Magyarország története III. (töredék)

Tartalom

TIZENKETTEDIK KÖNYV. 1437-1444. Korona-öröködés és király-választás. V. Albert ausztriai herczeg magyar királylyá koronáztatik. Székvárosául Budát választja. Római királylyá leszen. Erdély oltalmáról gondoskodik. Prágába megyen, s cseh királyul
koronáztatik. Hadat visel a kelyhesek s a lengyelek ellen. Fegyverszünet. A törökök Erdélyre törnek. Murad Magyarország ellen készül. Hunyadi János Szörényi bánná neveztetik. Zsigmond Özvegyének folytonos fondorkodásai. Békealkudozás Vladiszláv lengyel királylyal. Budán országgyűlés. A nádor a rendek tanácsával választatik. Rövid felemlítése a hozott törvényeknek. Budának magyar és német polgárai összeháborodnak egymással. Ötvös János. Albert a török ellen indul. Murad beveszi Szendrőt és Novoberdót. A magyar sereg szétoszlik. Albert halála és végintézete, özvegye Erzsébet saját személyében akar országolni. A rendek összegyűlnek, s kérik a királynét, lépne házasságra Vladiszlávval, Lengyelország királyával. Erzsébet válasza. Magyar követség Krakóban. Vladiszláv szabott feltételek alatt királyul meghivatik. Erzsébet Komáromba megyen, s a koronát a visegrádi boltból eloroztatja. Fiat szül; a fiu Lászlónak kereszteltetik. Az özvegy királyné futárt küld Krakóba az alkudozások félbenszakasztására. Vladiszláv királylyá választatását elfogadja. Erzsébet a Vladiszlávtól visszajött követek közül kettőt börtönbe vettet. Gara László a versenyző felektől félrevonul. Vladiszláv Késmárkon, Eperjesen,
Egerben. V. László Székesfehérvárott királyul koronáztatik. Vladiszláv Pesten Hedervári Lőrincz, a nádor. Budavárat általadja neki. Erzsébet fiával Győrre megyen. Cseh zsoldosai. Rozgonyi Simon közeledésére Pozsonyba vonul a koronával, fiát Sopronyba küldi. Simon püspök Cilly Ulrikot, Erzsébet fő tanácsosát Győrnél elfogja s Budára küldi, Vladiszláv országgyűlést tart. Hunyadi János mellette nyilatkozik. Szécsi Dénes esztergomi érsek és
Gara László macsói bán, menevéd mellett Budára érkeznek. Vladiszláv választasa megerősítetik. Gara, az elorzott korona miatt fogságra vettetik; három nap múlva kiszabadul, s mint Vladiszláv ellensége jószágaira megyen. Pótlék-korona, melyre a rendek szent Istvánénak hatását átszállítják. Vladiszláv Székesfehérvárott királyul koronáztatik. Visszajő Budára. Thallóczi János, Nándorfehérvár vitéz oltalraazója. Murád vonakodik Vladiszlávval békére lépni. Erzsébet, kincseit, ausztriai urodalmait és Soprony városát Fridrik romai királynak elzálogítja, fiát és az ország koronáját is kezéhez adja; az özvegy királyné cseh zsoldosainak hadnagya az ország felső megyéiben túlsúlylyal bír. Szécsi Tamás Budának egyik külvárosát felgyújtja. Gara s a Cilliek zászlót emelnek Vladiszláv
ellen. Hunyadi János Garát Báttánál megveri. Vladiszláv Esztergomot vívja; az érsek fegyvernyugvásra bírja öcscsét s a királyt. Egyezkedés Vladiszláv s a Cilliek között. Erzsébet felváltva Esztergomban, Győrött, Pozsonyban. Alkudozásba ereszkedik Vladiszlávval; az alkudozás felbomlik. Giszkra erős állása Szepesben, Sárosban, Abaújban; Rosnyót és Nagyszombatot elveszti. Vladiszláv Pozsony városát félsükerrel ostromolja. A lengyel segédhadak visszamennek hazájokba. Thalafuz, Giszkrának egyik hadnagya, Egert feldúlja. Rozgonyi Simon boszút áll, s a bányavárosokat kifosztja. Giszkra működései Sárosban; fegyverszünetre lép Rozgonyival. Hunyadi János, Újlaki Miklóssal, Erdély vajdája. Izsákbeget Nándorfehérvár elől visszaszorítja. Szebennél megveri Mezetbeget. Kemény Simon hős tette. Moldva s Havasalföld vajdái a magyar korona felsőbbségét megismerik. Julián bíbornok közbenjárására Erzsébet és Vladiszláv békére lépnek egymással. Erzsébet halála. Országgyűlés Budán. Készületek nagyszerű hadviseléshez a törökök ellen. Julián törekvései Vladiszláv és Fridrik között fegyvernyugvást eszközleni. A fegyvernyugvás megalakúl. A hadviselés Murád ellen megnyittatik. Hunyadi beveszi Nisszát, a város alá érkező basákat megveri és Sofiáig űzi, melyet szintén elfoglal. Fényes győzelme a Balkán alján. Seregét Összekapcsolja a királyéval, s a Balkán keleti szorosát kivívja. Győzelme Kunoviczánál. A hadviselés berekesztetik. Fényes ünnepély Budán. Országgyűlés. Giszkra is megjelenik, s hetvenkedése életét veszedelembe ejti. Vladiszláv Győrre kísérteti. Az országgyűlés végzései. Készületek új keresztes háborúhoz. Brankovics György szerb
deszpót alkudozásba ereszkedik Muraddal; Hunyadit is ügyekszik a keresztes háború megújításától elvonni. A keresztes hadak Szeged környékén. Török követség. Vladiszláv tízévi fegyvernyugvásra lép a szultánnal. A fegyvernyugvás felbontatik. A keresztes
sereg Szegedről az al-Dunához indúl. Orsovánál átkel a Dunán; Bodon, majd Nikápoly alá érkezik. Drakul oláh vajda a király táborába jő. A keresztesek a Pontusnál. Hunyadi huszonnyolcz török hajót felgyújtat. Néhány török erősség bevétetik. A várnai csata.
Vladiszláv halála. 1-75.
TIZENHARMADIK KÖNYV. 1444-1457. Drakul oláh vajda Hunyadit fogságra veti. Szabadon bocsátja és Brassóig kiséri. Az országnagyok a közkormányt ideiglenesen bizonyos számú kapitányok gondjaira bízzák; a tiszántúli részek kormánya Hunyadinak jut. Országgyűlés Pesten. A politikai felek állása. Albert fia, László, királyul választatik; az országba érkezéseiglen hét kapitány viszi a kormányt Az országgyűlés egyéb végzései. Küldöttség megyen Fridrik római királyhoz László s a korona átvételére. Visszatér király és korona nélkül. Hunyadi folytonos készületei a törökök ellen. A gondjaira bizott országrész hozzá, „mint Isten után védőjéhez" ragaszkodik. Drakult Havasalföldből Drinápolyba szalasztja, s helyébe Dánt nevezi vajdául. A szentszék s a burgundi herczeg hajós nagyjaikkal találkozik Nikápolyban. Zsarnónál megveri a törököt. Fridrik római királylyal értekeződésbe ereszkedik. Országgyűlés Székesfehérvárott. László újból királyul ismertetik, helyette egy főkormányzó fogván az országlásban eljárni. A pártos Cilliek megveretnek Hunyadi által. Országgyűlés Pesten. Hunyadi főkormányzóul választatik. Hatalmának körülírása. A rendek az ország oltalmáról gondoskodnak. Ujabb követség Fridrikhez, mely tőle Lászlót és jogtalan foglalmányait visszakövetelje. Hunyadi s a moldvai vajda Dánt Drakul ellen megvédik. Hadi készületek Fridrik ellen. A hadviselés megnyílik. Békealkudozások. Fridrik folytonos ármányai. Országgyűlés Óbudán. Végzései. A békebiztosok kétévi fegyverszünetre lépnek Fridrikkel. Gara László nádorrá választatik. A kormányzó Murád ellen indul. Rigómezei csata. Hunyadi a szerb deszpót foglya. Szabadon
bocsátatik. Husszitajárás a felföldön. Murád békét indítványoz. Az országgyűlés visszaveti a feltételeket. Glszkra ellen változó szerencsével foly a hadviselés, Fegyverszünet. Brankovlcs szerb deszpót megfenyítetlk, Hunyadi szerződése Fridrikkel. Egyezkedés a szerb deszpóttal. Háromévi fegyverszünet II. Mohameddel. Giszkra győzelme Losoncz mellett. Hunyadi a csehnek több erősségeit beveszi. A hadviselő felek egyezkedésre lépnek. Bécs s az
ausztriai rendek Fridrik ellen fordulnak. A magyarok László kiadatását újból követelik. Fridrik kitérő válasza. Magyarország, Ausztria, Csehország és Morva rendelnek szövetkezése a most már császárrá koronáztatott római király ellen. Az ausztriaik s a
Cilliek Fridrik székhelyét, Németujhelyt ostromolják. A császár László királyt szabadon bocsátja, Magyar követség Bécsben. Közös gyűlés a magyarok, csehek, ausztriaiak és Fridrik ügyének elintézésére. Az ügy befejezetlen marad. Hunyadi lemond a kormányzói
méltóságról. Besztercze örökös grófjává neveztetik. V. László országgyűlést tart Pozsonyban. Intézkedései. Országtanács Pozsonyban. A király Bécsbe megyen, s tökéletesen Cilii hatalmába kerül. Eyzlnger Ciliit megbuktatja László cseh királynak koronáztatik. A keleti császárság végnapjai. Országgyűlés Budán. Hunyadi főkapitányul választatik. Diadalmas hadjárata Szerbiában. A Prágában, Bécsben mulatozó király újból Cilii kezébe jut. Ciliinek erőszakos fellépése Horvátországban. Cselszövényel Hunyadi ellen. Kettőjök találkozása s a magyarnak nemes boszúja. Készületek keresztes háborúhoz. Kapisztrói János. Országgyűlés a török hadviselés ügyében. Kísérlet Hunyadit és elleneit egymással kiengesztelni. Hunyadi idősb fia László jegyet vált Gara leányával; ifjabbik fiának, Mátyásnak, esketője Cilii Erzsébettel. A király Budára jő. Országgyűlés Pesten. A török hadviselés megnyitása elrendeltetik, II. Mohamed Nándorfehérvárnál. Hunyadi és Kapiptrói diadala. Hunyadi halála. Jellemzése. A király nagyszámú német keresztesek és Cilii ülrik kíséretében Magyarországba jő. Futakon országgyűlést tart. Nándorfehérvárra érkezik. Hunyadi László az élete után törekvő Cilii ülriktól számot kér. A Hunyadi-ház barátai megölik Ciliit. László király Temesvárott esküvel fogadja, hogy Cilii halálát nem fogja megbőszülni. Budára érkezik. Hunyadi László és Mátyás utána indulnak a fővárosba. Elleneik Cilii halálának boszulását sürgetik. Újlaki Miklós és társai szolgálataikat ajánlják a Hunyadiak buktatására. Hunyadi László és Mátyás, nevesebb barátaikkal egyetemben elzáratnak, Hunyadi László kivégeztetik. A nemzet felkél a király ellen. Szilágyi Mihály, a Hunyadiak nagybátyja, élére áll a mozgalomnak. László király Hunyadi Mátyást Bécsbe viszi. Országgyűlés Pozsonyban, Szilágyi visszaveti a békepontokat. Hunyadi Mátyás fogoly a guttensteini erősségben. László király Prágába megyen. Követséget küld jegyeseért, VH. Károly franczia király leányaért. Meghal 76-181.
TIZENNEGYEDIK KÖNYV. 1457-1490. Országgyűlés Pesten. Kazimir lengyel király igényt tart a koronára. Szilágyi Mihály és barátai, s velök a nép Hunyadi Mátyásnak szánják a
koronát. A gyermek-ifju életéből néhány vonás. Podiebrad, Csehországban Lászlónak utóda, Mátyást a guttensteini erősségből Prágába hozatja. Gara Szilágyihoz közeledik, s meg visszavonul tőle. Szilágyi negyvenezer fegyveressel a Rákoson, Gara és társai vonakodnak Pestre jőni, hol a felfegyverzett tömeg a választást erőszakolni akarja. Szilágyi, a szentszéki követ közbenvetésére teljes mind személyi mind tanácskozási szabadságot biztosít az ellenfelekezetnek. Az urak átjőnek Budáról. Hunyadi Mátyás királyul választatik; kormányzóul Szilágyi. Az országgyűlés egyéb végzései. Mátyás fogadtatása a morva határszélen. Jegyet vált Katalinnal, Podiebrad leányával. Budára érkezik. A koronáért Fridrikhez küldött követség visszautasítatik. Giszkra Mátyáshoz pártol s meg' eláll tőle. Rozgonyi Sebestyén, Hedervári László és Magyar Bálás ellene küldetnek. Országgyűlés Pesten. Végzései. Szilágyinak tettleges lemondása a kormányzóságról. Neheztelésében a Hunyadi-ház elleneihez közeledik. Világosvári fogsága. Országgyülés Szegeden. Gara László és Újlaki Miklós letétetnek hivatalaikból; nádorrá Országh Mihály leszen, erdélyi vajdákká Rozgonyi Sebestyén és dengelegi Pongrácz János. III. Calixtus pápa levele Mátyáshoz. Meghal. Utóda, II. Pius, a keresztyén világot nagy hadjáratra hívja fel az ozmánok ellen. Mátyás hadi készületei. Bosnia egyesülése Szerbiával. Fridrik császár felekezetének mozgalmai. A császár Németuj helyben a salzburgi érsek által magyar királyul koronáztatik. Hívei Mátyáshoz pártolnak. A király viszonya II.Pius pápával. Podiebrad mint békéltető Fridrik és Mátyás között. Fegyverszünet Fridrikkel. Szilágyi, a végek oltalmára, Nándorfehérvárra küldetik. Mátyás a cseh rablók kiirtását folytatja. Szilágyi török kézbe esik; halála. A király viszonya Podiebraddal. Olmüczi gyűlés a császár és Mátyás kölcsönös igényeinek mérlegezésére. Albert ausztriai herczeg, testvére Fridrik
ellen fordul. Mátyás és Podiebrad Albert herczeg frigyesei. Giszkra a császáriak élén Albert herczeget megveri. Fridrik békeajánlata. Újlaki Miklós ármányt forral a király ellen. Mátyás és hadnagyai Felső-Magyarországban a csehek ellen táboroznak. Vitéz János, a király megbizásából alkudozásba ereszkedik Fridrikkel. Giszkra hódol Mátyásnak. A Fridrikkel kötött alku megerősítetik az országgyülés által. Vlad és Radul oláh vajdák viszonya Mátyáshoz. A törökök Szerémet pusztítják; Futaknál megveretnek. Mátyás készületei ellenök. Országgyűlés Péterváradján. II. Mohamed Bosniát elfoglalja, királyát megöleti. A magyar korona Németujhelyből Budára hozatik. Mátyás Bosniában. Jajczát s Bosnia
nagyobb részét a koronának visszaszerzi. Katalin királyné meghal. Mátyás viszonya XI. Lajos franczia királyhoz. Székesfehérvárott királyul koronáztatik. Az országgyűlés végzései. Pius pápa készületei keresztes háborúhoz. Mátyás Bosniában. A szultán visszavonul előle. Bosnia Újlaki Miklós gondjaira bizatik. A király Szreberniket beveszi, Zworniknál veszteséget szenved. Szegeden az országnagyokkal a végek oltalmáról tanakodik. Súrlódások Fridrik császárral. Mátyás szövetségben Velenczével. Viszonya a
szentszékhez. Az okok, melyek őt elhatározták, hogy a pápának segédet igérjen Podiebrad s a kelyhesek ellen. Mátyás a légrádi táborban. Horvátországi mozgalmak. A cseh rablók megfenyítetnek. Országgyűlés Budán. A szentszék Podiebradot átok alá fogja. Ismét országgyűlés. Pénzügyi rendszabályok. Lázadás Erdélyben. Elnyomatik. Mátyás hadviselése a moldvai vajda ellen. A cseh, morva és sziléz katholikus rendek Mátyást védőjöknek választják. A király hadat üzen Podiebradnak. Laanál tábort üt. Eredménytelen alkudozások Podiebraddal. Mátyás Znajm alá érkezik. Trebicset beveszi. Magyar Bálás és Kinizsi Pál Spielberget vívják. A lengyel király mint közbenjáró. Országgyűlés Pozsonyban. Fridrik császár mint Mátyás szövetségese. A király Spielberget kiostromolja. Veszedelmes helyzete Czaszlaunál. Békealkudozások megnyílása és felbomlása. Mátyás Olmüczben a cseh, morva, sziléz és lusiczai rendek által királyul fogadtatik. Boroszlóba indul. Podiebrad szövetségben Kazimir lengyel királylyal. Viktorin, Podiebrad fia, fogoly Visegrádon. Ujabb súrlódások Mátyás és Fridrik között. A király folytatja a táborozást Podiebrad ellen. Országgyűlés Budán. A király Bécsbe megyen Fridrikkel értekeződni. A fejdelmek keserű vádakkal válnak el egymástól. Mátyás ujabb táborozása Morvában. A birodalom kelet-délszaki végeinek oltalmáról gondoskodik. Velencze követei segédet kérnek a török ellen. A király segédet igér, ha Dalmatiát visszaadják. Szabács épitése. Ujabb alkudozások Podiebraddal. Podiebrad halála. Prágában, Mátyás ellenére, Vladiszláv lengyel királyi! cseh királyul választatik. Vitéz János esztergomi érsek és Czezinge János pécsi püspök a
lengyel király fiát, Kazimirt, királyul hivják Magyarországba. Bukásuk. Mátyás Morvába indul, s Kollint Csehországban beveszi. Podiebrad fia, Victorin, szabadságát visszanyervén, számos híveket gyűjt a magyar királynak. Mátyás alkudozásai Kazimir lengyel és Vladiszláv cseh királyokkal. Lengyel hadak Sárosban és Zemplénben; Tarczai Tamás magyar hadnagy lengyel földön. Békekötés Mátyás és Kazimir között. Kazimir megszegi a békét, s fiával Vladiszlávval és Fridrik császárral Mátyás ellen szövetkezik. Mátyás Morvában. Ferdinánd nápolyi király leányát, Beatrixet hitvesül kéri. Készületei Kazimir ellen. Budán országgyűlés, mely az ország oltalmáról a törökök ellen gondoskodik, kik Nagyváradot elhamvasztották. Kazimir a király ellen Boroszló alá indul. Hadai fiának a cseh királynak hadaival egyesülnek. Boroszlót vívják; szerencsétlenül. Fegyverszünet köztök és Mátyás között. Országgyűlés Budán. A király a törökök ellen indul és Szabácsot kivívja, Hadai Szendrőig száguldoznak. Moldvai és havasalföldi viszonyok. A török dúló hadak megveretnek. Mátyás és Beatrix menyekzője. Háború Pridrik császárral. A király hadai Ausztriába nyomulnak, negyven nagyobb, kisebb várost, hetvenkét erősséget elfoglalnak. A hadviselő felek békét kötnek; a császár Csehországot Mátyásnak hűbérűl adja. Országgyűlés Budán. Békekötés Vladiszlávval és Kazimirral. Feltételei. Mátyás személyesen találkozik Vladiszlávval s frigyre lép vele. Török dúló hadak Vasban, Szalában. Megveretnek. Tizenegy basa Erdélyre tör.
Báthori István és Kinizsi Pál diadala a Kenyérmezőn. Mátyás Bosniában. Fridrik császárral megujul a háború. A király viszonya a szentszékhez. Ipának, a nápolyi királynak, segédet küld a törökök ellen. Fegyvernyugvás Mátyás és Fridrik között, a pápa közbenvetésére. A király egész erővel a törökök ellen készül. Fridrik és párthíveinek folytonos ármányaik. Kinizsi táborozása Szerbiában. Fridrikkel megújul a hadviselés. A szentszék sikeretlen
törekvései Mátyást a császárral kibékéltetni. Fegyvernyugvás II. Bajazeddel. Bécs hódol a királynak. Példáját követik az ausztriai rendek. Mátyás azon van, hogy természetes fiának, Corvin Jánosnak biztosítsa az öröködést. Zápolya Imre nádorrá választatik. Országgyűlés Budán. Végzései. Németújhely bukása. Fegyverszünet Fridrikkel. Sziléz ügyek. Mátyás végnapjai. Halála. Kormányának jellemzése. 183-374.
TIZENÖTÖDIK KÖNYV. 1490-1526. Mátyás koronájaért verseny Corvin János, Maximilián római király, cseh Vladiszláv és lengyel Albert között. Vladiszláv királylyá választatik. Lengyel Albert haddal jő Magyarországra. Maximilián római király Bécset, Bécsújhelyt, Ausztriának és Stiriának egyéb nevesebb erősségeit visszanyeri. Vladiszláv koronáztatása. Maximilián magyar párthívei. A római király hadai Székesfehérvárott; Veszprémben, Szombathelyen német őrség. Békekötés lengyel Alberttel. Székesfehér-, vár s a mit egyebet Maximilián Magyarországon elfoglalt, visszaszereztetnek. Békekötés Fridrikkel és Maximiliánnal. Egyes pontjai a nemzet ellenszenvével találkoznak. Lengyel Albert újból Magyarországra jő, és Zápolya István által újra megveretik. A hadviselő felek békét kötnek. Országgyűlés Budán. Végzései. Zápolya István nádorrá választatik, Török mozgalmak. Beatrixnak, Mátyás Özvegyének sorsa. A törökök Erdélyben megveretnek. A fekete sereg felbomlása. Jakub basa Derencsényi Imre horvát bánt megveri és elfogja. A rendek Vladiszlávot léhaságról vádolják; Vladiszláv ellenvádakkal felel. Zápolya István és Bakács Tamás mint koronaőrök. Kinizsi Pál győzelme Szendrőnél. Vladiszláv Lőcsén testvéreivel találkozik. A magyar király s a lengyel, segédet biztosítanak egymásnak pártos nagyjaik ellen. Vladiszláv Erdélyben. Erőszakos behajtása az adónak. Szerencsés hadjárat Szerbiában. Újlaki Lőrincz és társainak megaláztatása. Három évi fegyvernyugvás a törökkel. Országgyűlés Budán. Végzései. Corvin János mozgalmai. A pénzügy és kezelése. Vladiszláv Csehországban. A lengyel-moldvai ügyben Bajazedhez küldött követség. Országgyűlési végzések. Egyik jellemvonásuk. Szorosabb szövetkezés Lengyelországgal. Zápolya István halála. Vladiszláv Velenczével, Rómával, Franczia- és Lengyelországokkal a törökök ellen szövetkezik. Corvin János győzelme Jajczánál. Zápolya János, István
nádornak fia. Vladiszláv házassága candalei Annával. Határszéli villongások és hétévi fegyverszünet a törökökkel. Országgyűlés. Corvin János halála. Országgyűlés. Végzés, hogy ezentúl külföldi ne választathassék királyul. Maximillán római király e miatt hadait Magyarországra küldi. Békekötés. Országgyűlés. Zápolya János felekezete. Családi szövetség Vladiszláv és Maximilián között. Vladiszláv két éves fia, Lajos, királyul koronáztatik. A cambrayi szövetség Velencze ellen. Vladiszláv Csehországban. Moldvai és havasalföldi viszonyok. A király visszajő Magyarországba. Leánya Anna, és Zápolya mint kérő. A törökkel kötött fegyverszünet három évre meghoszabbítatik. Zápolya erdélyi vajdává neveztetik. Vladiszláv Sziléziában. Zsigmond lengyel király házasságra lép Zápolya Borbálával. Országgyűlés. A lengyel király mint Zápolyáék szövetségese. Török mozgalmak. Pórháború. Zápolya győzelme. Országgyűlés. A pórok teljes és örökös parasztsága. Verbőczi István hármas könyve. A lengyel király Zápolyáéktól Maximilián császárhoz áll. Vladiszláv Pozsonyban, Bécsben a Maximiliánnal kötött családi szövetséget megerősíti. Zápolya neheztelése. Csatát veszít Zsarnónál a törökök ellen. Vladiszláv halála.
II. Lajos és gyámjai. Országgyűlés. Pártviszályok. Országgyűlések Tolnán, Bácsvártt. Az ozmán hatalom folytonos növekedése. Lajos lépéseket teszen a császári korona elérésére. Báthori István nádorrá lesz Zápolya ellenére. Ujabb fegyverszünet a törökökkel. Folytonos határszéli villongások. Szolimán török szultán adót követel az országtól. Követe fogságra vettetik. A szultán első hadviselése Magyarország ellen. Szabácsot és Nándorfehérvárat elfoglalja. Országgyűlés. Lajos király menyekzője Mária ausztriai föherczegnövei. Ferdinánd föherczeg már korábban házasságra lépett Annával, Lajos nővérével. A király Csehországban. A magyar ügyek hanyatlása. Országgyűlés. Az egyházi reformatio. A
nemesség állása az urak irányában. Gyűlései a Rákoson és Hatvanban. Verbőczi mint nádor. Országgyűlés. A hatvani végzések megsemmisítetnek. Közbomlás. Szolimán második hadviselése Magyarország ellen. A mohácsi gyásznap. Lajos király halála. 375-630.
TOLDALÉK. 631-634.

Témakörök