| Tartalomjegyzék az első kötethez | |
| Bevezető rész | |
| Előszó | 5 |
| E munka kísérlet a történelem gazdasági, különösen ipari és kereskedelmi tényeinek újszerű beállítására | |
| Bevezetés | 9 |
| A történelem nemzetközi jogi szerepe | 9 |
| Szerb igények | 10 |
| Honvisszafoglaláskori délszlávok | |
| Csrni Jovan | |
| A török hódoltság és Csarnejovics Arzén kiváltságai, mint szerb igények alapjai | |
| A szerb és délszláv propaganda | |
| Jirecsek Konstantin | |
| Román igények | 12 |
| Sinkay és Major Péter folytonossági elmélete - Anonymus az oláhokról | |
| Az "oláh" nem népet, hanem mindenféle pásztort jelent | |
| A szerbek Anonymus szerint elszlávosodott magyarok | 14 |
| Cseh és osztrák igények | 14 |
| A német-francia ellentét: Magyarország sorsa | 15 |
| Török-francia szövetség Magyarország ellen | |
| Mátyás király törekvése a német császárságra | |
| Franciaország szemében Magyarország nem ellenség, csak Németország függvénye | |
| Történelem a belügyekben | 17 |
| A Szent Korona jogrendszere | |
| A Szent Korona jogrendszere és a munkáskérdés | |
| Kartelkérdés | |
| Nemzeti jövedelmet megosztó kérdések | |
| Szent Korona és a megélhetés | |
| A közgazdasági élet szereplői, mint történelmi személyek | |
| A magyar történelem korszakai | 25 |
| Iratlan történelem | 25 |
| Legrégibb időtől Dentumogeriáig | |
| A magyarság mutatkozik Nagymagyarország legrégibb lakójának | |
| Egyes iparágak hazánk őskorában kereshetik eredetüket | |
| Anonymus és Herodotosz a magyarság őskoráról | |
| Más a magyar terület iratlan történelme | |
| Irott történelem | 28 |
| Ingó, ingatlan és kapitalista vagyon korszakára oszlik | |
| Az ingatlan vagyon korszaka szükséges nagybirtok, nagybirtokos szövetségek és a nagybirtok alattvalói korára tagolódik | |
| A mohi csata és a mohácsi csata történelemtagoló jelentősége | |
| Az ingó vagyon kora Géza fejedelem haláláig (997), az ingatlan vagyon első korszaka IV. László haláláig (1290), második korszaka Budavár török megszállásáig (1541), a harmadik 1848-ig tart, ettől kezdve napjainkig tart a kapitalista korszak | |
| A Magyar Terület a Honvisszafoglalásig. | |
| A történelmi Magyarország területének őskőkori népe és ipara | 37 |
| Magyarország geologiailag a devonkorral kezdődik | |
| A visegrádi Niagara | |
| Trópusi éghajlat | |
| Jégkorszak | |
| Flóra | |
| Legősibb fánk az akác, legősibb dísznövényünk az árvalányhaj és a szalmavirág | |
| Fauna | |
| Mammuth, tur és taránd | |
| Őseink csodaszarvasa az óriás gím | |
| Megjelenik Magyarországon az első ember | |
| Ipar teszi emberré az embert | |
| Az ember Afrikából származott hozzánk | |
| Az ősember kulturája, ipara Magyarországon fejlődött ki és érte el legmagasabb fokát | 2 |
| Magyarország az ősemberi kultúra bölcsője | 42 |
| A szarvas útja a jégkorszak megszüntével észak felé | 44 |
| Követi az ember | |
| Az első kereskedelmi út | 44 |
| Az első magyarországi ember nyelve | 45 |
| Társadalmi élet, ipar | |
| Első ipari forradalom: áttérés a kő alakjáról a kő anyagára | 49 |
| A kapitalista vagyon legkezdetlegesebb alakja | 50 |
| Mit termelt az őskőkori ipar? | 50 |
| Állatbőrfeldolgozás | |
| Szerszámkészítés | |
| Fegyvergyártás a solutréi korban | |
| Ékszerek | |
| Cserépedények | |
| Magyarország területének népe és ipara újkőkortól a vaskorig | 56 |
| A Tisza és az embertelepülés | |
| Újkőkori épvándorlás hazánkban | |
| Az első tanyavilág | |
| Világkereskedelem a Góbi sivatagtól Madridig | |
| A velemszentvidi bronzgyár | 59 |
| Gabonaközpont Szarvas vidékén | 59 |
| Földmívelés | 59 |
| Kapakultura | |
| Az első szántás | |
| Újkőkori gyümölcsnemesítés | |
| Újkőkorig visszanyúló szokásaink | |
| Tanyás nomádság | 62 |
| Cölöpépítmények hazánkban | 63 |
| Kialakul a tulajdonjog és a jogrend | 66 |
| Vaskor | 69 |
| Népek zűrzavara | |
| Földmívelésük | |
| Érc- és sóbányászat | |
| Kereskedelmük | |
| Rómaiak. Hunok. Avarok. Római és hun ipar és kereskedelem hazánkban | 71 |
| Római hódítások | |
| Római-dák háború | |
| Városalakulások | |
| Pannónia nyugati határai | |
| Ipar | |
| Kereskedelem | |
| Állami gyárak | |
| Úthálózat | |
| Kereszténység és keresztényüldözés Pannóniában | |
| Népvándorlás | 76 |
| Hunok | 77 |
| Attila | |
| Nagyságának titka | |
| Ipara, kereskedelme | |
| Hadszervezete | |
| Hun összeomlás | |
| Hunok után anarchia | 81 |
| Avarok | 82 |
| Szlávok | 82 |
| A Magyar Nép Története | |
| Az ingó vagyon korszaka. Honvisszafoglalás | 85 |
| Nem honfoglalás, hanem honvisszafoglalás | |
| Hun-magyar haza a Fekete-tenger mentén | |
| Anonymus elbeszélése | |
| A Tripartitum a magyarok és hunok közös eredetéről | |
| A honvisszafoglalás. Magyarország területe | 95 |
| A honvisszafoglalók száma | 96 |
| Nemzetközi helyzet honvisszafoglaláskor | 99 |
| Csehország | 99 |
| Szerbia | 99 |
| Románia | 99 |
| Ugron rabonbán annyi, mint Zsil vizi bán | |
| Görögország | 99 |
| VI. Leó és VII. Konstantin császárok a magyarság őstörténetírói | |
| Lengyelország | 100 |
| Oroszország | 100 |
| Ausztria | 101 |
| Pápák | 101 |
| Német birodalom | 101 |
| Franciaország | 102 |
| Anglia | 102 |
| Olaszország | 103 |
| Spanyolország | 103 |
| A honvisszafoglaló magyarság jellemzése | 104 |
| Egyéniségük | |
| Élelmezésük | |
| Ruházatuk | |
| Mulatságaik és ünnepélyeik | |
| Dáridózás | |
| Népünk honvisszafoglaláskori összetétele | 110 |
| Hét magyar törzs | |
| Székelyek | |
| Kazárok | |
| Besenyők | |
| Bolgárok | |
| Avarok | |
| Oroszok vagy ruthének | |
| Oláhok | |
| Németek | |
| Ingó vagyon, hadszervezet és jogrend | 113 |
| Az ingóvagyon és hadszervezet összefüggései | |
| "Magyar" nevű királyunk a Fekete-tenger-menti hazánkban | |
| Hun és magyar nép azonos, a magyarság hun hadszervezettel bírt, csak a népnév változott | |
| Az ingó vagyon jogrendje | |
| Vérszerződés | 122 |
| A vérszerződés bizonyítékai | |
| Anonymus ingatlan vagyon korszakában élt, mégis ingó vagyonúnak adja a vérszerződést, ez egyik legfőbb bizonyíték hitelessége mellett | |
| Anonymus hitelének egyéb belső bizonyítékai | |
| A visszafoglalt haza a vezérek alatt | 128 |
| Törzsrendszer | |
| Fejedelmek | |
| Honvédelmi portyázások | |
| Zsákmányolás | |
| A törzsrendszer dacára élt az egység tudata | |
| A külföldi csatavesztések következményei | 132 |
| Kereszténység és ősmagyar hit | 135 |
| A kereszténység első összeütközése az ősmagyar hittel Gordás és Magyar királyaink alatt | |
| Az ingatlan vagyon és a kereszténység összefüggései | |
| A quedlinburgi egyezmény 973-ban | 138 |
| Az ingatlan vagyon korszaka (997-1848) | 140 |
| A királyi vagyon egyéni és közjogi egységének kora | 142 |
| Nemzetközi helyzet - Ausztria | 142 |
| Csehország | 145 |
| Lengyelország | 147 |
| Német királyság és császárság | 148 |
| Német birodalom | 149 |
| Pápaság | 150 |
| VII. Gergely pápa a magyar függetlenségről | |
| Olaszország | 152 |
| Franciaországból Olaszországban feltűnnek az Anjouk, a későbbi magyar uralkodócsalád | |
| Franciaország | 152 |
| Anglia és Skócia | 153 |
| Szent István rokonsága az angol uralkodóháznál | |
| Spanyolország | 154 |
| Oroszország | 154 |
| Szerbia és Horvátország | 154 |
| Görög birodalom | 155 |
| Magyar és görög uralkodók rokonsága | |
| Törökök | 155 |
| A királyi vagyon egyéni és közjogi egységének krónikája | 156 |
| Szent István keresztény előtti neve Vajk, ami győzőt jelent | |
| Leveri a törzsfőket | |
| Fiát, Szent Imrét megöli egy vadkan | |
| Szent István rokonsága menekül | |
| Péter | |
| Aba Sámuel | |
| Péter másodszor | |
| Az ősi hit lázad | |
| I. Endre | |
| I. Béla | |
| Az első általános választójogra alapított országgyűlés | |
| Salamon | |
| I. Géza | |
| Szent László | |
| Könyves Kálmán | |
| Dalmácia és Horvátország meghódítása | |
| II. István | |
| II. vagy Vak Béla | |
| II. Géza | |
| II. László és IV. István, velük egyidőben III. István | |
| III. Béla | |
| Imre | |
| III. László | |
| II. Endre | |
| Aranybulla | 167 |
| Az első nemesi megyei gyűlés 1232-ben | 167 |
| IV. Béla | |
| Tatárjárás | |
| Az ország újjászervezése | |
| V. István | |
| IV. vagy Kun László | |
| Megalapozza a Habsburgok uralmát | |
| Magyarország területe az Árpádházi királyok alatt | 170 |
| Anyaterület | 171 |
| Hozzátartozott Nagymmoravia, Alsó-Ausztria jelentékeny része, a Karantán szélek, Szerémség, Nándorfehérvár (Belgrád), Erdély, Temesi kerület, Szepesség is | |
| Kapcsolt részek | 175 |
| Szlavónia | 175 |
| Horvátország | 176 |
| Dalmácia | 178 |
| Szörényi bánság | 178 |
| Macsói bánság | 179 |
| Ozorai, sói, krucsói, boroncsi bánság, verbászi ispánság | 179 |
| Hűbéres tartományok | 179 |
| Galicia és Lodoméria | 179 |
| Kunország (Cumánia), azaz Moldva és Havasalföld | 180 |
| Bulgária | 181 |
| Szerbia | 182 |
| Bosznia és Hercegovina (Ráma) | 183 |
| Stiria | 184 |
| Nemzetiségi kérdésünk történelmi alapjai - Népmozgalom, életmód | |
| Népesség | 187 |
| Uralkodó osztály és nép magyarul beszéltek, de voltak idegen nyelvűek is, viszont ezek sem lehettek idegenek a magyartól | |
| A szláv csak nyelv, nem faj | |
| A valóban idegenek, akik nem is magyarosodtak el, csak jóval a honvisszafoglalás után telepedtek be | |
| Görögök és magyarok közeli kapcsolatai | |
| Keresztény műszavaink | |
| A görögök teljesen eltűntek a magyarban | |
| Eltűnt nemzetiségek a görögön kívül | 196 |
| Kabarok | 196 |
| Besenyők | 196 |
| Kunok (A kunok nem tatárok, de nem is törökök) | 196 |
| Jászok | 198 |
| Böszörmények | 198 |
| Tatárok | 198 |
| Pannón-szlávok | 199 |
| Morva-szlávok | 199 |
| Szétszóródottságuk miatt magyarosodtak el | 200 |
| Csehek | 200 |
| Szaporogi kozákok | 200 |
| Vallon olaszok | 200 |
| Franciák | 201 |
| El nem magyarosodtak | 201 |
| Tótok vagy szlovákok | 201 |
| Moymir átveszi a magyar sereg megjelenési formáit | |
| Goralok vándorolnak a gyepükre | |
| Előbb németek jönnek, azután jelennek meg a mai szlovákok ősei | |
| Lehoták | |
| Dunántúli oláhok felvándorlása a felvidékre és egyesülése a tótokkal | |
| Szerbek, horvátok, szalvónok | 209 |
| A szerbek eredete | |
| Ők voltak a triballok | |
| A szerbek harcai Nagy Sándorral | |
| Szerbek és hunok | |
| Szerbek és görögök | |
| Cyrill és Method megtérítik őket | |
| Az irodalmi szerb nyelv Raguzából ered | |
| A magyar és szerb királyok családi összeköttetései | |
| Dusán cár | |
| Honvisszafoglaláskor Magyarországon nem laktak, de egy egész magyar hadsereg telepedett közéjük Zuárd és Kadosa vezérlete alatt | |
| A török-szerb háborúk Magyarországra űzik a szerbeket | |
| Mátyás király szívesen fogadja őket | |
| A mohácsi csata után ellenség gyanánt is terjeszkednek | |
| Morlákok vagy uszkok | |
| Csarnejovics Arzén | |
| A szerbek kiváltságai | |
| 1706-ban vetik föl az elszakított trianoni területre igényeiket | |
| 1790-ben magyar állampolgárokká lesznek | |
| A horvátok eredete homályos | 223 |
| Nem rokonai a szerbeknek | |
| Önálló történetük Könyves Kálmán óta nincs | |
| Szlavónok | 225 |
| 1526 után telepedtek be | |
| Románok vagy oláhok | 227 |
| Anonymus és az oláhok | |
| Nyelvészet és oláhok | |
| Traján és az oláhok | |
| A román nyelv az olasz nyelv származéka, nem a latiné | |
| Albánokkal keveredtek | |
| A XI-XIV. századokban még Thesszáliában volt Nagyoláhország | |
| A bolgár cár elhurcolja Thesszáliából az oláhokat a Rhodope hegységbe | |
| 1164-ben lépnek oláhok először a Duna északi partjára | |
| Kun-oláh összeköttetés | |
| Bonfinitől ered az oláhok trajáni származásának elmélete | |
| Ruthének vagy kisoroszok | 241 |
| Németek | 243 |
| Szászok | |
| Teuton németek | |
| Török utáni német bevándorlás | |
| Bolgárok | 249 |
| Krasován szlávok | 251 |
| Örmények | 251 |
| Albánok | 252 |
| Lengyelek | 252 |
| Cigányok | 252 |
| Olaszok, spanyolok | 252 |
| Törökök | 253 |
| Zsidók | 254 |
| Nagy Lajos kiűzte a zsidókat | |
| Öt éven át nem volt zsidó Magyarországon | |
| 1365-ben engedte meg ismét a betelepedését | |
| Szombatosok | |
| Népmozgalmi adatok | 258 |
| Életmód. - A nők helyzete | 263 |
| Életkor tekintetében nincsenek pontos adataink | |
| Életmód és szokások | |
| Táplálkozás | |
| Részegeskedés | |
| Fényűzés | |
| Ruházkodás | |
| Szent Erzsébet ezüst fürdőkádja | |
| Lakásviszonyok | |
| Családi élet | |
| Bűbájos nők | |
| Apácák | |
| A nők jogai | |
| A feleség annyi, mint élettárs | |
| Hadszervezet. Ipar. Kereskedelem | |
| Hadfölszerelés és ipar | 274 |
| Magyar fegyverzet | |
| Lószerszám | |
| Egyenruházat | |
| Első tüzi lőfegyver a magyaroknál | |
| Várvívás | |
| Várak | |
| Várfölszerelés | |
| Üvegvárak | |
| Bútorzat | |
| Monostorok | |
| Kőházak | |
| Jelzőkészülékek | |
| Mindezt szolgáltatta a magyar ipar | |
| Ipar és kereskedelem az ingó vagyon korában | 291 |
| A fegyverzet és várkészítés a legmagasabbrendű ipari teljesítményt követelte | |
| A termékek teljesen magyar jellegűek, még a finntől is különböznek, tehát csak magyar iparos gondolhatta ki | |
| Idegen iparosok csak a kereszténységgel jöttek | |
| A magyar honvisszafoglalásnak a vitézséggel és politikai okossággal egyenrangú tényezője volt az ipar | |
| A honvisszafoglalásban ép oly érdemei voltak az ősmagyar iparnak, mint a harci erényeknek | |
| Az ősmagyar ipar jogi helyzete | |
| Külön társadalmi osztály: céh volt az iparosság | |
| Az életmód kövelte iparok | |
| A pelyva és az ősmagyar tanyás nomádság | |
| Építészet | |
| Városépítés | |
| Kereskedelem | |
| A pénz | |
| Ipari átmenet az ingatlanvagyon első korszakába | 307 |
| Idegen városok kezdetei | |
| A betelepülők nem ipari jogosítványokat kaptak | |
| Iparunk nem a városokban kezdődik | |
| Nyugat-Európa népei e korban nem állottak a magyar ipari kultúra fölött |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal