Magyarország' története I. (töredék)

Tartalom

ELSŐ KÖNYV.
884-997.
I. Bevezetés. - A magyarok eredete s ősi lakhelyeik. Letelepedésök Etelközben. Szövetségre lépnek Leo keleti császárral s három izben megverik a bolgárokat. Hadviselési s harczolási módjok. Arnulf keleti császár segítséget kér s nyer tolok Szvatopluk nagy-morvaországi fejdelem ellen. 1-8.
II. Míg a magyarok e hadat viselik , a bolgárok és bessenyők Etelközt pusztítják. A nemzet tovább költözködik, uj hazát keresendő , s öt pontban alkotmányának alapját veti. Álmos vezérlete alatt túllép a Dneszteren s Kievet ostromolja. A kievi kúnok egyesülnek a magyarokkal. Együtt átkelnek a Kárpátokon s Munkács környékén megállapodnak. Álmos halála. Utóda a fővezérségben Árpád. Zalánnal, a tiszamelléki bolgárság főnökével követséget vált. Megveri Marótot, ki a Tiszának bal partján khazar-bolgár népség felett uralkodott. Erdélyt meghódítja. Megtöri a morva hatalmat s a magyart a Vágig terjeszti ki. Az alpári mezőn megküzd Zalánnal s győz. Vezérei meghódítják Horvátországot s a magyar birodalmat keletdélről Pancsováig és Orsováig terjesztik ki. Csabamagyarok. Országgyűlés Pusztaszeren. Árpád Csepel szigetén. Arnulf nyugoti császár halála. A magyarok elfoglalják Óbudát, Veszprémet, Vasvárat. Lemennek Baranyába a Dráváig. Árpád elfoglalja a Rába s Rábcza völgyét, és felmegyen Pannonhegyére. Zoltán fiának eljegyzi Marót leányát. Magyar csapatok a német birodalom keleti határgrófságában s Bajorországban. Magyar sereg Olaszországban. Megveri Berengárt a Brentánál. Egyik része Velencze előtt visszaszorítatik , a másik Milánóig és a helvet havasokig száguld diadalmasan. Visszatérnek Árpádhoz. Csörsz vezér Bajorországban meggyilkoltatik. Magyar csapatok Szászországot pusztítják , s a morva birodalmat végkép elenyésztetik. Árpád halála. 9-21.
III. Zoltán. - A magyarok győzelme Lajos német király felett Pozsonynál. Bejárják Thüringent, a frank és alemann földet. Augsburg előtt másod ízben megverik Lajost. Folytonos hadjárataik Bajorországban , Alemanniában, Lothringenben. Szász- és Olaszországban, Helvetiában és Gothiában. L Henrik német király adófizetőjökké válik , s kilencz évre békét köt velők. Henrik hadi készületei. Meggyőzi a magyarokat Merseburgiiál. Magyar csapatok Görögországban, a Rajnánál s környékén, Burgundban és déli Francziaországban, Beneventnél, Capuánál. Éjszaki Németországban megveretnek. Felső Olaszországból a spanyol szélekig kalandoznak. Bejárják Karántföldet és Görögországot. Zoltán lemond a fejedelemségről. 22-32
IV. Taksony. - Első hadviselése Olaszországban. Bulcs és Gyula vezér Konstantinápolyban megkeresztelkednek. Magyar csapatok Bajor-, Olasz- és Francziaországban. Taksony hadi társaságban Ludolffal Otto ellen. A lech-parti szerencsétlen ütközet Botond Konstantinápoly előtt A magyar hadak változó szerencsével küzdenek. Taksony halála 33-40.
V. Gejza. - Felhágy a folytonos hadjáratokkal s a béke müveit ápolja. Pártfogolja a keresztyéneket. Pilgrin lorchi érsek papjai mint téritők Magyarországban. Ditmár merseburgi püspök jegyzete Gejzának hitvallásáról. Gejza szövetségben Henrik bajor herczeggel II. Ottó német császár ellen. Babenbergi Leopold a magyarokat a Szárhegyig visszaszorítja. Adalbert prágai püspök Pilgrin téritési müvét folytatja. Gejzának fia felveszi a keresztséget. Házasságra lép a bajor herczeg leányával. Az ország gondjaiban osztozkozik atyjával. Gejza halála 40-48.
VI. A magyarok állodalmi élete fővezéreik idejében. A kormányforma nem volt monarchiai. A hadi fővezér Árpád véréből választatott. Gylas és Carchan. Őseink vallásának nyomai, viszonyuk a keresztyénséghez. Hadjárataik jellemzése. Müveltségi állásuk. A birodalom határszélei. 48-62.
MÁSODIK KÖNYV.
997-1038.
I. István. - Kitekintés a szomszéd országokra. Koppány lázadása és halála. István mint téritő. Követséget küld II. Sylvester pápához. Királynak koronáztatik. 65-80.
II. Gyula vezért elfogja, s Erdélyt szorosabb viszonyba hozza Magyarországgal. Győzelme Kean bessenyő fejdelem felett. Hadviselése Othum ellen. Morvaország ideiglenes visszafoglalása. Háború Konrád császárral Bajorország miatt. Imre fiához intézett leczkéi. Imre halála. Utódról az országlásban gondoskodik. Nejének ármányai velenczei Péter mellett yazul és kopasz Lászlónak gyermekei ellen. István betegsége; a palotások megkísérlik gyilkolását, halála. 80-94.
III. A 'magyar nép belső élete István' idejében. Az ország tökéletes önállósága és függetlensége. Kormányának természete és korlátai. Az ország egyházi és közigazgatási osztályozása. Püspökségek és apátságok. Iskolák. A vármegyei rendszer. A fekvő birtok természete s a rendek különfélesége. Urak , vitézek, várkatonák , városiak, várnépek, parasztok, udvarnokok, szolgák. Törvénykezési intézkedések. Igazságszolgáltatás. Királyi és közjövedelmek. Hadi sereg. 94 -126
HARMADIK KÖNYV.
1038-1077.
I. Péter. - Árpád fivére külföldön. Önkény és zsarnokság itthon. Péter, Bretiszláv cseh herczeg mellett fegyvert fog Henrik császár ellen. A bajor földet pusztítja. Kiszalasztatik az országból. Helyébe királyul választatik Aba Sámuel. Péter czimborái megöletnek, őtmagát Henrik császár pártfogolja. Aba emiatt bécsap Németországba. Henrik Magyarországba érkezik seregével s Abát megveri. Békét kötnek egymással. A nemzet elfordul Abátói, ki kegyetlenséget kegyetlenségre halmoz. Henrik ujból Magyarországba jő, s Ménfőnél összecsap Abával és meggyőzi. Aba halála. Péter, mint Henrik hűbérese, a királyi székbe visszahelyeztetik a császár által. A nemzet László fiaiba helyzi reményét. 129-137.
II. Endre és Levente, László fiai, Pestre érkeznek. A nép visszatér a pogány szertartásokhoz, s felkél Péter és a keresztyén papság ellen, Gellért s több püspöktársai meggyilkoltatnak. Péter elfogatik , szemei kiszuratnak; meghal. Endre királyul koronáztatik, s törvényt hoz a pogány hitvallás felélesztői ellen, Béla testvérét Lengyelországból a hazába visszahívja, s Magyarország harmadát herczegségi czimmel reászállitja. Hadviselésök Henrik császárral. Békekötés, A császár Magyarország függetlenségét megismeri, Endre gondoskodása az egyház körül. Béla herczeg és Radó nádor az ország déli végeit külebb terjesztik. Endrének fia, Salamon , királyul koronáztatik. Meghasonlás Endre és Béla között. Béla Lengyelországba menekül. A testvérek egymás ellen viszik hadaikat, Endre meggyőzetik. Halál. 137-150
III. Béla országgyűlést hirdet Székesfehérvárra. A pogányság újra zászlót emel, de a király erőt vesz rajta. Megkoronáztatik. Országlásának jellemzése. Készül az ausztriai határgrófot haddal megtámadni. Meghal. Fiai: Gejza, László és Lambert, Salamont, Endre fiát, ismerik királyuknak. Magyarország harmada herczegi joggal és czimmel az övék. Ármányok a berezegek ellen. Köztök s a király között felbomlik az egyesség; helyreáll ismét. Szerencsés hadviselés a karántok és csehek ellen. A kúaok Magyarországra törnek. A berezegek fényes diadala. Beveszik Bolgárfehérvárat. Meghasonlás Salamon s a berezegek között. Polgárháború. Salamon megveri Gejzát, de Mogyorodnál győznek a berezegek. A király Mosonyba vonul. 150-163
IV. Gejza. - Eljár a királyságban, de czímével nem él. Viszonya VII. Gergely pápához. IV. Henrik császár, Salamon kérelmére, ki hűbéreseül ajánlkozik, Gejza ellen indul. Seregét éhség és betegségek megtizedelik. Kivonul az országból. Gejza királyul koronáztatik. Testvére László Salamont Pozsonyba szorítja. Gejza készül Salamonnal kiengesztelődni. Meghal. 164-172
NEGYEDIK KÖNYV.
1077-1144.
I. László. - Királylyá koronáztatik. Micziszláv lengyel fejdelem Magyarországban keres menedéket. Salamon szinre lemond követeléseiről. László életére tör s elzáratik. Szabadon bocsátatik, s a kunokkal és bessenyőkkel szövetkezik Magyarország ellen. Halála. László az ország függetlenségét minden irányban megóvja. Horvátországot Magyarországhoz kapcsolja. A kúnokat és bessenyőket a Temes vizénél meggyőzi. A szent sír megszabadítására induló sereg fővezéreül választatik. Haddal megyen Bretiszláv cseh herczeg ellen. Meghal. 175-186
II. László törvényeinek vázlata 186-197
III. Kálmán, Gejzának fia, királylyá leszen. A keresztes hadak fogadtatása magyar földön. Kálmán diadalmas fegyvereit a pártütő horvátok ellen viszi s néhány dalmát várost is elfoglal. Házasságra lép Roger, normann-siciliai fejdelem leányával. Szerencsétlen háborúja az oroszokkal. Szövetségre lép Bretiszláv cseh herczeggel. A Horvátországban kitört lázadást elfojtja. A dalmát városok hódolnak neki. Horvát- és Dalmátországok királyául koronáztatik. Első hitvesének halála után az orosz Predzlavával lép házasságra. Visszaküldi Kievbe. Harmadízben indul Dalmatiába, s hatalmát a szigetekre is kiterjeszti. Testvére Álmos és ennek ármányai, Kálmán a dalmát városoknak szabaditékokat osztogat. Hadviselése Henrik császárral és Szvatopluk cseh herczeggel. Kiengesztelődik Álmossal. Végízben meglátogatja Dalmátországot. Álmos otthon ármánykodik ellene. Kálmán betegsége; parancsot ád, hogy Álmos és ennek fia, Béla, megvakítassanak. Halála. 197-215
IV. Kálmán törvényeinek elemzése 215-224
ÖTÖDIK KÖNYV.
1114-1196.
I. Második István. - Háború a velenczeiekkel Dalmátország miatt. Békekötés. Vladiszláv cseh herczeggel találkozik az ország szélein. A barátságos találkozás gyászos fejleménye. A magyarok az ausztriai széleket pusztítják. Leopold herczeg szövetkezik a csehekkel és boszút áll. István kibékül vele és rokonát Adelhaidot nőül veszi. A kúnok telephelyeket kérnek és nyernek az országban. István a dalmát városok szabaditékait megerősíti. Háborút visel az oroszok ellen. A sereg Kiev elől a király akaratának ellenére visszafordul. István kegyetlen boszúállása. Haddal megyen a görögök ellen, kik a hozzájok menekült Álmost pártfogolják. Beveszi Nándorfehérvárat, s Thracziát és Maczedoniát Philippopolig pusztítja. A görögök a Krassó vizénél megverik István seregét. Álmos meghal. Békekötés a magyar király s a görög császár között. Bors és Iván grófok pártot ütnek István ellen. Büntetésüket veszik. István Bélát udvarába hozatja , s Ilonát, üres szerb fejdelem leányát nőül adja neki, Gyengélkedik; meghal. 227 -236.
II. Második Béla, - Boris és felekezete. Országgyűlés Aradon, Béla ellenei közül hatvannyolcz megöletik, mások fogságra vettetnek, Boris lengyel segéddel a Szepességben. Visszavonúl. Boleszláv lengyel fejdelem serege másod ízben magyar földön. Visegrádnál megveretik s kisiet az országból. A magyar sereg Sziléziában. Lothár német király mint békéltető. Béla családi ügyekkel foglalkodik. Meghal. 237-242
III. Második Gejza. - A kiskorúnak nevében nagybátyja Belus kormányozza az országot. Német telepek Erdélyben. Gejza, Izaszláv orosz nagyfejdelem nővérével lép házasságra. Boris ármányai s trónkövetelése, melyet Henrik ausztriai herczeg támogat. Háború Magyarország és Ausztria között. Gejza győz. III. Konrád német, és VII. Lajos franczia király keresztes seregeket vezetnek át az országon. Békeévek. Orosz háború változó szerencsével. Blachin szerb fejdelem a magyar koronának hűbéresévé válik, s emiatt háború Mánuel keleti császárral. Békekötés. Fridrik nyugoti császár a német birodalomhoz, Mánuel a keletihez törekesznek Magyarországot kapcsolni. Gejza testvérei, István és László, Mánuelliez szöknek. Uj háború s új békekötés Mánuellel. Boris halála. István és László keleten s nyugoton segédet keresnek Gejza ellen. A magyar egyház s a pápa. Gejza meghal. 242-252.
IV. Harmadik István. - Királyul koronáztatik. Nagybátyjai, István és László, Mánuel segédével megszállják az országot. Második Lászlónak rövid királysága. Negyedik István. A nemzet felkel ellene s Harmadik Istvánt a királyi székbe visszahelyezi. Béke Mánuellel, ki a király testvéröcscsét, Bélát, mint leendő vejét, Konstantinápolyban nevelteti. Háború Mánuellel, Dalmátország miatt. A magyar király szövetségre lép a csehhel s Mánuelt békekötésre kényszeríti. A béke felbomlik. Negyedik István, Mánuel pártoltja, meghal Zimonyban. Halála után az őrségbeliek Harmadik Istvánnak átadják az erősséget. Mánuel visszaveszi, s a dalmát tengerpartot és Horvátországnak egy részét elfoglalja. Dienes nádor győzelme a Szávánál. Görög sereg Erdélyben. Harmadik István, Henrik ausztriai berezegnek Ágnes nevü leányával lép házasságra. A dalmát városokat visszafoglalja. A magyarok Dienes nádor vezérlete alatt ismét megütköznek a Száva partján a görögökkel. A győzelem már a magyarok kezében volt, midőn a főbbek engedetlensége miatt a görögök nyernek diadalt. Velencze elfoglalja Zárát, Mánuel a többi dalmát városokat. Harmadik István meghal. 252-260
V. Harmadik Béla Konstantinápolyból visszaérkezik s az ország kormányát általveszi. Testvéröcscse Gejza s az özvegy királyné ármánykodnak ellene. Tulajdon anyja s az ország több nagyai is ellene fordulnak. Béla a lázadást elfojtja, Gejzát elzárja, anyját száműzi, másokat más módon büntet. A közbékével a műveltség is terjedez az országban. Mánuel halála után Dalmatia Önként aláveti magát a magyar koronának. Béla a tengermelléket sükerrel oltalmazza Velencze ellen. A bolgár földön több erősséget elfoglal. Első nejének halála után házasságra lép Margittal, Fülep franczia király leányával. Imre fiát Dalmát- és Horvátországok igazgatásával megbizza. Galiczia Bélának oltalma alá veszi magát, s Endre fiát fejedelmül nyeri. Háború és békekötés Velenczével. Fridrik császár és keresztesei Magyarországon. Fogadtatásuk. Gejza szabadon bocsátatik s a keresztes sereghez csatlakozik. A magyarok tengeri csatában győzelmet vesznek a velenczeieken, Béla
meghal. 261-270.
HATODIK KÖNYV.
1196-1222.
I. Imre király Dalmát- és Horvátországok kormányát herczegi czimmel a lázadó Endrére szállítja. Endre a khulmi tartományt a magyar tengerparthoz kapcsolja. Imre Konstancziával, az arragoniai király leányával lép házasságra. Ujabb háborgás Imre és Endre között. Kibékülnek. Imre elfoglalja Szerbiát s Bolgárországnak részét. A velenczeiek beveszik Zárát, mely kevéssel utóbb ismét magyar felsőbbség alá jut. Imre a keresztes táborozáshoz készül. Otokár cseh királyt Holienstaufeni Fülep ellen segíti. A bolgár fejdelem boszút veszen minapi megveretéseért. Új meghasonlás Imre és Endre között. Endre a kheenei erősségbe záratik. Zára aláveti magát a velenczeieknek. Imre fia, László, királyul koronáztatik. Leo, szentszéki követ, mert a pápa nevében királyi czímet viszen a bolgár fejedelemnek, letartóztatik. Szabadon bocsátatik. Imre Endrét fogságából kibocsátja, s fiának gyámjává nevezi; meghal. Negyedik László életének rövid napjai. 273-280.
II. Második Endre. - Királyul koronáztatik. Nejének, Gertrudnak, jellemzése. A királyné fivérei az udvarnál. Endre sereggel indul Galicziába. Visszatér, miután a magyar felsőbbséget szinre helyreállitotta. Sógora Berthold, kalocsai érsek s Dalmát- és Horvátországok bánja. Az ország nagyai Endrétől elidegenednek. Tervök, Gejzának (Harmadik Béla testvérének) valamelyik fiára szállítani a koronát, meghiúsítátik. Endre leánya, Erzsébet, a thüringeni tartomány gróf fiának jegyese. Endre Galicziába indúl a zavarok kiegyenlítésére, az ország közigazgatása Bank nádorra bízatik. Ennek hitvese , Berthold buja kéjének áldozata. A királyné a nádor hivei által megöletik. Endre visszatér Galicziából, melynek királyává fiát Kálmánt koronáztatja. Második házasságra lép Jolantával, Péter auxerrei gróf leányával. Fiát Bélát, magyar királyul koronáztatja. Palaestinába indúl tizezer lovassal a szentsír megszabadítására. Leopold ausztriai herczeg útközben hozzá csatlakozik. A hadviselésnek nincsen eredménye. Endre visszatér szárazon. Családi ügyeid Az országot nagy zavarban találja. E zavar orvoslására kiadatik az arany bulla 280-294.
III. Az arany bullának szövege. Zárszó 294-300
Toldalék 301-310.

Témakörök