Előszó | 5 |
Az abszolutizmus kora 1849-1867 | |
Szabad György: Magyarország beolvasztásának önkényuralmi kísérlete (1849-1859) | 9 |
Európa 1849 után | 9 |
A megtorlás | 10 |
A központosító önkényuralmi irányzat győzelme a birodalom politikai vezetésében | 11 |
A kormányzati alapelvek | 14 |
Magyarország önkényuralmi igazgatásának rendszere | 16 |
Beolvasztás és polgárosítás | 20 |
Oktatásügy és egyházpolitika | 21 |
Szabad György: Politikai viszonyok és az önkényuralom elleni küzdelem az 1850-es években | 25 |
A nemzetiségek politikai helyzete | 25 |
A magyar konzervatív arisztokrácia politikája | 29 |
Eötvös és Kemény politikai röpiratai | 30 |
Deák és a passzivitás politikája | 31 |
A hazai titkos szervezkedés és az emigráció tevékenysége | 32 |
Konföderációs tervezetek és Kossuth Alkotmányterve | 35 |
A néptömegek ösztönös mozgalmai | 38 |
Szabad György: A kapitalista termelési viszonyok uralkodóvá válása | 41 |
A polgári átalakulás követelményei és az önkényuralom | 41 |
A kapitalista fejlődés kibontatkozása | 54 |
A társadalmi átrétegződés folyamatának előrehaladása | 65 |
Szabad György: Az abszolutizmus korának kulturális élete | 75 |
A természettudományok | 77 |
A társadalomtudományok | 82 |
A szépirodalom | 85 |
A művészetek | 89 |
Szabad György: Az önkényuralom válsága (1859-1861) | 89 |
A forradalmi mozgalmak új hulláma | 89 |
Az oszrák-olasz-francia háború és a magyar emigráció | 90 |
Az önkényuralom válságának kibontakozása | 93 |
Az Októberi Diploma és fogadtatása | 96 |
Az emigráció az önkényuralom válságának kihasználásáért | 98 |
A negyvennyolcas alap helyreállításának követelése | 99 |
A Februári Pátens és következményei | 101 |
A társadalmi és nemzetiségi politikai ellentmondásai | 103 |
Az 1861. évi országgyűlés pártviszonyai | 106 |
A közjogi vita | 108 |
A nemzetiségi kérdés | 110 |
Az országgyűlés feloszlatása | 111 |
Szabad György: Az önkényuralom megújítása és a kiegyezés előkészítése (1861-1865) | |
A provizórium | 113 |
A Dunai Szövetség terve | 115 |
A kiegyezés belpolitikai előzményei | 117 |
Szabad György: A kiegyezés létrejötte (1865-1867) | 123 |
Deák és a kiegyezési tárgyalások megindulása | 123 |
Az 1866. évi osztrák-porosz-olasz háború | 125 |
A kiegyezés megkötése | 126 |
A kiegyezés tartalma | 129 |
A dualizmus kora 1867-1918 | |
Kolossa Tibor: A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdítása (1867-1875) | 133 |
A dualizmus államrendszerének kialakulása | 133 |
Magyarország belpolitikai fejlődése a kiegyezés után | 148 |
S. Vincze Edit: A szocialista munkásmozgalom kezdetei Magyarországon | 157 |
A dualizmus rendszerének megszilárdulása | 162 |
Kolossa Tibor: Magyarország gazdasági fejlődése a kiegyezéstől a 19. század végéig | 169 |
A kapitalizmus megalapozó szakaszának befejezése | 169 |
A mezőgazdasági tőkés fejlődések kiszélesedése | 184 |
Az ipar fejlődése a kiegyezés után | 197 |
Diószegi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája (1867-1890) | 205 |
A dualista Monarchia külpolitikájának feltételei | 205 |
A "nyugati" küldetés utójátéka (1867-1871) | 207 |
A három császár politika (1872-1877) | 209 |
A berlini kongresszus és a kettősszövetség (1878-1879) | 211 |
A Monarchia a bismarcki szövetség rendszerében (1881-1886) | 214 |
Szász Zoltán: A dualista rendszer nyugalmi időszaka (1875-1890) | 217 |
Tisza Kálmán. A Tisza-Kormány első lépései | 219 |
Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása a magyar belpolitikára | 221 |
Tisza Kálmán rendszere. A Szabadelvű Párt és ellenzéke | 224 |
Az államapparátus kiépítése és a polgári átalakulást előmozdító intézkedések | 231 |
A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei | 236 |
S. Vincze Edit: A munkásmozgalom az 1870-es-80-as években | 240 |
A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása | 246 |
Katus László: A nemzetiségi kérdés és Horvátország története a dualizmus első negyedszázadában | 253 |
A magyar uralkodó osztályok és kormányok nemzetiségi politikája | 253 |
A nemzetiségi mozgalmak visszavonulása és politikai passzivitása | 258 |
Horvátország a 19. század utolsó harmadában | 262 |
A nem magyar népek nemzeti mozgalmai Magyarországon a dualizmus első negyedszázadában | 266 |
A nemzetiségi mozgalmak megélénkülése az 1890-es években | 275 |
Hanák Péter: Liberális reformok és szocialisita mozgalmak az 1890-es évek első felében (1890-1894) | 279 |
Társadalmi és nemzeti ellentétek és a Szapáry-kormány | 279 |
Az egyházpolitikai küzdelem | 285 |
A szocialista munkásmozgalom megerősödése az 1890-es évek elején | 294 |
Hanák Péter: A dualizmus válságának kezdetei a 19. század végén | 303 |
A nacionalizmus és az elnyomás erősödése | 303 |
A munkásság és szegényparasztság küzdelmei a Bánffy-kormány idején | 307 |
Az uralkodó osztályokon belüli ellentétek és a dualizmus válsága | 314 |
A válság elodázása a Széll-kormány idején | 325 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetközi és belső helyzete a századfordulón | 329 |
Hanák Péter: Magyarország gazdasági fejlődése a századfordulótól az első világháborúig | 337 |
A gazdasági növekedés tényezői | 337 |
A termelés fejlődése és struktúrája | 340 |
A monopolkapitalizmus kialakulása | 346 |
Katus László: A tőkés fejlődés meggyorsulása a nemzetiségi területeken | 351 |
A nemzeti jövedelem alakulása | 353 |
A gazdasági fejlődés eredményei és ellenmondásai | 355 |
Hanák Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején | 357 |
Népesedés és összetétel | 357 |
A társadalmi struktúra | 366 |
A nem magyar népek társadalmi szerkezete | 379 |
A politikai megoszlás fő vonalai | 383 |
A politikai ellentétek kiéleződése a századelőn (1902-1904) | 385 |
A politikai konszolidáció felborulása. Széll bukása | 385 |
A nemzeti ellenzékiség erősödése | 387 |
Tisza István - az "erős kéz" politikája | 389 |
Az osztályharc fellendülése és az SZDP a századelőn | 391 |
A belpolitikai válság kiújulása | 397 |
Hanák Péter: Az 1905-1906. évi politikai válság | 399 |
Az 1905. januári választások | 399 |
A kormányzati válság kialakulása | 401 |
A tömegmozgalmak dagálya 1905 első felében | 403 |
A Fehérváry-kormány kinevezése | 404 |
A kormányprogram és a szociáldemokrata párt | 405 |
A választójogi küzdelem és a "nemzeti ellenállás" 1905 második felében | 408 |
A koalíció behódolása | 412 |
A válság mérlege | 414 |
Dolmányos István: A koalíciós kormány hatalomra kerülése (1906-1907) | 417 |
Az új kormány és első intézkedései | 417 |
A koalíciós kormány népellenes és nacionalista politikája | 424 |
A dualizmus fenntartása és a nemzeti ellenzékiség újjáéledése | 431 |
Dolmányos István: A demokratikus ellenzék megerősödése a koalíciós kormány idején | 439 |
Erényi Tibor: A szocialista munkásmozgalom | 439 |
A parasztság önálló politikai fellépése | 451 |
A polgári radikális irányzatok | 456 |
Dolmányos István: A koalíciós kormány válsága és bukása | 465 |
Bosznia-Hercegovina annexiója | 465 |
A koalíció felbomlása és a kormány bukása | 470 |
Pölöskei Ferenc: Magyarország az első világháború előtti években (1910-1914) | 475 |
A munkapárti kormányzat első szakasza (1910-1912) | 475 |
Az ellenzéki küzdelem fellendülése 1911-1912-ben | 481 |
A dualista reakció megerősödése a munkapárti kormányzat második szakaszában (1912-1914) | 486 |
A Nemzeti Munkapárt nemzetiségi politikája az első világháború előtti években | 492 |
Az ellenzéki erők válsága és útkeresése 1913-1914-ben | 496 |
Katus László: Horvátország története és a magyarországi nemzetiségi kérdés a 20. sz. elején | 507 |
Horvátország története 1900-1914 | 507 |
A nem magyar népek nemzeti mozgalmai Magyarországon | 512 |
A polgári demokratikus jellegű nemzetiségi mozgalmak fellendülése Magyarországon | 519 |
Diószegi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az első világháború előestéjén | 523 |
A megbékélés kísérlete | 523 |
A Monarchia és az első Balkán-háború | 525 |
A fegyveres döntés megérlelődése | 529 |
Galántai József: Magyarország az első világháborúban | 533 |
A júliusi válság és a háború kitörése | 533 |
A háború első szakasza (1914-1916) | 539 |
A fordulatok éve (1917-1918 eleje) | 561 |
Az összeomlás és a forradalom | 579 |
Bibliográfia | 595 |
Függelék | 616 |
Névmutató | 639 |
Tartalomjegyzék | 655 |