kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Monopol Könyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 378 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított "Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV." címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján. Nyomatott: A »Hellas« Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaságnál Budapesten. |
A királyi és állami vagyon elkülönülésének kora (1290-1541.) | |
A korszak jellemzése és a nemzetközi helyzet | 5 |
Kialakult a Szent Korona jogrendszere | |
A király innentől csak a Szent Koronában megtestesült nemzet megszemélyesítője | |
Nagy uralmi egységek kialakulása és Amerika felfedezése | |
Nemzetközi helyzet | 6 |
Németország és Ausztria | 6 |
Csehország és Lengyelország | 7 |
Szerbia, Horvát- és Szlavonországok, Törökország, Olaszország, Oláhország | 8 |
Moldva, Oroszország, Pápaság, Franciaország | 9 |
Anglia, Spanyolország és Portugália | 10 |
Minden királyunk idegen államok szuverénje is, de székhelye Buda | 10 |
Nemzetközi helyzetünk alakulása | 12 |
Kelet és nyugat választóvonalán | |
A német és görög császárok vetélkedése | |
Kapcsolatok Franciaország felé | |
A földbirtok szerepe a fejlődésben | 17 |
Gyepük | |
A tulajdonfogalom változása | |
A tulajdon eredetileg szolgabírás | |
Munkanélküliség a kalandozások megszűnése miatt | |
A királyi nagybirtok szükségszerűsége | |
A király népellátási kötelessége | |
A vármegye eredetileg gazdasági szervezet, az ispán gazdatiszt | |
Szent István törvénye | |
A királyi hatalom tényezői | |
A tulajdon felségjog, az egyén csak birtokot élvezhetett | |
Átmenet új birtokmegoszlás és új rend felé | 31 |
A vérszerződés helyébe a király iránti hűség lép | |
Jobbágy szavunk eredete | |
A pénz kezdeti hatása a birtokrendre | |
Az első nagybirtokos szövetségek | |
A tatárjárás vagyonjogi hatásai | |
A nagybirtok kezdete | 40 |
Nagybirtokadatok | |
Henük, a zsidó nagybirtokos | |
Birtokszerzési módok | |
Finta, az első királyi hatalmú nagybirtokos | |
A nagybirtok a társadalomszervezés ama kornak legmegfelelőbb formája | |
III. Endre elismeri a nagybirtok egyenlőségét | |
Szerzetesség | 45 |
Befolyása iparra és kereskedelemre | |
Egyházi szegényápolás | |
Népházak | |
Fürdők | |
Templom- és városépítés | |
Egyházfelszerelés | |
Piperéskedés | |
Az egyházi tiszta és felemelő fényűzése | |
Ezek hatása az iparra | |
A tatárjárás és az ipar | 53 |
A tatárjárással kezdődik városaink elmagyartalanodása | |
Az iparos sorsa | |
A földbirtokhoztartozás a mai községi illetőség előde | |
Első iparostestület a testvérség | |
Ebből fejlődék a céh, mint érdekterület | |
Kereskedelem. Pénz | 59 |
Belkereskedelem nem túlzottan fejlett | |
Vásárok | |
Királyaink pénzt veretnek, de hatályos a régi csereeszköz is: a tinó | |
Az első útlevél és vizumkényszer | |
A kereskedelmi jóhiszeműség Szent Lászlókorbeli föltételei halálbüntetéses szankcióval | |
Kikötő-vám | |
Külkereskedelem | |
Tengeri kereskedelem | |
Átmenő kereskedelem | |
Vámáruelkobzások | |
Az első kiviteli tilalom | |
Az első progresszív adó | |
Hitel | |
IV. Béla a tatárjárás után védhető városokban szervezi újra az ipart és kereskedelmet | |
III. Endre bevonja a kereskedőt a törvényhozásba | |
A város fogalma Werbewczy szerint | |
Az ősmagyar mérték | 77 |
Forgalmi értékek | |
Királyaink elállnak az elszakitott királyi birtokok visszaszerzésétől, ehelyett emelik az ipart és kereskedelmet | |
Az első céhszabályzat 1307-ből | |
Az első magyar nemzeti bank Róbert Károly alatt | 83 |
Vásárjogdíj | |
Nagy Lajos nevezetesebb városainkat királyi rangra emeli | |
Városok és nemesek surlódásai | |
Offner Stadthrecht | |
Zsigmond 1405-ben rendi jogot ad a városoknak | |
A városok anyagi kötelezettségei | |
Az első általános jellegű céhszabályzatot Nagy Lajos erősíti meg | |
Céhszabályzatok részletei | |
A céhek elvi egyezése a földbirtokkal | 89 |
Iparágak | |
Kereskedelmi kiváltságok | |
Kereskedelmi útépítés | |
Nemzetközi kereskedelmi vonalak | |
Az ipar a király egyik támasza, idegen trónja a másik | |
Az ingatlanvagyon második korszakának külső története | 94 |
III. Endre | |
Vencel | |
Ottó | |
Róbert Károly (I. Károly) | |
Nagy Lajos | |
Róbert Károly és Nagy Lajos alatt kialakul a banderium, az ősiség, a birtok igazságszolgáltatása | |
Kialakul a Szent Korona jogrendszere | |
Tized és kilenced | |
Pécsi egyetem | |
Mária | |
Kis Károly | |
Zsigmond | |
Német császár és cseh király | |
Huszita mozgalmak | |
Belgrád ez időtől száz évig magyar végvár a török ellen | |
Telekkatonaság | |
Albert | |
Német császár és cseh király | |
I. Ulászló lengyel király is | |
A várnai csata | |
V. László | |
Hunyadi János | |
I. Mátyás | |
II. Ulászló, cseh király is | |
Tripartitum | |
Parasztlázadás | |
II. Lajos | |
Mohácsi vész | |
Habsburg Ferdinánd és Zápolya János ellenkirályok | |
A török 1541-ben elfoglalja Budát | |
Az ingatlanvagyon korának harmadik korszaka (1541-1848) | |
A modern magyar állam kialakulása | 111 |
A nagybirtok alattvalói sorba süllyed | |
Királyaink majdnem kivétel nélkül német császárok | |
Iparunkat elsorvasztják | |
Megjelenik a kiváltságos kereskedő | |
Megjelenik a papírpénz | |
Nemzetközi helyzet | 114 |
Német Birodalom, Brandenburg és Porosz ország | 114 |
Ausztria | 115 |
Csehország, Lengyelország, Szerbia, Oláhország és Moldva, Görögország, Törökország | 116 |
Oroszország, Olaszország, Pápaság, Spanyolország | 117 |
Franciaország, Anglia | 118 |
Gazdasági élet, kapitalizmus | 119 |
A kor külső története | 120 |
János Zsigmond | |
Erdély különválik | |
Martinuzzi | |
Miksa | |
Báthory István | |
Rudolf | |
Török háborúk | |
Reformáció | |
Bocskay István | |
II. Mátyás | |
II. Ferdinánd | |
Bethlen Gábor | |
I. és II. Rákóczy György | |
III. Ferdinánd | |
I. Apaffy Mihály | |
I. Lipót | |
II. Apaffi Mihály | |
Wesselényi összeesküvése | |
Bujdosók, kurucok | |
Thököly Imre | |
Buda visszafoglalása a töröktől 1686-ban | 130 |
A török kitakarodik | |
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca | |
I. József | |
III. Károly | |
Mária Terézia | |
II. József | |
II. Lipót | |
Ferenc | |
A XVIII. század fejlődési együtthatói: népesség, pénz, ipar, kereskedelem | 139 |
Népünk rohamos szaporodása | |
A magyarság arányszáma 1/3 rész alá csökken, majd ismét fölemelkedik | |
A népszaporodás fölidézi a kor gazdasági és jogi átalakulását | |
Ipar és kereskedelem szerepe | |
Nemesi adómentesség és hatásai | |
Jogi intézkedések | |
A nagybirtok áttér a kapitalista mezőgazdasági termelésre | |
A király Ausztriában fejleszt ipart, mert ott mindenki fizet adót | |
A magyar pénzügy rendezetlensége | |
Papírpénz | |
Uzsora | |
Első hitelintézet | |
Első zálogház | |
Visszaélés a papírpénzzel: devalváció | |
Osztrák Nemzeti Bank | |
Gróf Széchenyi István | 147 |
Osztrák ellenhatás | |
Nemzeti ellenhatás | |
Kossuth Lajos | 149 |
1848. | 150 |
V. Ferdinánd | |
Reformtörvényhozás, Deák Ferenc, Eötvös József báró | |
Kossuth a gazdasági kérdések tengelyévé közjogi kérdéseket tett | |
A német városi polgárság magyarosodik | |
A zsidók szabad letelepedési engedélyt kapnak | |
A galiciai zsidóság özönlik be, de el is magyarosodik | |
Gyáripari és hitelügyi mozgalmak | |
Az 1848-as törvények lényege | |
Kossuth nem ismeri el az Osztrák Nemzeti Bank szabadalmát, viszont annak titkos megbizottai környezik | |
Szabadságharc | |
Világos | |
A kapitalista korszak (1848-tól) | |
A királyság változása | 155 |
A királyság javadalmazott méltósággá válik | |
Nemzetközi helyzet | 157 |
Ausztria | 157 |
Németország, Szerbia, Olaszország, Oroszország | 158 |
Románia, Törökország, Franciaország, Anglia | 159 |
Spanyolország, Amerika, művelődéstörténeti események | 160 |
Ipar és kereskedelem általános eseményei Világos után | 161 |
Két évtizedes kísérleti korszak | |
Politikai elnyomatás, ipari szabadság | |
Közgazdasági irodalom | |
Jogszabályaink jelentékeny része e korban gyökerezik | |
Iparjog | |
Kereskedelmi jog | |
Váltójog | |
A magyar kormány intézkedései és a kereskedők | |
A tőzsde | 184 |
A budapesti tőzsdét a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Pesti Lloyd Társaság alapította | |
A tőzsdének kötött forgalom mellett nincs jelentősége | |
Kapitalista elvek a magyar jogban | |
A szén | 190 |
Brennberg az első szénbányánk 1750 körül | |
Későbbi bányák | |
A szénbányászás első előmozdítói gőzhajózás, malmok | |
Szénbányászásunk fejlődése | |
A külfölddel való összehasonlítás kedvezőtlen: mi ennek az oka? | |
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. története és a magyar fejlődés | 196 |
A Salgótarjáni és a többi szénbányák | 209 |
Kőszénbánya- 's Téglagyár Társulat Pesten (Drasche) | |
Egercsehi Kőszénbánya és Portland-cementgyár Rt. | |
Mindenütt szédületes fejlődés | |
Szénbányavállalataink látható üzleti viszonyaiban nem találjuk magyarázatát annak, miért kisebb nálunk a fejenkénti szénfogyasztás, mint külföldön? | |
Magyarország sorsa a szén | 214 |
A magyar szén kétszer drágább az osztráknál és ötször drágább a németnél | |
Ezért nem fejlődhetett kellően a magyar ipar | |
A magyar szén fölött Rothschildok rendelkeznek | |
Szén a politikában | |
Szénárkülönbözet a magyar termelés tönkretevője | |
A gáz és a víz | 223 |
Gáz- és vízművek története, fejlődése | |
A közszállítási szabályzat | 230 |
Iparfejlesztő hatása | |
Kartel és iparfejlesztés | 235 |
Iparfejlesztő törekvések | |
Támogatás pénzzel, gépekkel, adóelengedéssel | |
Kossuth Ferenc | |
Malmok | |
Első Budapesti Gőzmalom Rt. | |
Ganz Ábrahám | |
Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek rt. | |
Schlick-Nicholson | |
Egy magyar kocsirugógyáros esetéből kiderül, hogy a magyar állam is nemzetközi vaskartelben van | |
Vastermelésünk | |
Régi kartelek | |
Kartelek akadályozzák a magyar iparfejlesztő törvények végrehajtását | |
A láthatatlan pénzkartel | 251 |
A kartel fogalma | |
A pénzkartel | |
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága igazgatta az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókját | |
A Kereskedelmi Bank szoros kapcsolatai Rothschilddal | |
A Magyar Általános Hitelbank, mint Rothschild-érdekeltség | |
Tisza Kálmán a Magyar Földhitelintézetnél | |
Széchenyi és Wodianer Sámuel | |
A rendiségből kibontakozó magyar társadalom képe | |
Gabonaár | |
Vasút | |
A pénzkartel a vasútépítésben | |
Kamatbiztosítás a vasutaknál és ennek következményei | |
A pénzkartel megszerezte a szenet, vasat, vasutakat, ezzel Ausztria javára megakadályozta megfelelő magyar ipar kifejlődését, népességünk elsorvadt, nemzetiségi kérdésünk kiéleződött | |
Kivándorlás | |
Halálozás | |
Pénzügyi hadjáratok a magyar gazdasági függetlenség ellen | |
1873: XXVI. törvényünk és a pénzkartel | |
Válságok | |
Szocialista nézetek a válságokról és a valóság | |
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rothschild-érdekeltség | |
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank történeti szerepe | |
Havas József forradalmár és császári megbízott | |
Rothschildék és a Kereskedelmi Bank | |
A Kereskedelmi Bank és a Rothschild-vállalatok hasznai a válságokból | |
Egész Magyarország gazdasági alávetettje a Rothschild-érdekeltségnek | |
A tulajdon kérdésében rejlett a kor minden problémája | |
Tisza Kálmán az 1873: XXVI. törvény kapcsán rájött, hogy ismeretlen ellenséggel áll szemben és megegyezett az uralkodóval | |
Senki sem tudta, kivel áll harcban a nemzet | |
Egyházi kamattilalom és a pénzkartel | |
Munkásmozgalmak | 319 |
A modern munkásmozgalom bérmunkások tömegmozgalma | |
Táncsics Mihály | |
Szociálpolitikánk csírái | |
1867-tel kezdődik a mai munkásmozgalom | |
Az első szocialista program | |
Az első szocialista képviselőjelölt | |
Sztrájk- és kizárási egyezmény érvénytelen | |
A "nemválasztók pártja" | |
Keresztény munkásmozgalmak | |
Keresztényszocializmus | |
Parasztszocializmus | |
1890-ben megengedték a szociáldemokrata párt megalakulását | |
Mi a marxizmus? | |
A szociáldemokrácia nem tiszta munkásmozgalom | |
Tisza István és a munkáskérdés | |
Véres összeütközések | |
Országos aratósztrájk | |
Az Általános Fogyasztási Szövetkezet | |
A szakszervezeti mozgalom | |
Az 1903. évi szociáldemokrata program | |
A keresztényszocialista párt megalakulása és programja | |
A király a szociáldemokráciánál keres támasztékot a polgári ellenállással szemben | |
A szociáldemokrácia egyházellensége, majd szabadkőmíves irányba fordulása | |
A munkásság elkülöníti magát a szabadkőmívességtől | |
Garami Ernő a hazafiságról | |
A világháborúig | 351 |
I. Ferenc József | |
Az emigránsok | |
A nemzet tudattalan küzdelmei a jövőjéért | |
A Pesti Lloyd Társaság | |
1859 | |
1867 | |
Deák Ferenc | |
Andrássy Gyula | |
Tisza Kálmán | |
Antiszemitizmus | |
Függetlenségi törekvések | |
Szabadkőmívesség | |
Szövetkezetek, a szövetkezetek részvénytársaságai és karteljei | |
Választójogi harcok | |
Iparfejlődés | |
Bosznia annexiója | |
Balkánháború | |
1914 | |
A világháború után | |
A diktatúra | 359 |
IV. Károly | |
Károly Mihály | |
Kun Béla | |
Horthy Miklós | 362 |
A jogfolytonosság helyreállítása | |
Trianon | |
A kisántánt | |
Kartelek | |
Pénzrontás | |
Bethlen István és a külföldi kölcsön | |
Magyar Nemzeti Bank | |
Idegenforgalom | |
Esztergom és a többi városunk | |
Kútfők és irodalom | 364 |
Értelemzavaró sajtóhibák | 370 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.