1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre II. (Tiltólistás kötet)

1290-től napjainkig

Szerző
Budapest
Kiadó: Monopol Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 378 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított "Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV." címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján. Nyomatott: A »Hellas« Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaságnál Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A királyi és állami vagyon elkülönülésének kora.
(1290-1541.)
XXIII.

A korszak jellemzése és a nemzetközi helyzet.

Ez a korszak 1290-től 1541-ig tart. A... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A királyi és állami vagyon elkülönülésének kora.
(1290-1541.)
XXIII.

A korszak jellemzése és a nemzetközi helyzet.

Ez a korszak 1290-től 1541-ig tart. A nemzetközi kényszerűség, a tatárjárás a királyi hatalmat és állami vagyont elkülönítette a király egyéni, illetve magánvagyonától és e korban közjogivá alakította át. Az előző korban még a király - legalább elvileg - a királyi hatalom teljességét a maga személyében viseli. A király az ország tulajdonosa, 1290 után a király közjogi méltósága elvileg elválik a király személyétől. A király közjogi méltósága a Szent Korona jogrendszerébe fejlődik át, s a király csak megtestesítője lesz a Szent Koronának, amely az egész magyar nemzetet jelenti. Ehhez képest a király vagyoni helyzete is bizonyos fokú Változásokon megy keresztül, bár még mindig nem a modern állam módszerei szerint történik a királyi, illetve állami birtokok kezelése. A király csak képviselője ugyan az egész nemzetnek s csak ebben a minőségben kezeli az állami vagyont is, de ez a kezelés mégsem tünteti fel azt az elkülönülést, amelyet közjogi tekintetben tapasztalunk. Vissza

Tartalom

A királyi és állami vagyon elkülönülésének kora (1290-1541.)
A korszak jellemzése és a nemzetközi helyzet5
Kialakult a Szent Korona jogrendszere
A király innentől csak a Szent Koronában megtestesült nemzet megszemélyesítője
Nagy uralmi egységek kialakulása és Amerika felfedezése
Nemzetközi helyzet6
Németország és Ausztria6
Csehország és Lengyelország7
Szerbia, Horvát- és Szlavonországok, Törökország, Olaszország, Oláhország8
Moldva, Oroszország, Pápaság, Franciaország9
Anglia, Spanyolország és Portugália10
Minden királyunk idegen államok szuverénje is, de székhelye Buda10
Nemzetközi helyzetünk alakulása12
Kelet és nyugat választóvonalán
A német és görög császárok vetélkedése
Kapcsolatok Franciaország felé
A földbirtok szerepe a fejlődésben17
Gyepük
A tulajdonfogalom változása
A tulajdon eredetileg szolgabírás
Munkanélküliség a kalandozások megszűnése miatt
A királyi nagybirtok szükségszerűsége
A király népellátási kötelessége
A vármegye eredetileg gazdasági szervezet, az ispán gazdatiszt
Szent István törvénye
A királyi hatalom tényezői
A tulajdon felségjog, az egyén csak birtokot élvezhetett
Átmenet új birtokmegoszlás és új rend felé31
A vérszerződés helyébe a király iránti hűség lép
Jobbágy szavunk eredete
A pénz kezdeti hatása a birtokrendre
Az első nagybirtokos szövetségek
A tatárjárás vagyonjogi hatásai
A nagybirtok kezdete40
Nagybirtokadatok
Henük, a zsidó nagybirtokos
Birtokszerzési módok
Finta, az első királyi hatalmú nagybirtokos
A nagybirtok a társadalomszervezés ama kornak legmegfelelőbb formája
III. Endre elismeri a nagybirtok egyenlőségét
Szerzetesség45
Befolyása iparra és kereskedelemre
Egyházi szegényápolás
Népházak
Fürdők
Templom- és városépítés
Egyházfelszerelés
Piperéskedés
Az egyházi tiszta és felemelő fényűzése
Ezek hatása az iparra
A tatárjárás és az ipar53
A tatárjárással kezdődik városaink elmagyartalanodása
Az iparos sorsa
A földbirtokhoztartozás a mai községi illetőség előde
Első iparostestület a testvérség
Ebből fejlődék a céh, mint érdekterület
Kereskedelem. Pénz59
Belkereskedelem nem túlzottan fejlett
Vásárok
Királyaink pénzt veretnek, de hatályos a régi csereeszköz is: a tinó
Az első útlevél és vizumkényszer
A kereskedelmi jóhiszeműség Szent Lászlókorbeli föltételei halálbüntetéses szankcióval
Kikötő-vám
Külkereskedelem
Tengeri kereskedelem
Átmenő kereskedelem
Vámáruelkobzások
Az első kiviteli tilalom
Az első progresszív adó
Hitel
IV. Béla a tatárjárás után védhető városokban szervezi újra az ipart és kereskedelmet
III. Endre bevonja a kereskedőt a törvényhozásba
A város fogalma Werbewczy szerint
Az ősmagyar mérték77
Forgalmi értékek
Királyaink elállnak az elszakitott királyi birtokok visszaszerzésétől, ehelyett emelik az ipart és kereskedelmet
Az első céhszabályzat 1307-ből
Az első magyar nemzeti bank Róbert Károly alatt83
Vásárjogdíj
Nagy Lajos nevezetesebb városainkat királyi rangra emeli
Városok és nemesek surlódásai
Offner Stadthrecht
Zsigmond 1405-ben rendi jogot ad a városoknak
A városok anyagi kötelezettségei
Az első általános jellegű céhszabályzatot Nagy Lajos erősíti meg
Céhszabályzatok részletei
A céhek elvi egyezése a földbirtokkal89
Iparágak
Kereskedelmi kiváltságok
Kereskedelmi útépítés
Nemzetközi kereskedelmi vonalak
Az ipar a király egyik támasza, idegen trónja a másik
Az ingatlanvagyon második korszakának külső története94
III. Endre
Vencel
Ottó
Róbert Károly (I. Károly)
Nagy Lajos
Róbert Károly és Nagy Lajos alatt kialakul a banderium, az ősiség, a birtok igazságszolgáltatása
Kialakul a Szent Korona jogrendszere
Tized és kilenced
Pécsi egyetem
Mária
Kis Károly
Zsigmond
Német császár és cseh király
Huszita mozgalmak
Belgrád ez időtől száz évig magyar végvár a török ellen
Telekkatonaság
Albert
Német császár és cseh király
I. Ulászló lengyel király is
A várnai csata
V. László
Hunyadi János
I. Mátyás
II. Ulászló, cseh király is
Tripartitum
Parasztlázadás
II. Lajos
Mohácsi vész
Habsburg Ferdinánd és Zápolya János ellenkirályok
A török 1541-ben elfoglalja Budát
Az ingatlanvagyon korának harmadik korszaka (1541-1848)
A modern magyar állam kialakulása111
A nagybirtok alattvalói sorba süllyed
Királyaink majdnem kivétel nélkül német császárok
Iparunkat elsorvasztják
Megjelenik a kiváltságos kereskedő
Megjelenik a papírpénz
Nemzetközi helyzet114
Német Birodalom, Brandenburg és Porosz ország114
Ausztria115
Csehország, Lengyelország, Szerbia, Oláhország és Moldva, Görögország, Törökország116
Oroszország, Olaszország, Pápaság, Spanyolország117
Franciaország, Anglia118
Gazdasági élet, kapitalizmus119
A kor külső története120
János Zsigmond
Erdély különválik
Martinuzzi
Miksa
Báthory István
Rudolf
Török háborúk
Reformáció
Bocskay István
II. Mátyás
II. Ferdinánd
Bethlen Gábor
I. és II. Rákóczy György
III. Ferdinánd
I. Apaffy Mihály
I. Lipót
II. Apaffi Mihály
Wesselényi összeesküvése
Bujdosók, kurucok
Thököly Imre
Buda visszafoglalása a töröktől 1686-ban130
A török kitakarodik
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
I. József
III. Károly
Mária Terézia
II. József
II. Lipót
Ferenc
A XVIII. század fejlődési együtthatói: népesség, pénz, ipar, kereskedelem139
Népünk rohamos szaporodása
A magyarság arányszáma 1/3 rész alá csökken, majd ismét fölemelkedik
A népszaporodás fölidézi a kor gazdasági és jogi átalakulását
Ipar és kereskedelem szerepe
Nemesi adómentesség és hatásai
Jogi intézkedések
A nagybirtok áttér a kapitalista mezőgazdasági termelésre
A király Ausztriában fejleszt ipart, mert ott mindenki fizet adót
A magyar pénzügy rendezetlensége
Papírpénz
Uzsora
Első hitelintézet
Első zálogház
Visszaélés a papírpénzzel: devalváció
Osztrák Nemzeti Bank
Gróf Széchenyi István147
Osztrák ellenhatás
Nemzeti ellenhatás
Kossuth Lajos149
1848.150
V. Ferdinánd
Reformtörvényhozás, Deák Ferenc, Eötvös József báró
Kossuth a gazdasági kérdések tengelyévé közjogi kérdéseket tett
A német városi polgárság magyarosodik
A zsidók szabad letelepedési engedélyt kapnak
A galiciai zsidóság özönlik be, de el is magyarosodik
Gyáripari és hitelügyi mozgalmak
Az 1848-as törvények lényege
Kossuth nem ismeri el az Osztrák Nemzeti Bank szabadalmát, viszont annak titkos megbizottai környezik
Szabadságharc
Világos
A kapitalista korszak (1848-tól)
A királyság változása155
A királyság javadalmazott méltósággá válik
Nemzetközi helyzet157
Ausztria157
Németország, Szerbia, Olaszország, Oroszország158
Románia, Törökország, Franciaország, Anglia159
Spanyolország, Amerika, művelődéstörténeti események160
Ipar és kereskedelem általános eseményei Világos után161
Két évtizedes kísérleti korszak
Politikai elnyomatás, ipari szabadság
Közgazdasági irodalom
Jogszabályaink jelentékeny része e korban gyökerezik
Iparjog
Kereskedelmi jog
Váltójog
A magyar kormány intézkedései és a kereskedők
A tőzsde184
A budapesti tőzsdét a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Pesti Lloyd Társaság alapította
A tőzsdének kötött forgalom mellett nincs jelentősége
Kapitalista elvek a magyar jogban
A szén190
Brennberg az első szénbányánk 1750 körül
Későbbi bányák
A szénbányászás első előmozdítói gőzhajózás, malmok
Szénbányászásunk fejlődése
A külfölddel való összehasonlítás kedvezőtlen: mi ennek az oka?
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. története és a magyar fejlődés196
A Salgótarjáni és a többi szénbányák209
Kőszénbánya- 's Téglagyár Társulat Pesten (Drasche)
Egercsehi Kőszénbánya és Portland-cementgyár Rt.
Mindenütt szédületes fejlődés
Szénbányavállalataink látható üzleti viszonyaiban nem találjuk magyarázatát annak, miért kisebb nálunk a fejenkénti szénfogyasztás, mint külföldön?
Magyarország sorsa a szén214
A magyar szén kétszer drágább az osztráknál és ötször drágább a németnél
Ezért nem fejlődhetett kellően a magyar ipar
A magyar szén fölött Rothschildok rendelkeznek
Szén a politikában
Szénárkülönbözet a magyar termelés tönkretevője
A gáz és a víz223
Gáz- és vízművek története, fejlődése
A közszállítási szabályzat230
Iparfejlesztő hatása
Kartel és iparfejlesztés235
Iparfejlesztő törekvések
Támogatás pénzzel, gépekkel, adóelengedéssel
Kossuth Ferenc
Malmok
Első Budapesti Gőzmalom Rt.
Ganz Ábrahám
Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek rt.
Schlick-Nicholson
Egy magyar kocsirugógyáros esetéből kiderül, hogy a magyar állam is nemzetközi vaskartelben van
Vastermelésünk
Régi kartelek
Kartelek akadályozzák a magyar iparfejlesztő törvények végrehajtását
A láthatatlan pénzkartel251
A kartel fogalma
A pénzkartel
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága igazgatta az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókját
A Kereskedelmi Bank szoros kapcsolatai Rothschilddal
A Magyar Általános Hitelbank, mint Rothschild-érdekeltség
Tisza Kálmán a Magyar Földhitelintézetnél
Széchenyi és Wodianer Sámuel
A rendiségből kibontakozó magyar társadalom képe
Gabonaár
Vasút
A pénzkartel a vasútépítésben
Kamatbiztosítás a vasutaknál és ennek következményei
A pénzkartel megszerezte a szenet, vasat, vasutakat, ezzel Ausztria javára megakadályozta megfelelő magyar ipar kifejlődését, népességünk elsorvadt, nemzetiségi kérdésünk kiéleződött
Kivándorlás
Halálozás
Pénzügyi hadjáratok a magyar gazdasági függetlenség ellen
1873: XXVI. törvényünk és a pénzkartel
Válságok
Szocialista nézetek a válságokról és a valóság
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rothschild-érdekeltség
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank történeti szerepe
Havas József forradalmár és császári megbízott
Rothschildék és a Kereskedelmi Bank
A Kereskedelmi Bank és a Rothschild-vállalatok hasznai a válságokból
Egész Magyarország gazdasági alávetettje a Rothschild-érdekeltségnek
A tulajdon kérdésében rejlett a kor minden problémája
Tisza Kálmán az 1873: XXVI. törvény kapcsán rájött, hogy ismeretlen ellenséggel áll szemben és megegyezett az uralkodóval
Senki sem tudta, kivel áll harcban a nemzet
Egyházi kamattilalom és a pénzkartel
Munkásmozgalmak319
A modern munkásmozgalom bérmunkások tömegmozgalma
Táncsics Mihály
Szociálpolitikánk csírái
1867-tel kezdődik a mai munkásmozgalom
Az első szocialista program
Az első szocialista képviselőjelölt
Sztrájk- és kizárási egyezmény érvénytelen
A "nemválasztók pártja"
Keresztény munkásmozgalmak
Keresztényszocializmus
Parasztszocializmus
1890-ben megengedték a szociáldemokrata párt megalakulását
Mi a marxizmus?
A szociáldemokrácia nem tiszta munkásmozgalom
Tisza István és a munkáskérdés
Véres összeütközések
Országos aratósztrájk
Az Általános Fogyasztási Szövetkezet
A szakszervezeti mozgalom
Az 1903. évi szociáldemokrata program
A keresztényszocialista párt megalakulása és programja
A király a szociáldemokráciánál keres támasztékot a polgári ellenállással szemben
A szociáldemokrácia egyházellensége, majd szabadkőmíves irányba fordulása
A munkásság elkülöníti magát a szabadkőmívességtől
Garami Ernő a hazafiságról
A világháborúig351
I. Ferenc József
Az emigránsok
A nemzet tudattalan küzdelmei a jövőjéért
A Pesti Lloyd Társaság
1859
1867
Deák Ferenc
Andrássy Gyula
Tisza Kálmán
Antiszemitizmus
Függetlenségi törekvések
Szabadkőmívesség
Szövetkezetek, a szövetkezetek részvénytársaságai és karteljei
Választójogi harcok
Iparfejlődés
Bosznia annexiója
Balkánháború
1914
A világháború után
A diktatúra359
IV. Károly
Károly Mihály
Kun Béla
Horthy Miklós362
A jogfolytonosság helyreállítása
Trianon
A kisántánt
Kartelek
Pénzrontás
Bethlen István és a külföldi kölcsön
Magyar Nemzeti Bank
Idegenforgalom
Esztergom és a többi városunk
Kútfők és irodalom364
Értelemzavaró sajtóhibák370
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem