadereje. Az újszegedi, szőregi és bajmoki ütközetek. Az aradi csata. A székelyek állapota, a hidvégi ütközet. Nagyenyed feldulatik. Az oroszok behivatnak. A gálfalvi, szebeni, szelindeki és vizaknai ütközetek. A piskii és meggyesi csaták. Szeben elfoglalása. Viszonyok az országgyűlés és kormány, a békepárt és Kossuth közt. 1848. dec. 24.-1849. mart. 25. 538
32. A martius 4-ei octroyalt birodalmi alkotmány. Vetter fővezér megbetegedése. Görgei helyettes fővezér. A diadalmas hadjárat. A hatvani, bicskei és váczi ütközetek. Kossuth szózata a nemzethez. az isaszegi, nagysarlói és komáromi csaták. 1849. mart. 4.-april 26. 562
33. Pétervárad állapota és megmentése. Perczel Mór a IV. hadtest parancsnoka. Diadalmas ütközetei Szőregnél, Szentivánnál, Basahídnál, Melenczénél és Jarkovácz-Uzdinnál. A szerbek kegyetlenkedései Zentán. Ennek, Szent-Tamásnak s a római sáczoknak elfoglalása. Bem hadjárata a temesi kerületben. Ide az osztrákok betörése Havasalföldről és kiveretése. A védsereg szervezete, az eperjesi és podheringi ütközetek. 1849. mart. 15.-maj. 16. 585
34. Kossuth a függetlenségi nyilatkozatot indítványozza. Ennek kihirdetése. Kossuth országkormányzóvá választatik. A kormányzó és az új ministerium hatásköre. Szemere feltűnő programmbeszéde. Diplomatiai működések, s a nemzet erőfeszítései a függetlenség kivívására. Görgei nem üldözi az ellenséget Komárom fölmentése után, hanem Buda várát ostromolja. Görgei további fondorlatai. 1849. april 13.-jun. 3. 593
35. Ausztria tapogatózik az orosz interventio hirének mikénti fogadtatása körül. ezt Miklós czár még 1848-ban elhatározta. Ausztria veszélyei, melyekből már a függetlenségi nyilatkozat előtt az interventio által ügyekszik menekülni. Az interventio kihirdetése és alaptalan érvei. A muszka politika Magyarország irányában. Az interventio tárgyalása a franczia nemzetgyűlésben és az angol parlamentben. Kormányunk a küldiplomatiát elhanyagolja, ismét ujonczokat szed, keresztháborut hirdet s óvást intéz európa népeihez. 1849. april 12.-jul. 21. 614
36. A megyeigazgatás visszahelyezése. A tisztviselők purificatiója. Az országos rendőrség. A fő- és a vész-törvényszékek. Új adótörvény. A békepárt. A kormányzó évdíja és Budapestre költözése. a nép polgári erényei. Közigazgatási új tervek. Az osztrák császár látogatása Varsóban. A muszka avatkozás föltételei. Paskevics és Haynau fővezérek. Az osztrák hadak szaporítása. Görgei haditerve s terheltetése a működé elhalasztása miatt. Az ellenséges hadak számaránya. 1849. april. 30.-jun. 20. 628
37. A középponti iroda hiányos hadműködési terve. A csornai és zsigárdi ütközetek. A peredi csata. 200,000 orosznak több irányban betörése. A somosi ütközet. Cseodajeff zsákmányolása Debreczenben és vidékén. A kormány szózata a nemzethez és Europa népeihez. Egy muszka csapat bevonulása Pestre. 1849. jun. 12.-jul. 12. 642
38. Haynau seregének öszpontosítása a Duna jobb partján. Kossuth sikertelen erőködései a feldunai hadak összpontosítása és alföldre vezetése körül. Görgei maga kárhoztatja fondorlatait s eddigi helytelen hadjáratát, de mégis megszegi igéretét a sereget jul. 2-án levezetni. Kossuth erdélynek hanyatlása. Mészáros fővezérré neveztetik. A sereg ingerültsége Görgei visszahivatása miatt, s tiszti karának rossz szelleme. Az ihászi s győri ütközetek, a komáromi csaták. A kormány Szegedre költözésének elhatározása. A papirpénz értékének csökkenése. Görgeinek Vácz felé indulása. 1849. jun. 26.-jul. 16. 650
39. Perczel támadása a titeli fensík és a Péterváradot bezáró had ellen. Helyette Vetter a fővezér. A kátyi és óbecsei ütközetek. Jellacsics ostroma Újvidék ellen. A hegyesi csata. Arad és Déva feladása. Temesvár és Gyulafejérvár ostroma. A kormány békekisérlete drágos képviselő által a románokl közt. Hatvani esztelen támadása. Abrudbányánál Kemény Farkas hadjárata a havasi románok ellen. Az oroszok betörése Beszterczénél és Brassónál és az ezek elleni harczok. 1849. maj. 22.-jul. 17. 669
40. A nem sikerült államkölcsön, Kossuth fogadtatása Szegeden. A váczi és turai ütközetek. Görgei visszavonulása Vácztól Tokajig. Az oroszok álalkudozásai. A harsányi, görömbölyi és geszthelyi ütközetek. Az országgyűlés ülései Szegeden: a nemzetiségekről és szidók emancipatiójáról alkotott törvények. A ministerelnök Görgei bűneit elődaja. Dembinski fővezér. Ujabb 60 millió forint hitel. Haynau Budapest rettegtetése után Szeged felé vonul. A mosszorini, sepsi szentgyörgyi és szemeriai ütközetek. Bem hadjárata Moldvában. Vöröstorony és Szeben a muszkák kezében. Damaszkin vereségei. A szászsebesi ütközet. A segesvári és szebeni csaták. 1849. jul. 2.-aug. 6. 683
41. Hadaink létszáma a szegedi harcztéren. Szeged sánczai. Dembinszki átkel a Tiszán. Haynau Új-Szegedet elfoglalja. A szőregi ütközet. Hátrálás Temesvár felé. Klapka győzelmei Komáromnál. Losoncz szerencsétlensége. A pénzjegyek hiánya miatt nagy pénzügyi zavar. Görgei seregének lassu mozdulatai. A debreczeni ütközet. Alkudozás az oroszokkal. Görgei táborkara. Temesvár ostroma. A szentandrási csata. Kossuth leköszönése. Görgei dictator. 1849. jul. 24.-aug. 11. 711
42. Görgei dictatorsága és fegyverletétele. Kossuth végső intézkedései. Az osztrák titkos rendőrség előtt igazolt Duschek Ferencz. Aradvár feladása. Bem seregének mozdulatai. Vécsei fegyverletétele. Guyon, Bem, Gál Sándor és Kazinczy hadainak fegyverletétele. Munkács, Pétervárad és Komárom meghódolása. A vérkrónika. 1849. aug. 11.-okt. 6. 734