kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Tartalomjegyzék az első kötethez | |
Bevezető rész | |
Előszó | 5 |
E munka kísérlet a történelem gazdasági, különösen ipari és kereskedelmi tényeinek újszerű beállítására | |
Bevezetés | 9 |
A történelem nemzetközi jogi szerepe | 9 |
Szerb igények | 10 |
Honvisszafoglaláskori délszlávok | |
Csrni Jovan | |
A török hódoltság és Csarnejovics Arzén kiváltságai, mint szerb igények alapjai | |
A szerb és délszláv propaganda | |
Jirecsek Konstantin | |
Román igények | 12 |
Sinkay és Major Péter folytonossági elmélete - Anonymus az oláhokról | |
Az "oláh" nem népet, hanem mindenféle pásztort jelent | |
A szerbek Anonymus szerint elszlávosodott magyarok | 14 |
Cseh és osztrák igények | 14 |
A német-francia ellentét: Magyarország sorsa | 15 |
Török-francia szövetség Magyarország ellen | |
Mátyás király törekvése a német császárságra | |
Franciaország szemében Magyarország nem ellenség, csak Németország függvénye | |
Történelem a belügyekben | 17 |
A Szent Korona jogrendszere | |
A Szent Korona jogrendszere és a munkáskérdés | |
Kartelkérdés | |
Nemzeti jövedelmet megosztó kérdések | |
Szent Korona és a megélhetés | |
A közgazdasági élet szereplői, mint történelmi személyek | |
A magyar történelem korszakai | 25 |
Iratlan történelem | 25 |
Legrégibb időtől Dentumogeriáig | |
A magyarság mutatkozik Nagymagyarország legrégibb lakójának | |
Egyes iparágak hazánk őskorában kereshetik eredetüket | |
Anonymus és Herodotosz a magyarság őskoráról | |
Más a magyar terület iratlan történelme | |
Irott történelem | 28 |
Ingó, ingatlan és kapitalista vagyon korszakára oszlik | |
Az ingatlan vagyon korszaka szükséges nagybirtok, nagybirtokos szövetségek és a nagybirtok alattvalói korára tagolódik | |
A mohi csata és a mohácsi csata történelemtagoló jelentősége | |
Az ingó vagyon kora Géza fejedelem haláláig (997), az ingatlan vagyon első korszaka IV. László haláláig (1290), második korszaka Budavár török megszállásáig (1541), a harmadik 1848-ig tart, ettől kezdve napjainkig tart a kapitalista korszak | |
A Magyar Terület a Honvisszafoglalásig. | |
A történelmi Magyarország területének őskőkori népe és ipara | 37 |
Magyarország geologiailag a devonkorral kezdődik | |
A visegrádi Niagara | |
Trópusi éghajlat | |
Jégkorszak | |
Flóra | |
Legősibb fánk az akác, legősibb dísznövényünk az árvalányhaj és a szalmavirág | |
Fauna | |
Mammuth, tur és taránd | |
Őseink csodaszarvasa az óriás gím | |
Megjelenik Magyarországon az első ember | |
Ipar teszi emberré az embert | |
Az ember Afrikából származott hozzánk | |
Az ősember kulturája, ipara Magyarországon fejlődött ki és érte el legmagasabb fokát | 2 |
Magyarország az ősemberi kultúra bölcsője | 42 |
A szarvas útja a jégkorszak megszüntével észak felé | 44 |
Követi az ember | |
Az első kereskedelmi út | 44 |
Az első magyarországi ember nyelve | 45 |
Társadalmi élet, ipar | |
Első ipari forradalom: áttérés a kő alakjáról a kő anyagára | 49 |
A kapitalista vagyon legkezdetlegesebb alakja | 50 |
Mit termelt az őskőkori ipar? | 50 |
Állatbőrfeldolgozás | |
Szerszámkészítés | |
Fegyvergyártás a solutréi korban | |
Ékszerek | |
Cserépedények | |
Magyarország területének népe és ipara újkőkortól a vaskorig | 56 |
A Tisza és az embertelepülés | |
Újkőkori épvándorlás hazánkban | |
Az első tanyavilág | |
Világkereskedelem a Góbi sivatagtól Madridig | |
A velemszentvidi bronzgyár | 59 |
Gabonaközpont Szarvas vidékén | 59 |
Földmívelés | 59 |
Kapakultura | |
Az első szántás | |
Újkőkori gyümölcsnemesítés | |
Újkőkorig visszanyúló szokásaink | |
Tanyás nomádság | 62 |
Cölöpépítmények hazánkban | 63 |
Kialakul a tulajdonjog és a jogrend | 66 |
Vaskor | 69 |
Népek zűrzavara | |
Földmívelésük | |
Érc- és sóbányászat | |
Kereskedelmük | |
Rómaiak. Hunok. Avarok. Római és hun ipar és kereskedelem hazánkban | 71 |
Római hódítások | |
Római-dák háború | |
Városalakulások | |
Pannónia nyugati határai | |
Ipar | |
Kereskedelem | |
Állami gyárak | |
Úthálózat | |
Kereszténység és keresztényüldözés Pannóniában | |
Népvándorlás | 76 |
Hunok | 77 |
Attila | |
Nagyságának titka | |
Ipara, kereskedelme | |
Hadszervezete | |
Hun összeomlás | |
Hunok után anarchia | 81 |
Avarok | 82 |
Szlávok | 82 |
A Magyar Nép Története | |
Az ingó vagyon korszaka. Honvisszafoglalás | 85 |
Nem honfoglalás, hanem honvisszafoglalás | |
Hun-magyar haza a Fekete-tenger mentén | |
Anonymus elbeszélése | |
A Tripartitum a magyarok és hunok közös eredetéről | |
A honvisszafoglalás. Magyarország területe | 95 |
A honvisszafoglalók száma | 96 |
Nemzetközi helyzet honvisszafoglaláskor | 99 |
Csehország | 99 |
Szerbia | 99 |
Románia | 99 |
Ugron rabonbán annyi, mint Zsil vizi bán | |
Görögország | 99 |
VI. Leó és VII. Konstantin császárok a magyarság őstörténetírói | |
Lengyelország | 100 |
Oroszország | 100 |
Ausztria | 101 |
Pápák | 101 |
Német birodalom | 101 |
Franciaország | 102 |
Anglia | 102 |
Olaszország | 103 |
Spanyolország | 103 |
A honvisszafoglaló magyarság jellemzése | 104 |
Egyéniségük | |
Élelmezésük | |
Ruházatuk | |
Mulatságaik és ünnepélyeik | |
Dáridózás | |
Népünk honvisszafoglaláskori összetétele | 110 |
Hét magyar törzs | |
Székelyek | |
Kazárok | |
Besenyők | |
Bolgárok | |
Avarok | |
Oroszok vagy ruthének | |
Oláhok | |
Németek | |
Ingó vagyon, hadszervezet és jogrend | 113 |
Az ingóvagyon és hadszervezet összefüggései | |
"Magyar" nevű királyunk a Fekete-tenger-menti hazánkban | |
Hun és magyar nép azonos, a magyarság hun hadszervezettel bírt, csak a népnév változott | |
Az ingó vagyon jogrendje | |
Vérszerződés | 122 |
A vérszerződés bizonyítékai | |
Anonymus ingatlan vagyon korszakában élt, mégis ingó vagyonúnak adja a vérszerződést, ez egyik legfőbb bizonyíték hitelessége mellett | |
Anonymus hitelének egyéb belső bizonyítékai | |
A visszafoglalt haza a vezérek alatt | 128 |
Törzsrendszer | |
Fejedelmek | |
Honvédelmi portyázások | |
Zsákmányolás | |
A törzsrendszer dacára élt az egység tudata | |
A külföldi csatavesztések következményei | 132 |
Kereszténység és ősmagyar hit | 135 |
A kereszténység első összeütközése az ősmagyar hittel Gordás és Magyar királyaink alatt | |
Az ingatlan vagyon és a kereszténység összefüggései | |
A quedlinburgi egyezmény 973-ban | 138 |
Az ingatlan vagyon korszaka (997-1848) | 140 |
A királyi vagyon egyéni és közjogi egységének kora | 142 |
Nemzetközi helyzet - Ausztria | 142 |
Csehország | 145 |
Lengyelország | 147 |
Német királyság és császárság | 148 |
Német birodalom | 149 |
Pápaság | 150 |
VII. Gergely pápa a magyar függetlenségről | |
Olaszország | 152 |
Franciaországból Olaszországban feltűnnek az Anjouk, a későbbi magyar uralkodócsalád | |
Franciaország | 152 |
Anglia és Skócia | 153 |
Szent István rokonsága az angol uralkodóháznál | |
Spanyolország | 154 |
Oroszország | 154 |
Szerbia és Horvátország | 154 |
Görög birodalom | 155 |
Magyar és görög uralkodók rokonsága | |
Törökök | 155 |
A királyi vagyon egyéni és közjogi egységének krónikája | 156 |
Szent István keresztény előtti neve Vajk, ami győzőt jelent | |
Leveri a törzsfőket | |
Fiát, Szent Imrét megöli egy vadkan | |
Szent István rokonsága menekül | |
Péter | |
Aba Sámuel | |
Péter másodszor | |
Az ősi hit lázad | |
I. Endre | |
I. Béla | |
Az első általános választójogra alapított országgyűlés | |
Salamon | |
I. Géza | |
Szent László | |
Könyves Kálmán | |
Dalmácia és Horvátország meghódítása | |
II. István | |
II. vagy Vak Béla | |
II. Géza | |
II. László és IV. István, velük egyidőben III. István | |
III. Béla | |
Imre | |
III. László | |
II. Endre | |
Aranybulla | 167 |
Az első nemesi megyei gyűlés 1232-ben | 167 |
IV. Béla | |
Tatárjárás | |
Az ország újjászervezése | |
V. István | |
IV. vagy Kun László | |
Megalapozza a Habsburgok uralmát | |
Magyarország területe az Árpádházi királyok alatt | 170 |
Anyaterület | 171 |
Hozzátartozott Nagymmoravia, Alsó-Ausztria jelentékeny része, a Karantán szélek, Szerémség, Nándorfehérvár (Belgrád), Erdély, Temesi kerület, Szepesség is | |
Kapcsolt részek | 175 |
Szlavónia | 175 |
Horvátország | 176 |
Dalmácia | 178 |
Szörényi bánság | 178 |
Macsói bánság | 179 |
Ozorai, sói, krucsói, boroncsi bánság, verbászi ispánság | 179 |
Hűbéres tartományok | 179 |
Galicia és Lodoméria | 179 |
Kunország (Cumánia), azaz Moldva és Havasalföld | 180 |
Bulgária | 181 |
Szerbia | 182 |
Bosznia és Hercegovina (Ráma) | 183 |
Stiria | 184 |
Nemzetiségi kérdésünk történelmi alapjai - Népmozgalom, életmód | |
Népesség | 187 |
Uralkodó osztály és nép magyarul beszéltek, de voltak idegen nyelvűek is, viszont ezek sem lehettek idegenek a magyartól | |
A szláv csak nyelv, nem faj | |
A valóban idegenek, akik nem is magyarosodtak el, csak jóval a honvisszafoglalás után telepedtek be | |
Görögök és magyarok közeli kapcsolatai | |
Keresztény műszavaink | |
A görögök teljesen eltűntek a magyarban | |
Eltűnt nemzetiségek a görögön kívül | 196 |
Kabarok | 196 |
Besenyők | 196 |
Kunok (A kunok nem tatárok, de nem is törökök) | 196 |
Jászok | 198 |
Böszörmények | 198 |
Tatárok | 198 |
Pannón-szlávok | 199 |
Morva-szlávok | 199 |
Szétszóródottságuk miatt magyarosodtak el | 200 |
Csehek | 200 |
Szaporogi kozákok | 200 |
Vallon olaszok | 200 |
Franciák | 201 |
El nem magyarosodtak | 201 |
Tótok vagy szlovákok | 201 |
Moymir átveszi a magyar sereg megjelenési formáit | |
Goralok vándorolnak a gyepükre | |
Előbb németek jönnek, azután jelennek meg a mai szlovákok ősei | |
Lehoták | |
Dunántúli oláhok felvándorlása a felvidékre és egyesülése a tótokkal | |
Szerbek, horvátok, szalvónok | 209 |
A szerbek eredete | |
Ők voltak a triballok | |
A szerbek harcai Nagy Sándorral | |
Szerbek és hunok | |
Szerbek és görögök | |
Cyrill és Method megtérítik őket | |
Az irodalmi szerb nyelv Raguzából ered | |
A magyar és szerb királyok családi összeköttetései | |
Dusán cár | |
Honvisszafoglaláskor Magyarországon nem laktak, de egy egész magyar hadsereg telepedett közéjük Zuárd és Kadosa vezérlete alatt | |
A török-szerb háborúk Magyarországra űzik a szerbeket | |
Mátyás király szívesen fogadja őket | |
A mohácsi csata után ellenség gyanánt is terjeszkednek | |
Morlákok vagy uszkok | |
Csarnejovics Arzén | |
A szerbek kiváltságai | |
1706-ban vetik föl az elszakított trianoni területre igényeiket | |
1790-ben magyar állampolgárokká lesznek | |
A horvátok eredete homályos | 223 |
Nem rokonai a szerbeknek | |
Önálló történetük Könyves Kálmán óta nincs | |
Szlavónok | 225 |
1526 után telepedtek be | |
Románok vagy oláhok | 227 |
Anonymus és az oláhok | |
Nyelvészet és oláhok | |
Traján és az oláhok | |
A román nyelv az olasz nyelv származéka, nem a latiné | |
Albánokkal keveredtek | |
A XI-XIV. századokban még Thesszáliában volt Nagyoláhország | |
A bolgár cár elhurcolja Thesszáliából az oláhokat a Rhodope hegységbe | |
1164-ben lépnek oláhok először a Duna északi partjára | |
Kun-oláh összeköttetés | |
Bonfinitől ered az oláhok trajáni származásának elmélete | |
Ruthének vagy kisoroszok | 241 |
Németek | 243 |
Szászok | |
Teuton németek | |
Török utáni német bevándorlás | |
Bolgárok | 249 |
Krasován szlávok | 251 |
Örmények | 251 |
Albánok | 252 |
Lengyelek | 252 |
Cigányok | 252 |
Olaszok, spanyolok | 252 |
Törökök | 253 |
Zsidók | 254 |
Nagy Lajos kiűzte a zsidókat | |
Öt éven át nem volt zsidó Magyarországon | |
1365-ben engedte meg ismét a betelepedését | |
Szombatosok | |
Népmozgalmi adatok | 258 |
Életmód. - A nők helyzete | 263 |
Életkor tekintetében nincsenek pontos adataink | |
Életmód és szokások | |
Táplálkozás | |
Részegeskedés | |
Fényűzés | |
Ruházkodás | |
Szent Erzsébet ezüst fürdőkádja | |
Lakásviszonyok | |
Családi élet | |
Bűbájos nők | |
Apácák | |
A nők jogai | |
A feleség annyi, mint élettárs | |
Hadszervezet. Ipar. Kereskedelem | |
Hadfölszerelés és ipar | 274 |
Magyar fegyverzet | |
Lószerszám | |
Egyenruházat | |
Első tüzi lőfegyver a magyaroknál | |
Várvívás | |
Várak | |
Várfölszerelés | |
Üvegvárak | |
Bútorzat | |
Monostorok | |
Kőházak | |
Jelzőkészülékek | |
Mindezt szolgáltatta a magyar ipar | |
Ipar és kereskedelem az ingó vagyon korában | 291 |
A fegyverzet és várkészítés a legmagasabbrendű ipari teljesítményt követelte | |
A termékek teljesen magyar jellegűek, még a finntől is különböznek, tehát csak magyar iparos gondolhatta ki | |
Idegen iparosok csak a kereszténységgel jöttek | |
A magyar honvisszafoglalásnak a vitézséggel és politikai okossággal egyenrangú tényezője volt az ipar | |
A honvisszafoglalásban ép oly érdemei voltak az ősmagyar iparnak, mint a harci erényeknek | |
Az ősmagyar ipar jogi helyzete | |
Külön társadalmi osztály: céh volt az iparosság | |
Az életmód kövelte iparok | |
A pelyva és az ősmagyar tanyás nomádság | |
Építészet | |
Városépítés | |
Kereskedelem | |
A pénz | |
Ipari átmenet az ingatlanvagyon első korszakába | 307 |
Idegen városok kezdetei | |
A betelepülők nem ipari jogosítványokat kaptak | |
Iparunk nem a városokban kezdődik | |
Nyugat-Európa népei e korban nem állottak a magyar ipari kultúra fölött |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.