Magyarország története II. (töredék)

Tartalom

HETEDIK KÖNYV. 1222-1270. Visszatekintés. Az egyházi rend szabaditékai. Villongások Endre és Béla között, melyek az utóbbit Ausztriába Leopold herczeghez viszik. Honorius pápa közbenjárására atya és fiú kiengesztelődnek egymással; Béla Dalmát- és Horvátországok kormányzója. Az elidegenített várföldek visszaszedetnek a korona által. Erdélyben a szászföld szerveztetik. Béla, atyjával közösen viszi a birodalom kormányát; helyébe öcscse Kálmán megyen Horvátországba. A moldvai kúnok a keresztyén hitre téritetnek, Moldva Béla gondjaira bizatik. Az ifjabb király tevékenysége. A várföldek visszaszedése folytattatik; a kárvallottak Összeesküsznek a királyok ellen; büntetést vesznek. Endrének, 1231-ben kelt, úgynevezett második decretuma; ennek rendelkezései ellen is vét, mint korábban az arany bulla ágazatai ellen. Róbert esztergomi érsek az egyház átkához nyúl orvoslás végett. Endre a szentszéki követ előtt javulást hittel fogad. Béla haddal megyen Fridrik ausztriai herczeg ellen; megveri. Békekötés. Endre házasságra lép Beatrixxal, Aldobrandin estei marchio leányával. Ausztriával újabb háború; a herczeg pénzért vásárol Dákét magának. Endre halála. - IV. Béla Székesfehérvárott másod Ízben megkoronáztatik. Boszút vesz atyjának gonosz tanácsosain, Törekvései a királyi tekintély helyreállítására. A felesleges adományozások visszafoglaltatnak; e rendszabály következménye. Fridrik római császár adót követel a magyar királytól; követei elutasítatnak; Endrének viselős állapotban volt özvegye velők megyen, s Olaszországban fiat szül, kit Istvánnak nevez. Fridrik ausztriai herczeg Magyarországra tör; visszaveretik, s kénytelen ismét pénzen békét vásárlani. Béla téritőket küld az ásiai magyarokhoz. A mongol-tatár birodalom alakulása. Kuthen kún vezér negyvenezer fegyveressel a mongolok elől Magyarországban keres menedéket; befogadtatik. Visszavonások s ellenségeskedés magyarok és kúnok között, nemzet és király között. A mongol-tatár hadak közelednek. Silány készületek ellenök. Batukhán a Kárpátok alján megveri a nádor dandárait. Az ausztriai herczeg Pestre érkezik. A nép mongol-szövetségest lát Kuthenben, s megöli.
Fridrik visszamegyen Ausztriába. Mongol-tatárjárás. Gyásznap a Sajónál; a király megfutamodik ; Öcscse Kálmán elhal sebében. A mongolok egy évig Magyarországban maradnak. A nemzet szenvedései. Béla Fridrik hitegetésére Ausztriába megyen, hol hitvesével és fiával találkozik. A herczeg leveti az álarczot, Bélát megrabolja, s három megyének általadására kényszeríti. A királyné s fia Dalmátországba indulnak, Béla Segesden új hadi erőt ügyekszik maga körül gyűjteni. Az ausztriai berezeg Győrt elfoglalja;
egy magyar csapat felgyújtja az erősséget, az őrség bennvész. Béla segédet kér Fridrik császártól, s a római birodalom hűbéresévé ajánlkozik válni, ha a császár az országot a mongoloktól megszabadítja. Fridrik tétlensége. A mongolok átkelnek a Dunán, s az ország ezen részét is feldúlják. A király Spalatóban, majd Trav mellett, Buában. Kadán mongol vezér utána siet, Béla és kisérői hajókra s a szomszéd szigetekre menekülnek előle. Kadán
Bosnián, felső Dalmátián, Albánián és Szerbián át hadait a bolgár földre viszi, hol az öszves mongol-tatár erő egyesül, és Ügetaj nagykhán halálának hirére Asiába visszatér. Béla dicséretes törekvései a birodalom helyreállitására. Zára visszakerül a magyar koronához; ismét Velencze hatalmába esik. A pápa felmenti Bélát hűségi esküje alól, melyet Fridrik császárnak tett, felmenti azért, mivel a feltétel, mely alatt az eskü történt, teljesületlen maradt. Ütközet Béla s az ausztriai herczeg között; a berezeg a csatamezőn marad, a kezében volt megyék a koronához visszakerülnek. Bélának fia István királyul koronáztatik, s Dalmát- és Horvátországok herczegévé leszen. A jános-vitézek telepei Moldvában, az
al-Dunánál. Béla Stíriában és Ausztriában; e tartományokra a babenbergiek kihalása óta több szomszéd fejdelmek tartanak igényt. Istvánt, Béla fiát, a stájer rendek herczegöknek választják. Otokár, a cseh koronaörökös, stájer ellenherczeg; a magyar hadak kiszorítják Stiriából, Ausztria földjére követik, s Bécset ostromolják. A pápa közbenjárására Béla és Otokár, most már cseh király , békét kötnek: Stíria Sömmeringtől a karánt határokig Béláé, a Sömmering és Hartberg közötti éjszaki részecske Ausztriával együtt Otokáré. Velencze Zárát visszaadja. Szabaditéklevél a zsidók számára. Otokár a stájer rendeket István ellen lázitja, s Gratzbe érkezik. István Stíria visszafoglalását megkisérti. Béla s Otokár szemben egymással a Moravánál. Fegyverszünet. Ütközet. Otokár győz. Stíria odavész. Lőrincz Szörényi bán megveri a bolgárokat. Otokár Bélának unokájával, Kunegunddal lép házasságra. Az idősb s az ifjabb magyar király között fegyveres villongások. Pozsonyi, poroszlói, szokoli egyezkedések. István Moldvának, Erdélynek, úgy némely tisza-melléki részek kormányzója királyi teljes hatalommal. Béla hasonnevű fiának fényes menyegzője brandenburgi Kunegunddal. Zavarok Dalmátországban. Az idősb s az ifjabb király között új viszály. István megveretik; Béla a koronát kisebbik fiának szánja; a rendek ellenzik, s Istvánt kibékítik atyjával Az 1222. s 1231-diki törvények megerősítetnek. Új törvényczikkelyek keletkezése. Gruido bibornok rendeletei a magyar clerus számára. István a latorkodó bolgárokat visszaver Viddint elfoglalja, s czímeihez a bolgár királyét sorozza. István leánya Mária anjoui Károly, siciliai király hasonnevű fiának hitvese. Béla
meghal. 1-82.
NYOLCZADIK KÖNYV. 1270-1301. V. István Székesfehérvárott másod ízben megkoronáztatik. Nénje, Anna, Otokár Kunegundjának anyja, a közkincstárból ékszereket visz Prágába, s több országnagyok Otokárhoz pártolnak. István az ékszereket a kincstár számára visszaköveteli. Háború István és Otokár között. Fegyverszünet. A háború megujul. István alsó-Ausztriát pusztítja. Otokár és frigyesei beveszik Pozsonyt, Szentgyörgyöt, Bazint, Nagyszombatot, Ovárt, Mosonyt. Ütközet a Rábczánál. Otokár Ausztriába szalasztatik. A magyar sereg Bécs és Znajm alatt. Békekötés. István Szerbiában. Halála. - IV. László királynak koronáztatik. A gyermek nevében kormány tanács jár el az országlásban. A budamériek Otokárhoz pártolnak. Németujvári Henrik a cseh földről, hová István idejében menekült, visszajö, László udvarában szívesen látatik, megöli Bélát, a macsói bánt, Otokár Kunegundjának testvérét. E miatt, s mert budaméri Egyed az országba visszajővén, Pozsonyt meg' magyar kézre juttatta, Otokár háborút üzen. A mieink Morvát, Ausztriát, Stíriát, Karántföldet megrohanják. A megrohant tartományok nemessége Győrt, Szentgyörgyöt, Nyitrát beveszi. Magyar sereg átkel a Moraván, a karántföldi főkapitány hadait megveri, a főkapitány a csatatéren marad. A magyar erő ismét a Moraván innen. Otokár a Vág vizénél. Beveszi Pozsonyt, Sopronyt, a Fertő körüli erősségeket. Ausztriába visszavonul. Habsburgi Rudolf, Otokár törekvéseinek ellenére római királyul választatik. 0tokárt a német birodalom ellenének s valamennyi országaitól megfosztottnak nyilvánítja. Rudolf s László között oltalmi és támadási szövetség. Háború Rudolf és Otokár között. A cseh király meggyőzetik. Békekötés, melynek erejénél fogva Otokár a mit Magyarországban elfoglalt, visszabocsátani s a kincstár ékszereit visszaadni köteles. Otokár és Rudolf között felbomlik a béke. László negyvenezer magyarral és több ezer kúnnal Rudolfnak segédére jő. Az ellenséges felek összeütköznek. Otokár bukása. László a győzelem napján évenként ünnepélyt rendel tartatni. Zsivány országnagyok s a kúnok dulakodnak országszerte. László házassága Izabellával, a siciliai király leányával. A kúnok közt kún szabadossággal él. Az egyházi nagyok a pápához fordulnak orvoslás végett. Fülep fermoi püspök szentszéki követ Magyarországon. László készséggel veszi be intéseit. A kún főnökök kinyilatkoztatják, hogy keresztyén módra fognak élni; rablásaikkal felhagynak, foglalmányaikat visszabocsátják.
Országgyűlés a kúnügy ehntézésére. Zsinat Budán. László erőszakosan eloszlatja. A szentszéki követ Pozsonyba megyen; László kibékül vele. Kún lázadás. A király megveri őket a Hódostónál; előbbi szabaditékaik eltöröltetnek. Fekete Lesko lengyel herczeg,
László segédével fejdelmi székét visszanyeri. A királyon gonosz hajlamai újra erőt vesznek. A nogaj-tatárok Budáig Pestig dulják az országot. A székelyek boszúja. László nejét kolostorba záratja; ágyasai. Országgyűlés a Rákoson, Németujvári Iván és Albert ausztriai herczeg hatalmaskodásaik. A magyar korona tekintély nélkül otthonn és külföldön. László mint bűnbánó Esztergomban. Visszahanyatlik elöbbeni kicsapongásaiba. Lodomér esztergomi érsek keresztes háborút hirdet ellene. A keresztesek kunokkal s tatárokkal versent pvisztitják az országot. László és a papság egyesült törekvéseinek sükerül a gonosz csoportot elnyomni, Az ausztriai herczeg harmincz s egynehány helységet elszakaszt Magyarországtól. A király három kún által meggyilkoltatik. - III. Endre súlyos viszonyok között királynak koronáztatik. Al-Endre. Rudolf római király Albert fia számára, a szentszék Martell Károly számára követeli Magyarország királyi székét. Endre a hazafiakat jogaikban megerősíti. A megyei hatóság fejlődésnek indul. Háború az ausztriai herczeggel. Endre Bécset hat hétig ostromolja. Békekötés; Albert a Magyarországtól elszakasztott részt visszaadja. A szentszék folyvást Martell Károly trónkövetelését pártolja. Endre az ausztriai herczeggel frigyre lep. Martell Károly meghal. Endre, első hitvesének halála után, Albert ausztriai herczeg leányát, Ágnest , nőül veszi. Leányát, Erzsébetet, Venczel cseh koronaörökösnek eljegyzi Albert, magyar sereg által támogatva, Gellenheimnél Adolf római királyt meggyőzi és székét elfoglalja. VIII. Bonifácz pápa Martell Károly kiskorú fiát, Róbert Károlyt pártolja Endre ellenében. A dalmát városok, a németujvári és brebiri grófok, és Gergely esztergomi érsek Róbert Károly hoz állanak. Országgyűlés Pesten; ennek végzései. A főurak dulakodásai, a királyi tekintélynek mindig mélyebbre sülyedése. Országgyűlés a Rákoson. Róbert Károly Zágrábba érkezik és Gergely esztergomi érsek által királynak kenetik. Endre meghal; benne Árpád fivérének magva szakad. 83-125.
KILENCZEDIK KÖNYV. 1301-1342. Tájékozás a korona továbbszállását szabályozó tanok körül. A szabad választás mellett buzgó hazafiak Venczel cseh királyt, IV. Béla unokájának, Kunegundnak fiát megkínálják a koronával. Gergely esztergomi érsek Róbert Károlyt Esztergomban ismét - de most sem az ország diademájával - koronázza. Venczel cseh király hasonnevű fiát ajánlja királyul A magyar követek ezt az országba hozzák és Székesfehérvárott István koronájával királyul koronázzák. Miklós szentszéki követ Venczel választását törvénytelennek nyilvánítja, híveit az egyház átkával fenyegeti. A budai polgárok elől Bécsbe menekszik. Budát átok alá fogja. A budai papság Boniíaczot és
követét viszont kiátkozza. A pápa maga elébe hívja az ellenkirályok ügyet. Károly kepviselöi megjelennek; Venczel neveben három híve nyilatkozást ad be, hogy ezen ügy eldöntése nem illeti a szentszéket. Bonifácz consistoriumban Magyarországot Róbert Károlynak itéli oda, Venczel híveit kötelezettségük alól felmenti, s a makacsokat egyházi átokkal fenyegeti. Albert római király s fia, az ausztriai herczeg, Károlyt pártfogolják. Trencséni Csák Máté, a nádor. Károlyhoz áll. A cseh király Magyarországba érkezik, s fiát, és vele a koronát Csehországba viszi. Károly és főbb hívei Rudolf ausztriai herczeggel szövetségre lépnek. A kúnok a cseh széleket pusztitják. A cseh király meghal; fia lemond jogairól Magyarországra, s Endre leányának kezéről és a koronát Ottó bajor berezegnek, IV. Béla unokájának, Erzsébet leányától általadja. Ottó kalmár képében Sopronyba érkezik. Útközben a korona kivész holmija közül, de egyik kisérője ismét megtalálja. Thuróczi chronistájának okoskodása e tárgyban. Róbert Károly ellenei Ottót Székesfehérvárott megkoronázzák. Rudolf ausztriai herczeg a magyar széleket pusztítja Visszatorlás. Ottó Erdélyben. Apor László vajda elfogja, s a koronát is, melyet a király magával hozott, kezére keríti. Károly Dalmátiában Pártvész. A németujvári grófok. Trencséni Máté. Wernherr budai városbírónak fia László a budai erősséget Károly nevében elfoglalja. Venczel hívei meggyilkoltatnak. V. Kelemen pápa Ottót a szentszék elébe idézi. Gentilis bíbornok Magyarországba küldetik. Országgyűlés a Rákoson. Károly magyar királynak ismertetik, „utódaival egyetemben, mint a királyi öröklés kivánja". Ottó kiszabadul fogságából s Bajorországba visszamegyen. Károly, Gentilis bibornok kíséretében Budára érkezik. Trencséni Máté visszapártol Károlyhoz. Országgyűlés Pesten. A szentszéki követ beszéde. A rendek válaszolnak A követ felhágy fejtegetésével, melynek vezérelve ellen az országgyűlés tiltakozik. A rendek hódolnak. Egyházi tilalom azokra, kik Károlyt királyul ismerni vonakodnak. A felségsértőkre új büntetés szabatik. László vajda a korona kiadására
felhivatik. Addigis új korona készítetvén, Budán Gentilis és az esztergomi érsek által Károly fejére tétetik. Kötelességei koronázás előtt magyarul fejtegettetnek előtte. Omode nádor és Tamás esztergomi érsek László vajdától visszanyerik a koronát. Károly az ősi formák megtartásával , István koronájával megkoronáztatik, s az ország törvényes fejdelmévé leszen. Zára Velenczétől, melyhez IV. László idejében több dalmát városokkal került, a magyar birodalomhoz visszajő. E miatt háború Velenczével, Trencséni Máté lázadása. Szövetkezik az Omodékkal. Károly a rozgonyi völgyben megveri a lázadókat. Trencséni Máté hatalma tetemes csorbát szenved, de még nincs megtörve. E közben Zára, nem nyervén elégséges segédet, a magyar koronáhozi viszonyából ismét kibontakozik. A brebiri grófok zsarlásai Dalmátiában. Károly az ország délkeleti végeitől a dúló tatárcsordákat visszariasztja. Bajor Lajos és ausztriai Frldrlk Németországban ellenkirályok. Károly szövetségre lép Fridrikkel. Trencséni Máté Morvában. János cseh király visszaszorítja, s Holics környékén megveri. Máté segédet kér Károlytól, s ez, válaszul, Komáromot és Visegrádot is visszafoglalja tőle. Máté diilásai most a nyitrai püspök s a nyitrai káptalan urodalmaira szorítkoznak. A zsivány clynasta meghal. Károly figyelmét ismét a magyar tengerpartra fordítja. Követeket küld Róbert testvéréhez Nápolyba, kik a salernói herczegséget s Monté Garganót, mint osztályrészét, követeljék. Követelése kielégítetlenül marad. A király nevesebb őszieteket fizettet magának a főpapok által javadalmaik után. A clerus Kalocsán zsinatot tart, Károlyt országgyűlés tartására felhívja, s a zágrábi püspököt a
pápához küldi, hogy a király eljárását bepanaszolja, Országgyűlés a Rákoson. A zágrábi megye más püspököt nyer. Károly, nejének Katalin-Mariának (leánya volt Kazimir lengyel fejdelemnek) halála után házasságra lép Beatrixxal, János cseh király testvérével. Ennek halála is bekövetkezvén egy év múlva, Erzsébetet, Lokietek Vladiszláv lengyel király leányát hitvesül választja. Dragutin szerb fejdelem halála. Utóda Milutin Uros függetlenség
után törekszik. Károly hadviselése ellene. Milutin megveretik; Nándorfehérvár s a IV. László alatt odaveszett macsói bánság ismét Magyarországhoz kapcsoltatik; hadaink Macedóniába nyomulnak s ennek részét meghódítják. Pető Péter lázadása Zemplénben; Dausa erdélyi vajda a rendet helyreállítja. Mladin bán folytonos zsarlásai Dalmátiában; büntetését veszi. Fridrik római ellenkirály magyar segéddel bajor Lajos ellen indul. Ütközet Mühldorfnál; Fridrik elveszti a csatát s fogságba kerül. A kúnok polgárosítatnak. Zavarok Erdélyben. Visszás eljárás Dalmát- és Horvátországokban. Károly közbenjárására a cseh király s az ausztriai berezegek között a béke helyreáll. Ottó ausztriai herczeget testvérei birtokában háborgatják; Károly fegyveres közbenjárására jogaiba visszahelyeztetik. A dalmát városok Velencze felsőbbsége alatt. Károly intézkedései a közjövedelmek körül. A visegrádi udvar. Kazimir, a királyné testvéröcscse és áldozata Zács Klára. Ennek atyja boszúra gyúl. Megöletik, s a király és tanácsa Zács öszves nemzetségét sújtják. Havasalföld, a mai Oláhország viszonya a magyar koronához. Károly a Szörényi várat és környékét lefoglaló oláh vajda ellen haddal megyen. Serege Oláhországban vész. Más magyar sereg Vladiszláv lengyel királynak segédére van a német lovagok ellen. Visszajövet, Erdély éjszaki szélein
megveri a tatárokat. Róbert nápolyi király egyetlenegy fia meghal, két leányt hagyván maga után. Károly Ígérkezik követeléseitől Nápolyra elállani, ha kisebbik fiának, Endrének, az elhunyt elsőszülötte Johanna eljegyeztetik. A nápolyi király beléegyezik a tervbe. Károly, úgyis mint az ausztriai berezegek szövetségese háborúba keveredik János cseh királylyal, a nápolyi király ellenével. Békekötés, melynek erejénél fogva a Trencséni Máté kezéből
János királyéba került végvárak Magyarországhoz visszakapcsoltatnak. Lokietek Vladiszláv lengyel király meghal; a rendek Hát Kazimirt, a magyar király sógorát, fejdelmöknek választják. Károly Endre fiát Nápolyba viszi. A fiú a hatéves Johannának eljegyeztetik. Fejdelemgyülés Visegrádon Keleteuropa viszonyainak szabályozására. Károly a cseh király szövetségese az ausztriai berezegek ellen. A csehnek unokája Margit Károly első szülöttének, Lajosnak, jegyese. A lengyel rendek Lajost koronaörökösnek választják, ha Kazimir fiutód nélkül múlna ki, s ezzel Károly törekvéseinek végczéljához ért. Országlásának végévei; halála; jellemzése. 127-182.
TIZEDIK KÖNYV. 1342-1382. I. Lajos székesfehérvári koronáztatása. Az ifjú király Fehérvárról Nagyváradra indul szent László sirjához. Erdélyben a pártos szászokat rendbe hozza. Bazarád oláh vajda hódol neki. Róbert nápolyi király meghal; Lajos, Endre testvére számára követeli a koronát. A nápolyi pártok. Lajos anyja Nápolyba utazik, hogy az Endre és neje Johanna közötti viszályt megszüntesse. Visszaindul Visegrádra. VI. Kelemen
pápa negyvennégy ezer márka ezüstért Endrét Nápoly királyának czimzi s Endre koronázását elrendeli. Johanna és czinkostársai a koronázást elhalasztatják, hogy féktelenül uralkodhassanak. Endre Aversában meggyilkoltatik. E közben Lajos több más fejdelmekkel
haddal megyen a pogány litvánok ehen. Horvátországba indul a garázda nagyok megfenyitésére. Kninben a rendek hűséget esküdnek neki. Segédet küld Zárának Velencze ellen, de tengeri ereje nem lévén, Velencze nyűgben tartja a várost. Lajos boszút készül venni Endre meggyilkolásáért. Felhívja a pápát: foszsza meg Johannát a koronától; Bécsbe megyen Lajos német császárral szövetkezni Johanna ellen; az ausztriai herczegekkel megújitja a frigyet; az angol király társul igérkezik a boszú müvéhez. A pápa a gyilkosokat kiátkozza; közűlök néhány megbüntettetik, Johanna ártatlannak nyilvánítatik, fiat szül, s házasságra lép tarantói Lajossal. A magyar király készületei a nápolyi hadviseléshez.
Az Ígért segéd elmarad. Ferrarában zsoldosokat gyűjtet. Aquila városa a magyar királyhoz pártol. Durazzói Károly, Johannának sógora, Aquila ellen indul. Miklós nyitrai püspök magyar dandájut. Konth Miklós nádor s utána a király Nápolyba indulnak. Johanna levele Lajoshoz, s ennek válasza. Lajos Aquilánál, Beneventnél, Aversánál. Durazzói Károly lefejeztetik, a királyi ház más herczegei Visegrádra küldetnek. A magyar király Nápoly városában. Endrének kézrekerült gyilkosait megöleti, fiát koronaörökösnek nyilvánítja s Magyarországba küldi. VI. Kelemen pápánál az Avignonba szökött Johannának bepörlését sürgeti. A szentszék eljárása s válasza. Dögvész Olaszországban. Lajos Nápoly kormányát Laczfi Istvánra bízza, s Magyarországba visszamegyen. Johanna büntetését újabban sürgeti, s e féltétel alatt lemond jogáról Nápolyra. Kelemen pápa Johannának pártját fogja.
Johanna visszatér Nápolyba. Hadai az ország több erősségeit visszaveszik. Laczfi István a veszteséget részben helyrepótolja. A német zsoldosok fellázadnak ellene. Lajos nyolcz évi fegyvernyugvásra lép Velenczével, és seregének élén másod ízben Aquliába érkezik. Számos városok és erősségek megadják magokat. Johanna férje Lajost párbajra hívja. Ennek válasza. Lajos a Silaro partján. Beveszi Salernót és Schafatit. Laczíi és fia Sommá
előtt. Lajos Aversánál. Megsebesítetik. Beveszi az erősséget. Konth Miklóst nevezi fővezérnek Laczíi helyébe. Johanna és férje Gaétába menekülnek. Az ország fővárosa ismét Lajos kezében. A lakosság lázadása. A pápa követei s több ok összemunkálása Lajost Capuában fegyverszünetre birják, míg Johannának pöre lefolyandott. Rómába megyen. Ünnepélyes fogadtatása. Visszatér Budára, melyet székhelyéül választott. A szentszék Johannát felmenti a vád alól. Lajos seregét Nápolyból kivonja, minden kárpótlás nélkül. A fogoly nápolyi herczegeket elbocsátja, Endre árvánszületett gyermeke időközben meghalt. Hadviselés a litvánok ellen. A király megerősíti az arany bullát, a negyedik pont kivételével. A jobbágyoktól kilenczed szedetik. Ezeknek szabad költözködési joga biztosítatik. A kisebb nemesség adómentessége. A felségsértők ellen Károly alatt alkalmazott törvény megmásítatik. Az erdélyi vajdának győzelme a krími tatárok felett. Veres Russzia viszonya Magyar- és Lengyelországokhoz. Lajos, jegyesének , a cseh-luxemburgi Margitnak halála után, István bosniai fejdelem Erzsébet nevü leányával lép házasságra. Mint Kazimir
lengyel király szövetségese a litvánokat és tatárokat megfenyíti. A lengyel nagyok által koronaörökösnek ismertetik. Háborúra készül Duzsán István szerb fejdelem ellen, de változtatván szándékát, Velenczére tör. Fényes hadviselését békekötés követi, melyhez képest Velencze lemond jogáról Dalmátiára, s a dalmát tengerpart a guarnerói öböl közepétől Durazzóig a magyar koronához tartozónak ismertetik. Duzsán szerb fejdelem utóda Lázár a magyar felsőbbségnek megismerésére kényszerítetik. Az ausztriai herczegekkel megújítatik a szövetség. IV. Károly német császárral háború és béke. Lajos és Rudolf ausztriai herczeg kölcsönös öröködést biztosítanak egymásnak. A szerződés felbomlik. Az ozmán birodalom alakulása A magyar király Ziszmán bolgár fejdelmet és török szövetségeseit Viddinnél megveri. Straszczimir magyar hűbéres Bolgárországban. A pécsi tudományos akadémiának alapítása. Lajos Orbán pápával Viterbóban. Hat évi szövetségre lép vele az olasz és külföldi condottierik ellen. Nápoly birtoklásának vágya újra feléled a királyban. Törekvései a kunok polgárosítására, a bosnyák patarenusok s a belföldi óhitűek téritésére. A mármarosi oláhok Moldvába költöznek, s a tartomány elnemzetlenedését előkészítik. Háború Vlajko oláh vajdával. A vajda megveretik , s késznek nyilatkozik a római egyház papjainak befogadására s a magyar felsőbbség megismerésére. A zsidók kiűzetnek az országból. IV. Károly császár növekedő hatalma. Lajos, Kazimir lengyel király és a bajor herczegek kölcsönös segédet igérnek egymásnak, kivált a császár ellen. A magyar király öröködése Lengyelországban végkép megerősítetik. A rajnai pfalz grófjai Budára jönek, s Lajossal a német császár ellen szövetkeznek. Kazimir lengyel király meghalálozik. Lajos Krakóban lengyel királyul koronáztatik. Visszamegyen Magyarországba; anyja Erzsébet Krakóba a kormány vitelére. Velencze hitszegő politikája. Francesco Carrara, Pádua herczege, segédet nyer a királytól Velencze ellen. A signoria eltűri. Lajos, Fridrik bajor herczeget IV. Károly császár ellen támogatja. Békealkudozások a császárral. Elégedetlenség Lengyelországban. Anarchia. A lengyel rendek a trónöröködést Lajos leányaira is kiterjesztik Lengyel adóügy. Hadviselés Velencze ellen, változó szerencsével. Folytatása elhalasztatik. A király leánya, Katalin, V. Károly franczia király első szülöttének eljegyeztetik, azon Ígérettel, hogy a magyar királyok jogai mindkét Siciliára Johanna halála után az új párt illessék. Ily értelemben nyilatkozik Nápolyban is a magyar követség. Katalin meghal. Lajos most durazzói Károlynak, kit Magyarországba hozatott s Dalmátia kormányával megbízott, szánja Nápoly koronáját. A szentszék Lajost keresztes háborúra ügyekszik bírni az ozmánok ellen. A királynak okai, óvakodnia e háborútól. Leánya, Hedvig, Leopold ausztriai herczeg menyasszonya. Carrarával, az aquilejai parciarchával, a friauliakkal s Markvard görczi gróffal szövetséget köt kivált Velencze ellen. Vladiszláv ellenkirály Lengyelországban. Bukása. A litvánok Lengyelországra törnek. Erzsébet lemond a kormányról. Lajos az országot három helytartóra bízza, s a litvánokat békére kényszeríti. Galiczia és Lodomeria magyar vajdák által kormányoztatnak. Zsigmond brandenburgi határgróf, Lajos legidősb leányának, Máriának jegyese, Magyarországban neveltetik. Pápák és ellenpápák. A hadviselés Velenczével megújítatik. Békekötés. Velencze visszaadja, a mit Dalmátiában elfoglalt, és százezer aranynyal marad adósa a magyar
királynak; a kamatok évenkint István király napján fizettetnek. Durazzói Károly kilenczezer magyarral Nápolyra támad. Johanna megfojtatik. Lajos Zólyomban a lengyel rendekkel tanácskozik. Meghal. Jellemzése. 183-267.
TIZENEG-YEDIK KÖNYV. 1382-1437. A nemzet háladatból Lajos iránt Máriát királynak koronázza. Anyja Erzsébet s Grara Miklós nádor viszik a kormányt. Zára s a többi dalmát városok hűségöket felajánlják. A lengyel rendek idegenséggel viseltetnek Zsigmond, Mária jegyese iránt. Veres Russziában több erősség a várnagyok árulásából litván kézre kerül. Büntetésök. Keletkező elégedetlenség a női országlással. Dalmát- és Horvátországban durazzói Károly pártja. Szövetségese Tvartko bosniai király. A királynék Horvátországba utaznak, innen Zárába. A rend látszatra helyre áll. Zsigmond Lengyelországban Szemovit
berezeg ellen. Fegyverszünetre lép vele. Mint királyi helytartó jő az országba. A rendek kiutasítják. Hedvig királynéul Krakóba érkezik: a különválás Magyar- és Lengyelországok közt ki van mondva. Dalmátországban új lázadási jelenségek. Elfőj tatnak. Az arany bulla megerősítetik. Jagyell Vladiszláv litván herczeg Hedvig férje és Lengyelország királya. Durazzói Károly a horvát-dalmát elégedetlenek felhívására Zengbe s innen Zágrábba érkezik. Zsigmond házassága Máriával. Országgyűlés. Zsigmond segéd eszközlésére Csehországba megyen. Durazzói Károly Budán. Erzsébet színlett barátsággal fogadja. Károly királynak választatik; Székesfehérvárott koronáztatik. Visszajő Budára. Meggyilkoltatik. Zsigmond a Duna s a Vág közötti országrészt zálogba veti. A bosniai király s az elégedetlenek Horvátországban. Grara ellenök indúl, s a királynékat magával viszi. Gara s a királynék több kisérői megöletnek. Erzsébet s Mária fogságba esnek. Zsigmond az
ország főkapitányának választatik. Horvátországba jő. Erzsébet meggyilkoltatik. Zsigmond királyul választatik. Gara Miklós hasonnevű ha a horvát elégedetlenek magyar szövetségeseit legyőzi, Újlakot, Posegavárt elfoglalja. Mária, kivált Velencze törekvésére szabadon bocsátatik. Zsigmond hivei erőt vesznek az elégedetleneken. Büntetési kegyetlenség. A háborgások Bosniában, Horvátországban s a szomszéd megyékben felélednek; Velencze a dalmát városokra, Jagyell Vladiszláv Moldvára s Galicziára és Lodomeriára veti ki hálóját. Zsigmond jogait Brandenburgra zálogba veti. Bosniába indul; több erősséget elfoglal; a pártosok egyikét, Horváthi Jánost kegyetlenül kivégezteti. A
dalmát városok súlyos viszonyai. Ütközet a Rigómezőn a törökök között egy részről, s a szerbek és bosnyákok között más részről, kétes kimenettel. A bosnyák fejdelem mindig több több foglalásokat teszen Dalmátiában. A moldvai vajdának fékezése. Galiczia,
Lodomeria, Podolia lengyel kézbe kerülnek. Oláhország török járom alá kerül. Konth István és harminczegy társa a vérpadon. Csóka, a hű szolga. A király Tvartko utódával, Dabizsiával, szerződésre lép. Az oláh vajda szorosabban fűzetik a koronához. Készületek Bajazed török szultán ellen. Táborozás Oláhországban és bolgár földön egyes előnyökkel. Mária királyné meghal. Zsigmond viszonya testvéréhez, Venczel cseh királyhoz. Keresztes háború a törökök ellen. Nikápolyi csata. Bajazed győzelme. Zsigmond megmenekszik, s Konstantinápolyon és Raguzán át visszajő Magyarországba. Időközben a horvát s magyar elégedetlenek, élőkön Laczfi István, Nápoly királyát, anjoui Lászlót megkínálják a koronával. Zsigmond boszút veszen; a morva Jobsztot Magyarországon örökösének nevezi. A rendek fogságra vetik a királyt. Kiszabadul A luxemburgi ház öszves országai s a római királyság után áhítozik. Eljárása rokonai irányában. IV. Albert ausztriai herczeget utódául óhajtja a magyar birodalomban. Csehországba indul. Anjoui László Magyarországon. Zsigmond visszajő; erőt vesz ellenein, s közbocsánatot hirdet. Az egyház-patronatusi ügy. Venczel cseh király s a morva herczegek ellen haddal megyen. IV. Albert ausztriai herczeg meghal A nápolyi király pártjának végmozgalmai. Zsigmond fegyveresei Bosniában. A királyi városok országrendisége. Viszályok Ausztriával. Három évi háború Bosnia birtokáért. Zsigmond mint békéltető az egymással versengő ausztriai herczegek között. Öröködési frigyet köt velők. Házasság Cilly Borbálával. A sárkányrendet alkotja. Bosnia felosztatik. Több dalmát város a koronához visszakerül. Durazzói László Zárát és Vranát a Velenczeieknek eladja. Zsigmond a németrendet Lengyelország ellenére pártolja. Római királynak választatik. Vladiszláv lengyel királylyal találkozik j oltalmi és támadási frigyet köt vele; Veres-Russzia s Moldva langyel kézben maradnak. Zsigmond leányát, Erzsébetet, az országlásban utódául választatja, s V. Albert ausztriai berezegnek eljegyzi, A lengyel király Zsigmond vendége. Hadviselés Velencze ellen. Ötévi fegyverszünet. Szerb és bosnyák
bonyodalmak. Zsigmond Németországban. A hűtelen milanói herczeg ellen készül. Svajczi zsoldosokra ügyekszik szert tenni. Lodi és Milano között alkudozásba ereszkedik a herczeggel. Az alkudozások félbeszakasztatnak. Több olasz és savoyei fejdelmek, s a
svajczi cantonok hódolnak neki, mint római királynak. A constanzi zsinat kihirdettetik. Zsigmond Aachenben római királyul koronáztatik. Részt vesz a constanzi zsinatban. Svajczon, Savoyén és Francziaország déli részén át Perpignanba megyen, XIII. Benedek pápát lemondásra birni. Parisban, Londonban hosszasabb ideig mulatozik, amott a constanzi zsinat érdekében, itt a végett, hogy Anglia és Francziaország közt békét eszközöljen. Sovány eredmény. Visszatér Constanzba. A zsinat berekesztetik. Zsigmond még hosszasabb ideig déli Németországban. Magyarországba visszaérkezik. Tizedügy. A királynét botrányos magaviselete miatt férje megbünteti. Az ozmánok a Dráva és Száva környékét pusztítják; megveretnek. Rendszabály Velencze kereskedelmének lenyűgzésére. Marczali Dénes hadvezér a Friaulban táborzó velenczeiek ellen. Zsigmond a törököket Nissza és Nikápoly között megveri s a bolgár földről kiszorítja. Öt évi fegyverszünet a törökkel. A király a cseh ügyek után lát. Visszapillantás Hussra és tanaira. Zsigmond, mint testvérének, Venczelnek utóda, cseheknek és morváknak országgyűlést hirdet Brünnbe. A hussziták ellen nyilatkozik. Boroszlóba mesven a len ervei kírálv s a németrend közötti
Dernek eldöntésére. A husszita háború kezdete. Zsigmond Prágában fejére veszi a cseh koronát, de a hussziták által kényszerítetik Morvába visszavonulni. Egy török csapat a fegyverszünet ellenére Brassót feldúlja. Zsigmond Alberttel újból szövetkezik a
hussziták ellen, és leánya, Erzsébet érdekében végintézetet tesz, Zsigmond alkudozásba ereszkedik a husszitákkal. A háború egész erővel megújul, de végre is a hussziták győznek. A magyar király Késmárkon találkozik a lengyellel, ki eddig a cseheket Zsigmond ellen támogatta; a lublai szerződés megújítatik, s Vladiszláv segédet igér a hussziták ellen. A Magyarországba érkezett czigányság szabaditéklevelet nyer. Zsigmond Székesfehérvárott a cseh nagyokkal tanakodik. Krakóba megyen Vladiszláv negyedik menyegzőjének dicsőitésére. A dán király, a keleti császár, a bajor berezegek s a t. Zsigmond udvarában Budán, Székesfehérvárott. Az ozmánokkal két évre meghosszabbítatik a fegyverszünet. A
husszita ügy további fejlődése. Szerbia hűbéri viszonyának ujabb szabályozása. A törökkel kötött fegyverszünet lefolyása után Radul oláh vajda, a törökök pártoltja, Zsigmond által a tartományból kiűzetik, és Dán a vajdai székbe visszaiktattatik. Al-dunai gyarmatosítás. Galambócz török kézbe kerül. A magyarok ostromolják. Rozgonyi Czeczilia nevezetes részt vesz az erősség vívásában. Murád Gralambócz alá érkezik; Zsigmond veszedelme. Szerbia és Oláhország újra török felsőbbség alatt. Háromévi fegyverszünet a törökökkel, kétévi a velenczeiekkel. A király Luczkban a Jagyellekkel találkozik, s a litván fejdelem felmagasztalását szándékolja, hogy Vladiszláv lengyel királyt, ki most is hol nyiltan, hol kézalatt a cseheket támogatta, gyengíthesse. Ujabb sükeretlen alkudozások a husszitákkal. Németbirodalmi ügyek. A hussziták újabb hadjáratai; nagyszombati ütközet. Zsigmond a
nürnbergi országgyűlésen. Vlad oláh vajda hódol neki és segédet nyer tőle a törökök ellen. A hussziták diadala a németbirodalmi sereg felett. Magyarországon megveretnek. Zsigmond római útján a császári korona felvételére. Drakul-Vlad a törökökhez pártol,
kik Elrdélyt s a Szörényi bánságot pusztítják. Kisebb országgyűlés Budán. Lengyel követség. A király, Eugen pápa s a baseli zsinat. Országvédelmi javaslat. Zsigmond császárul koronáztatik Rómában. Ötévi fegyverszünet a velenczeiekkel, kik Dalmátia birtokában maradnak. A császár-király Baselben. A husszitaügy bukása. Zsigmond visszatér Magyarországba. Pozsonyi országgyűlés; végzései. Alkudozások a csehekkel; czélra vezetnek. A cseh rendek hódolata Prágában. Zsigmond intézkedései a kelyhesek elnyomására. Új mozgalmak a csehek között. Murád Szendrőnél; a magyarok diadala. A Cillyek cselszövényei. Zsigmond Borbálát fogságra veti; vejének öröködése iránt intézkedik; meghal. Viszszatekintés országlására. 269-430.
TOLDALÉK. 431-439.

Témakörök