Magyarország története II.

A késői feudalizmus korszaka/1526-1790/Egyetemi tankönyv

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Heckenast Gusztáv: Magyarország története II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	661 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákat tartalmaz. Tankönyvi száma: 4627.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az ország három részre szakadása (1526-71)	5
Feudális anarchia Mohács után (1526-41)	5
Magyarország nemzetközi helyzete a XVI. század elején	5
Kettős királyválasztás. Cserni Jován felkelése	7
A török beavatkozása a trónviszályba. Anarchia	9
Meghiusult kísérlet az ország egységének helyreállítására, Buda elvesztése	12
Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért (1541-71)	15
Az erdélyi állam kialakulása	15
György barát kísérlete az ország egyesítésére	15
Az 1552. és 1566. évi török hadjáratok	22
A végvárak	25
A Habsburg-centralizáció berendezkedése Magyarországon	33
Erdély végleges különválása	39
A török uralom Magyarországon	42
A török hódítás pusztító hatása	42
A török közigazgatás	45
A települési kép megváltozása. A termelőmunka	48
A török területek kapcsolatai Habsburg-Magyarországgal. A török hatása	52
A reformáció	54
A reformáció elterjedése Habsburg-Magyarországon	54
A reformáció Erdélyben	58
A népi reformáció és Karácsony György felkelése	62
A reformáció kulturális jelentősége	66
Az árutermelés fejlődése és az osztályharc az "örökös jobbágyság" kialakulásának kezdeti szakaszán	70
A paraszti és a földesúri árutermelés	70
A belső és a külső piac	70
A paraszti árutermelés	78
A feudális földbirtokos bekapcsolódása a kereskedelembe	83
A majorsági gazdaságok kiépítése	86
Az ingyen robot és a fizetett munka	89
Az árutermelés hatása a parasztság rétegződésére	93
Az "örökös jobbágyság"	96
A szabad költözés kérdése	96
A földesúri hatalom	100
A paraszti ellenállás formái	104
A feudális függési viszonyok megerősödése	106
Városi árutermelés - városi polgárság	111
A városi céhes ipar és a kereskedőtőke	111
Tőkés munkaviszonyok a bányászatban	114
A Habsburg-hatalom és a magyar uralkodó osztály ellentéteinek kiéleződése. Erdély önállóságának megszilárdulása (1571-1606)	120
Az erdélyi politika útkeresése a két hódító hatalom között (1571-93)	120
A Báthoriak erdélyi állama	120
A Habsburg-központosítás új szakasza	126
A humanizmus másodvirágzása	129
A tizenötéves háború (1591-1606)	134
A török elleni háború kezdeti sikerei	134
A háború eredmény nélküli elhúzódása	138
A Habsburgok kísérlete Erdély és Magyarország leigázására	143
A Bocskai-szabadságharc (1604-06)	148
Bocskai önvédelmi harcának összekapcsolódása a hajdúfelkeléssel	148
A társadalmi osztályok összefogásának létrejötte és belső ellentmondásai	152
Kényszerű együttműködés a törökkel, béketárgyalások a Habsburg-udvarral	154
A korponai országgyűlés. A hajdúkérdés rendezése	156
A bécsi és a zsitvatoroki béke	159
Az erdélyi fejedelmek és a magyarországi uralkodó osztály függetlenségi és rendi küzdelmei (1607-64)	164
A Habsburg-udvar és a magyar rendek átmeneti hatalmi egyensúlya (1607-13)	164
Magyarország nemzetközi helyzete a XVII. század elején	164
A második hajdúfelkelés és az 1608. évi törvények	165
Az ellenreformáció térhódítása. Habsburg-támadás Erdély ellen	168
Erdély a Habsburg-ellenes küzdelem élvonalában (1613-48)	172
Bethlen Gábor erdélyi állama	172
Erdély és a Habsburgok viszonya a harmincéves háború küszöbén	175
Bethlen Gábor kísérlete a nemzeti királyság visszaállítására a cseh-magyar szövetség keretében	179
Bethlen Gábor bekapcsolódása a Habsburg-ellenes európai koalícióba	184
Bethlen Gábor tervei a kelet-európai Habsburg-ellenes összefogásra	188
A harmadik hajdúfelkelés és a felső-magyarországi parasztvármegyék felkelése	191
I. Rákóczi György kormányzata és külpolitikája	193
Erdély lehanyatlása és Zrínyi Miklór nemzeti politikája (1640-64)	197
Az orsztrák Habsburgok politikája a harmincéves háború után	197
Zrínyi Miklós a magyarországi Habsburg-ellenes párt élén	199
II. Rákóczi György külpolitikája és Erdély katasztrófája	205
Török háború Magyarország ellen	210
A polgári irányú kultúra úttörése	213
Erdély a magyar művelődés élvonalában	213
Az államtudomány létrejötte. A költészet fejlődése	215
A magyarországi protestáns humanizmus	217
A magyar puritánok	219
Magyarország gazdasági és társadalmi viszonyai az örökös jobbágyság rendszerének megszilárdulási korszakában	222
Az árutermelés fejlődésének korlátai	222
Magyarország és a világpiac	222
Az osztrák gyarmatosítás előzményei	225
Árutermelés az iparban és a bányászatban	229
A belső piac	233
A robotoltató majorgazdálkodás kiterjedése és hatása a paraszti árutermelésre	235
A mezőgazdasági termelőerők fejlődése	239
Az "örökös jobbágyság" rendszerének megszilárdulása és a paraszti osztályharc	244
A parasztság harca a robotkényszer kiterjesztése és a földhözkötés ellen	244
Küzdelem a városi fejlődés szabadságáért	250
A szabad paraszti árutermelés képviselői: a parasztnemesek	253
A hajdúk	257
Az uralkodó osztály rétegződése és belső ellentétei	261
A török uralom a XVII. században	266
A török hatalom hanyatlásának hatása a hódoltsági viszonyokra	266
A nemesi megye behatolása a hódoltságba	270
Az ország etnikai összetételének átalakulása	272
A nemzeti fejlődés előzményei	277
A nemzeti tudat alakulása	277
Horvátok	280
Szerbek	285
Románok	287
Ruszinok	293
Szlovákok	296
Németek	300
A kuruc szabadságharcok (1665-1711)	304
Ellenállási kísérletek a Habsburg-abszolutizmus ellen (1665-1683)	304
A Wesselényi-féle főúri összeesküvés	304
A Habsburg-abszolutizmus és a katolikus reakció rémuralma	306
A bujdosók harcai	308
Thököly Imre a bujdosók élén	311
A soproni országgyűlés (1681)	312
Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemsége	313
A török kiűzése és a Habsburgberendezkedés a "felszabadított" Magyarországon (1683-1703)	316
Bécs ostroma	316
A török kiűzése	317
Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban a XVII. század végén	321
A Habsburg-berendezkedéssel szembeni ellenállás érlelődése. A hegyaljai felkelés	332
Rákóczi-szabadságharc (1703-11)	336
A szabadságharc kibontakozása	336
A társadalmi osztályok összefogása	340
Az ország nem magyar népeinek csatlakozása a szabadságharchoz	342
A szabadságharc menete a szécsényi országgyűlésig	343
A független magyar állam megszervezése	347
A kuruc hadsereg	348
Az ország gazdasági erőforrásai a szabadságharc szolgálatában	352
A különböző társadalmi osztályok összefogásának kérdése a szécsényi országgyűlésen	355
Erdély elveszítése és a Dunántúl felszabadítása 1705 őszén	355
Az osztályharc élesedése	357
A béketárgyalások meghiúsulása és az 1706 -07. évi hadműveletek	359
A Habsburgok trónfosztása. A marosvásárhelyi és az ónodi országgyűlés	361
A szabadságharc külpolitikája. A varsói szerződés	364
A szabadságharc hanyatlása	366
A szabadságharc bukásának okai	370
A szatmári béke	372
A Rákóczi-emigráció és a Rákóczi-hagyomány	375
A kuruckor kultúrája	376
Közoktatás	377
Történetírás, hadtudományi és politikai irodalom	379
Szépirodalom	381
Képzőművészet és zene	385
Rákóczi szerepe a kulturális életben	387
Nem magyar népek kultúrája	387
A feudális Habsburg-abszolutizmus hatalmi szervezetének kiépítése Magyarországon (1711-54)	389
A termelőerők fejlődésének elmaradottsága	389
A lakosság száma és megoszlása	389
A mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés és a kereskedelem helyzete	390
A termelőerők viszonylagos fejlődése	393
Jobbágyvándorlás	393
Telepítés és bevándorlás	394
Merkantilista állami gazdaságpolitika	397
Kereskedelem és közlekedés	398
Ipar	402
Az új Habsburg hatalmi szervezet	405
A Habsburg-birodalom helyzete Európában	405
III. Károly első török háborúja (1716-18)	409
A Habsburg-politika célja Magyarországon	409
Az új katonai, kormányzati, közigazgatási és jogszolgáltatási berendezkedés	410
A Pragmatica Sanctio	415
Az uralkodó osztály behódolása a Habsburg-hatalomnak	416
A főnemesség új összetétele és magatartása	416
Állam- és egyház viszonya	420
A köznemesség magatartása	422
A nemesi kiváltságok biztosítása, az országgyűlések	423
Az uralkodó osztály állásfoglalása a dinasztia háborúiban	425
A parasztság antifeudális küzdelmei	426
A parasztság terhei	426
Kuruc hagyományok	430
Az 1735-i és 1753-i parasztfelkelés	430
Művelődési viszonyok	432
Irodalom	433
Az oktatásügy	437
A tudományos irodalom	439
Építészet és képzőművészet	441
A felvilágosodott abszolutizmus kezdetei (1754-80)	443
A mezőgazdasági árutermelés kiszélesedése. Erősödő paraszti osztályharc	443
A termelőerők fejlődése	443
Mezőgazdaság	444
Földközösség és művelési rendszer	446
A parasztság megterhelése	452
A paraszti árutermelés fejlődése	455
A parasztság differenciálódása	458
A majorsági gazdálkodás elterjedésének fő feltételei	462
A majorság kiterjesztése	463
A majorsági üzem	464
Bérmunka és robot	465
Növekvő kizsákmányolás	467
A majorkodás új szakaszának jelentősége	467
Élesedő osztályharc	468
Az 1755-i horvát felkelés	469
Az erdélyi mozgalmak	470
Az 1765-66-i dunántúli parasztmozgalmak	471
A Habsburg gyarmati vámrendszer	472
A gyarmati rendszer kialakulása	473
A gyarmati vámpolitika	474
Gyarmati mezőgazdaságpolitika	476
Gyarmati iparpolitika	479
Gyarmati kereskedelempolitika	484
A gyarmati rendszer következményei	490
A Habsburg-monarchia európai helyzete	491
A hétéves háború	492
A pénzügyi megterhelés	493
A hetvenes évek külpolitikája	496
A felvilágosodott abszolutizmus	496
A felvilágosodás	497
A felvilágosodott abszolutizmus fő vonásai	497
Összbirodalmi centralizáció	500
Abszolutizmus és rendiség	501
Politikai megosztottság	507
Jog, igazságszolgáltatás	508
Felvilágosodott reformok: szegényügy, árvaügy, egészségügy	508
Az úrbéres viszony álami szabályozása	509
Az úrbéri rendelet	512
Az úrbérrendezés végrehajtása	513
Az úrbérrendezés jelentősége	515
A vallási kérdés	521
Nevelésügy: a Ratio Educationis	523
A felvilágosult abszolutizmus jozefinus szakasza (1780-90)	528
A jozefinizmus Magyarországon	528
II. József első intézkedései	529
A cenzúra	530
A türelmi rendelet	531
A pápa bécsi útja	533
Az alsóklérus átszervezése. Egyházi intézkedések	534
Az oktatásügy	536
A nyelvrendelet	539
A közigazgatás átszervezése	541
Igazságszolgáltatás, rendőrség	543
A szabadkőművesek, a jozefinisták	544
A politikai reformok hatása	546
A feudalizmus belső ellentmondásainak kiéleződése	546
Az erdélyi román parasztfelkelés	546
A parasztság helyzete és a jobbágyrendelet	550
A fiziokratizmus. A nemesi adózás kérdése	554
A vám- és iparpolitika	557
II. József rendszerének bukása	561
A török háború	561
A nemzeti ellenállás kibontakozása és győzelme	564
Nemzeti fejlődés, nemzeti kultúra (1711-90)	566
A nemzetté válás új szakasza	566
A magyar nemzetté válás bontakozása	572
A nemzetté válás gazdasági-társadalmi feltételei	572
Nyelvmozgalom és nemzeti felvilágosodás	575
A nem magyar népek öntudatra ébredése	580
Horvátok	580
Szerbek	584
Románok	593
Ruszinok	600
Szlovákok	603
Németek	606
Művelődési viszonyok	612
A felvilágosodás feltételei Magyarországon	612
Világnézeti vitairodalom, könyvtárak	613
Gazdasági szakirodalom, természettudományok	612
Sajtó és helyismereti irodalom	617
Történetírás, irodalomtörténet	619
Nyelv és irodalom	622
Építészet és képzőművészet	623
Időrendi áttekintés	625