Magyarország története I-III.

Az őskortól 1526-ig/A késői feudalizmus korszaka 1526-1790/1790-1849/Egyetemi tankönyv

Szerző

Elekes Lajos

Lederer Emma

Székely György

Budapest

'Elekes Lajos: Magyarország története I-III. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.764 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal, kihajtható térkép-mellékletekkel. Tankönyvi szám: 4628.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A Kárpát-medence és a magyar nép története a honfoglalás előtt (Őstörténet)
A kárpátok medencéjének lakói a magyarok előtt	8
A Kárpát-medence őstörténete	8
Kőkorszak	8
A fémfeldolgozás kezdetei	9
Bronzkor	9
Vaskor	10
A kelták	11
A dákok	11
Pannónia és Dacia a rómaiak, az alföld a lovas nomádok uralma alatt	12
A római hódítás	12
Társadalmi fejlődés ideológia	13
A barbaricum	14
Dacia provincia	15
A pannóniai uralom hanyatlása	16
A népvándorlás hullámai a Kárpátok medencéjében	17
A hunok	17
Attila birodalma	19
Germán törzsek uralma	20
Az avarok uralma	21
A frank támadás	23
Erdély a népvándorlás korában	23
A honfoglaló magyarság kialakulása	25
A magyar nép kialakulásának finnugor és ugor szakasza	25
A finnugor nyelvrokonság	25
Társadalomfejlődés a finnugor együttélés korában	27
Az ugorkori fejlődés	28
Az állattenyésztésre áttérés következményei	29
A magyar pásztortársadalom vándorlása. A katonai demokrácia	30
Vándorlás a mai Szovjetunió földjén	30
A mezőgazdaság fejlettsége	31
Társadalmi és szervezeti változások	32
A honfoglalás előestéjén	34
Magyarország története a feudalizmus korai szakaszában (A honfoglalástól kb. a 13. század derekáig)
A feudális viszonyok fejlődése (a honfoglalástól az államalapításig)	39
A honfoglalás	39
A honfoglalókkal kapcsolatban álló országok helyzete	40
A honfoglaló magyarok hadszervezete	43
A honfoglalás története	44
Az osztályviszonyok fejlődése	47
A pásztortársadalom válsága	47
Az osztályviszonyok a szláv területeken	49
Az ún. kalandozó hadjáratok	50
A "kibékíthetetlen osztályellentétek" kialakulása	54
Az állam megszervezése	58
Harcok az államszervezésért	58
Az István-kori állam gazdasági alapja. (A feudális földtulajdon kialakulása	60
Az új magyar állam harca az idegen hódítók ellen	65
A feudális földtulajdon monopóliumának kialakulása	68
A "pogánylázadások"	68
A korai feudális állam megszilárdulása	72
A feudális földtulajdon monopóliumának kifejlődése	76
A világi magánnagybirtok	78
Az egyházi birtok	80
Királyi birtok	85
A honfoglaláskori pogány műveltség és a keresztény egyházi művelődés kezdetei	87
A korai feudális állam a széttagolódás útján	93
A bel- és külpolitika fejlődés Kálmántól III. Béláig	93
Az állam III. Béla idején	103
A feudális anarchia éleződése a 13. század elején	106
A királyi birtokok népei és helyzetük a 13. század elején	112
A "serviensek" (servientes regis)	114
Az Aranybulla-mozgalom és eredményei	115
Az egyházi nagybirtok reakciója: az 1231-i hulla és a beregi egyezmény	120
A tatárjárás és következményei	124
IV. Béla politikája a tatárjárás előtt	124
A tatár hódítás jellege és szervezete. A tatárjárás	126
IV. Béla bel- és külpolitikája a tatárjárás után	132
Magyarország története az érett feudalizmus időszakában (kb. a 13. század derekától)
Feudális széttagoltság (a 13. század derekától kb. 1320-ig)	143
Az árutermelés csíráinak jelentkezése	143
A termelőerők fejlődése a magánnagybirtokon a 13. század folyamán	143
A munkamegosztás fejlődése, városok alakulása	146
Az uralkodó osztályon belüli rétegharcok kiéleződése	156
A nemesi megye	156
A tartományuraságok szervezete, magánhadsereg, familiaritás	159
A paraszti osztályharc és eredményei a 13. század második felében	162
Az inttergnum: a nagy tartományurak leverése	176
Az egyszerű árutermelés rendjének kezdetei. Az uralkodó osztály törekvései az államhatalom rendi megosztására (kb. 1320-1382)	184
A központi hatalom átmeneti megerősödése Károly Róbert idejében	184
A királyi hatalom és a nagybirtokosság egyensúlya	184
A magyar állam külpolitikájának fejlődése Károly Róbert idején. A külkereskedelem a 14. században	189
Az állami pénzügy fejlődése Károly Róbert idején	191
A banderiális hadrendszer	192
Az árutermelés továbbfejlődése
A munka termelékenységének emelkedése a mezőgazdaságban és a paraszti árutermelés	194
A bányászati fejlődés a 14. században	199
A városok fejlődése, a céhek kezdődő kialakulása	201
A rendi törekvések jelentkezése	208
Az új nagybirtokosok felülkerekedése	208
I. Lajos külpolitikája	210
A hódító hadjáratok hatása a társadalmi ellentétek kiéleződésére. Az 1351. évi országgyűlés	215
A világias irányú nemesi és városi műveltség elemei az egyházi kultúra keretei közt	218
A városok fejlődése és a rendi képviseleti állam elemeinek kialakulása (1382-1439)	233
A rendi-képviseleti állam elemeinek kialakulása	233
Bárói ligák és dinasztiák harcai a hatalomért	233
A rendi ellentétek fejlődése a kiszélesedő árutermelés talaján	240
Zsigmond külpolitikája	254
A huszitizmus magyarországi visszhangja és az erdélyi magyar-román parasztfelkelés	258
A pénzjáradék előretörése és a zselléresedés a századforduló évtizedeiben	258
Antifeudális harcok, eretnekmozgalmak	262
Az 1437-38. évi erdélyi magyar-román parasztfelkelés	266
Harcok a török hódítók ellen. A rendi-képviseleti állam kifejlődése (1439-1458)	276
A hódítók visszaszorítása	276
A török veszedelem kibontakozása a feudális pártharcok fokozódása idején	276
A török háborők fordulata	278
Összefogás a török visszaszorítására	281
Küzdelmek a központi hatalom megszilárdításáért a rendi-képviseleti államban	287
A rendi-képviseleti állam kifejlődése	287
Újabb kísérletek a török visszaszorítására. A belgrádi győzelem	293
Központosító törekvések a rendi-képviseleti államban a növekvő árutermelés és pénzgazdálkodás talaján (1458-1490)	302
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása és a központosítás kezedetei	302
Mátyás királlyá választása és a központosítás kérdése	302
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása, függetlenségének és egységének biztosítása	306
Harcok Boszniában a török hódítók ellen	312
A központosító politika belső erőforrásai	314
Az egyszerű árutermelés rendjének fejlődése	314
Az osztályok és a központosító politika	321
Az államhatalom központi szervezetének kiépítése	328
Küzdelmek a központosítás belső és külső akadályaival	328
Az új intézmények: hadsereg, hivatalok	333
Küzdelmek a központosítás eredményeinek megszilárdításáért	340
Mátyás hivatali-rendeleti kormányzása és a rendek	340
"Két császár ellen"	343
A világi elem megerősodése a műveltségben	352
A rendi rekació és a röghöz kötő tendencia felülkerekedése az 1514. évi parasztháború. Mohács (1490-1526)	368
A központosítás eredményeinek összeomlása	368
A bárói rend uralma	368
A központosítás intézményeinek hanyatlása	372
A középnemesség harca a hatalomban való nagyobb részesedésért. A "köznemesi párt"	375
A török veszély előtérbe kerülése, a Habsubrg hatalmi törekvések felújulása	378
A jobbágyság helyzete a parasztháború küszöbén	381
A városi és bányavárosi lakosság helyzete	387
Helyi antifeudális mozgalmak	387
Az 1514. évi magyarországi parasztháború	392
A keresztes hadjárat. Dózsa György	392
A parasztháború kirobbanása	395
A parasztháború ideológiája	396
A parasztháború felfelé ívelő szakasza	399
A parasztháború hanyatlása	406
Utolsó ellenállási kísérletek	409
A városi lakosság és a bányamunkások szerepe a parasztháborúban	411
A nemesi megtorlás	412
A török hódítók elleni védelem összeomlása	415
Az államszervezet további bomlása a parasztháború leverése után	415
A török támadások megélénkülése	421
A rendi küzdelmek kiéleződése	424
A besztercebányai bányamunkásmozgalmak 1525-26	426
A török veszély növekedése és az európai politika	429
A feudális hadvezetés csődje. A népi ellenállás kezdetei	430
Időrendi áttekintés	436
Képmelléklet	463
II. kötet
Az ország három részre szakadása (1526-71)	5
Feudális anarchia Mohács után (1526-41)	5
Magyarország nemzetközi helyzete a XVI. század elején	5
Kettős királyválasztás. Cserni Jován felkelése	7
A török beavatkozás a trónviszályba. Anarchia	9
Meghiúsult kisérlet az ország egységének helyreállítására, Buda elvesztése	12
Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért (1541-71)	15
Az erdélyi állam kialakulása	15
György barát kísérlete az ország egyesítésére	15
Az 1552. és 1566. évi török hadjáratok	22
A végvárak	25
A Habsburg-centralizáció berendezkedése Magyarországon	33
Erdély végleges különválása	39
A török uralom Magyarországon	42
A török hódítás pusztító hatása	42
A török közigazgatás	45
A települési kép megváltozása. A termelőmunka	48
A török területek kapcsolatai Habsburg-Magyarországgal. A török hatása	52
A reformáció	54
A reformáció elterjedése Habsburg-Magyarországon	54
A reformáció Erdélyben	58
A népi reformáció és Karácsony György felkelése	62
A reformáció kulturális jelentősége	66
Az árutermelés fejlődése és az osztályharc az "örökös jobbágyság" kialakulásának kezdeti szakaszán	70
A paraszti és a földesúri árutermelés	70
A belső és a külső piac	70
A paraszti árutermelés	78
A feudális földbirtokos bekapcsolódása a kereskedelembe	83
A majorsági gazdaságok kiépítése	86
Az ingyen robot és a fizetett munka	89
Az árutermelés hatása a parasztság rétegeződésére	93
Az "örökös jobbágyság"	96
A szabad költözés kérdése	96
A földesúri hatalom	100
A paraszti ellenállás formái	104
A feudális függési viszonyok megerősödése	106
Városi árutermelés - városi polgárság	111
A városi céhes ipar és a kereskedőtőke	111
Tőkés munkaviszonyok a bányászatban	114
A Habsburg-hatalom és a magyar uralkodó osztály ellentéteinek kiéleződése. Erdély önállóságának megszilárdulása (1571-1606)	120
Az erdélyi politika útkeresése a két hódító hatalom között (1571-93)	120
A Báthoriak erdélyi állama	120
A Habsburg-központosítás új szakasza	126
A humanizmus másodvirágzása	129
A tizenötéves háború (1591-1606)
A török elleni háború kezdeti sikerei	134
A háború eredmény nélküli elhúzódása	138
A Habsburgok kísérlete Erdély és Magyarország leigázására	143
A Bocskai-szabadságharc (1604-06)	149
Bocskai önvédelmi harcának összekapcsolódása a hajdúfelkeléssel	148
A társadalmi osztályok összefogásának létrejötte és belső ellentmondásai	152
Kényszerű együttműködés a törökkel, béketárgyalások a Habsburg udvarral	154
A korponai országgyűlés. A hajdúkérdés rendezése	156
A bécsi és a zsitvatoroki béke	159
Az erdélyi fejedelmek és a magyarországi uralkodó osztály függetlenségi és rendi küzdelmei (1607-64)	164
A Habsburg-udvar és a magyar rendek űtmeneti hatalmi egyensúlya (1607-13)	164
Magyarország nemzetközi helyzete a XVII. század elején	164
A második hajdúfelkelés és az 1608. évi törvények	165
Az ellenreformáció térhódítása. Habsburg-támadás Erdély ellen	168
Erdély a Habsburg-ellenes küzdelem élvonalában (1613-48)	172
Bethlen Gábor erdélyi állama	172
Erdély és a Habsburgok viszonya a harmincéves háború küszöbén	175
Bethlen Gábor kísérlete a nemzeti királyság visszaállítására a cseh-magyar szövetség keretében	179
Bethlen Gábor bekapcsolódása a Habsburg-ellenes európai koalícióba	184
Bethlen Gábor tervei a kelet-európai Habsburg-ellenes összefogásra	188
A harmadik hajdúfelkelés a a felső-magyarországi parasztvármegyék felkelése	191
I. Rákóczi György kormányzata és külpolitikája	193
Erdély lehanyatlása és Zrínyi Miklós nemzeti politikája (1640-64)
Az osztrák Habsburgok politikája a harmincéves háború után	197
Zrínyi Miklós a magyarországi Habsburg-ellenes párt élén	199
II. Rákóczi György külpolitikája és Erdély katasztrófája	205
Török háború Magyarország ellen	210
A polgári irányú kultúra úttörése	213
Erdély a magyar művelődés élvonalában	213
Az államtudomány létrejötte. A költészet fejlődése	215
A magyarországi protestáns humanizmus	217
A magyar puritánok	219
Magyarország gazdasági és társadalmi viszonyai az örökös jobbágyság rendszerének megszilárdulási korszakában	222
Az árutermelés fejlődésének korlátai	222
Magyarország és a világpiac	222
Az osztrák gyarmatosítás előzményei	225
Árutermelés az iparban és a bányászatban	229
A belső piac	233
A robotoltató majorgazdálkodás kiterjedése és hatása a paraszti árutermelésre	235
A mezőgazdasági termelőerők fejlődése	239
Az "örökös jobbágyság" rendszerének megszilárdulása és a paraszti osztályharc	244
A parasztság harca a robotkényszer kiterjesztése és a földhözkötés ellen	244
Küzdelem a városi fejlődés szabadságáért	250
A szabad paraszti árutermelés képviselői: a parasztnemesek	253
A hajdúk	257
Az uralkodó oszály rétegeződése és belső ellentétei	261
A török uralom a XVII. században	266
A török hatalom hanyatlásának hatása a hódoltsági viszonyokra	266
A nemesi megye behatolása a hódoltságba	270
Az ország etnikai összetételének átalakulása	272
A nemzeti fejlődés előzményei	277
A nemzeti tudat alakulása	277
Horvátok	280
Szerbek	285
Románok	287
Ruszinok	293
Szlovákok	296
Németek	300
A kuruc szabadságharcok (1665-1711)	304
Ellenállási kísérletek a Habsburg-abszolutizmus ellen (1665-1683)	304
A Wesselényi-féle főúri összeesküvés	304
A Habsburg-abszolutizmus és a katolikus reakció rémuralma	306
A bujdosók harcai	308
Thököly Imre a bujdosók élén	311
A soproni országgyűlés (1681)	312
Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemsége	313
A török kiűzése és a Habsburg-berendezkedés a "felszabadított" Magyarországon (1683-1703)	316
Bécs ostroma	316
A török kiűzése	317
Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban a XVII. század végén	321
A Habsburg-berendezkedéssel szembeni ellenállás érlelődése. A hegyaljai felkelés	332
Rákóczi szabadságharc (170311)	336
A szabadságharc kibontakozása	336
A társadalmi osztályok összefogása	340
Az ország nem magyar népeinek csatlakozása a szabadságharchoz	342
A szabaságharc menete a szécsényi országgyűlésig	343
A független magyar állam megszervezése	347
A kuruc hadsereg	348
Az ország gazdasági erőforrásai a szabadságharc szolgálatában	352
A különböző társadalmi osztályok összefogásának kérdése a szécsényi országgyűlésen	355
Erdély elveszítése és a Dunántúl felszabadítása 1705 őszén	355
Az osztályharc élesedése	357
A béketárgyalások meghiúsulása és az 1706-07. évi hadműveletek	359
A Habsburgok trónfosztása. A marosvásárhelyi és az ónodi országgyűlés	361
A szabadságharc külpolitikája. A varsói szerződés	364
A szabadságharc hanyatlása	366
A szabadságharc bukásának okai	370
A szatmári béke	372
A Rákóczi-emigráció és a Rákóczi-hagyomány	375
A kurucok kultúrája	376
Közoktatás	377
Történetírás, hadtudományi és politikai irodalom	379
Szépirodalom	381
Képzőművészet és zene	385
Rákóczi szerepe a kulturális életben	387
Nem magyar népek kultúrája	387
A feudális Habsburg-abszolutizmus hatalmi szervezetének kiépítése Magyarorzságon (1711-54)	389
A termelőerők fejlődésének elmaradottsága	389
A lakosság száma és megoszlása	389
A mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés és a kereskedelem helyzete	390
A termelőerők viszonylagos fejlődése	393
Jobbágyvándorlás	393
Telepítés és bevándorlás	394
Merkantilista állami gazdaságpolitika	397
Kereskedelem és közlekedés	398
Ipar	402
Az új Habsburg hatalmi szervezet	405
A Habsburg-birodalom helyzete Európában	405
III. Károly első török háborúja (1716-18)	409
A Habsburg-politika célja Magyarországon	409
Az új katonai, kormányzati, közigazgatási és jogszolgáltatási berendezkedés	410
A Pragmatica Sanctio	415
Az uralkodó osztály behódolása a Habsburg-hatalomnak	416
A főnemesség új összetétele és magatartása	416
Állam- és egyház viszonya	420
A köznemesség magatartása	422
A nemesi kiváltságok biztosítása, az országgyűlések	423
Az uralkodó osztály állásfoglalása a dinasztia háborúban	425
A parasztság antifeudális küzdelmei	426
A parasztság terhei	426
Kuruc hagyományok	430
Az 1735-i és 1753-i parasztfelkelés	430
Művelődési viszonyok	432
Irodalom	433
Az oktatásügy	437
A tudományos irodalom	439
Építészet és képzőművészet	441
A felvilágosodott abszolutizmus kezdetei (1754-80)	443
A mezőgazdasági árutermelés kiszélesedése. Erősödő paraszti osztályharc	443
A termelőerők fejlődése	443
Mezőgazdaság	444
Földközösség és művelési rendszer	446
A parasztság megterhelése	452
A paraszti árutermelés fejlődése	455
A majorsági gazdálkodás elterjedésének fő feltételei	462
A majorság kiterjesztése	463
A majorsági üzem	464
Bérmunka és robot	465
Növekvő kizsákmányolás	467
A majorkodás új szakaszának jelentősége	467
Élesedő osztályharc	468
Az 1755-i horvát felkelés	469
Az erdélyi mozgalmak	470
Az 1765-66-i dunántúli parasztmozgalmak	471
A Habsburg gyarmati vámrendszer	473
A gyarmati rendszer kialakulása	474
A gyarmati vámpolitika	475
Gyarmati mezőgazdaságpolitika	477
Gyarmati iparpolitika	480
Gyarmati kereskedelempolitika	485
A gyarmati rendszer következményei	491
A Habsburg-monarchia európai helyzete	492
A hétéves háború	493
A pénzügyi megterhelés	494
A hetvenes évek külpolitikája	497
A felvilágosodott abszolutizmus	498
A felvilágosodás	498
A felvilágosodás abszolutizmus fő vonásai	498
Összbirodalmi centralizáció	501
Abszolutizmus és rendiség	502
Politikai megosztottság	508
Jog, igazságszolgáltatás	509
Felvilágosodott reformok: szegényügy, árvaügy, egészségügy	509
Az úrbéres viszony állami szabályozása	510
Az úrbéri rendelet	514
Az úrbérrendezés végrehajtása	515
Az úrbérrendezés jelentősége	517
A vallási kérdés	633
Nevelésügy: a Ratio Educationis	524
A felvilágosult abszolutizmus jozefinus szakasza (1780-90)	528
A jozofinizmus Magyarországon	528
II. József első intézkedései	529
A cenzúra	530
A türelmi rendelet	531
A pápa bécsi útja	533
Az alsőklérus átszervezése. Egyházi intézkedések	534
Az oktatásügy	536
A nyelvrendelet	539
A közigazgatás átszervezése	541
Igazságszolgáltatás, rendőrség	545
A szabadkőművesek, a jozefinisták	544
A politikai reformok hatása	546
A feudalizmus belső ellentmondásainak kiéleződése	546
Az erdélyi román parasztfelkelés	546
A parasztság helyzete és a jobbágyrendelet	550
A fiziokratizmus. A nemesi adózás kérdése	554
A vám- és iparpolitika	557
II. József rendszerének bukása	561
A török háború	561
A nemzeti ellenállás kibontakozása és győzelme	564
Nemzeti fejlődés, nemzeti kultúra (1711-90)	566
A nemzetté válás új szakasza	266
A magyar nemzeti válás bontakozása	572
A nemzetté válás gazdasági-társadalmi feltételei	572
Nyelvmozgalom és nemzeti felvilágosodás	575
A nem magyar népek öntudatra ébredése	580
Horvátok	580
Szerbek	584
Románok	593
Ruszinok	600
Szlovákok	603
Németek	606
Művelődési viszonyok	612
A felvilágosodás feltételei Magyarországon	612
Világnézeti vitairodalom, könyvtárak	613
Gazdasági szakirodalom, természettudományok	615
Sajtó és helyismereti irodalom	617
Történetírás, irodalomtörténet	619
Nyelv és irodalom	622
Építészet és képzőművészet	623
Időrendi áttekintés	625
III. kötet
A feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszaka 1790-1849	5
A magyar nemzeti mozgalom kezdetei 1790-1794 (Varga Zoltán)	14
A közép- és kisbirtokos nemesség első fellépése a gyarmati rendszer ellen	18
A nemzetiségi kérdés jelentkezése	32
A közép- és kisbirtokos nemesség fokozatos visszavonulása és megalkuvása	38
A magyar jakobinus mozgalom 1794 (Benáz Kálmán)	45
Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok forradalomellenes szövetsége 1795-1812 (Varga Zoltán)	62
Az árutermelés fejlődése a háborús konjunktúra időszakában (Mérei Gyula)	62
A parasztság feudális terheinek és ellenállásának fokozódása	93
A magyar nemesség forradalomellenes tevékenysége	97
A nemzeti kultúra - a nemzeti mozgalom legfőbb fegyvere a századforduló idején	103
Az 1811-12. évi országgyűlés	117
A magyar köznemesség ismételt szembefordulása a Habsburg-gyarmatosítókkal és a nemesi reformmozgalom közvetlen előzményei 1812-1831 (Mérei Gyula)	120
A világgazdasági helyzet és a Habsburg-birodalom gazdasági vizonyai a francia háborúk befejezésétől az 1847. évi gazdasági válságig	120
Magyarország gazdasági élete a feudalizmus válságának fokozódó elmélyülése idején 1815-1848	123
Az osztályviszonyok alakulása a francia háborúk befejezését követő időkben	156
Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok ellentéteinek ismételt előtérbe nyomulása (Varga Zoltán9	179
Kulturális fejlődésünk a tizes és a húszas években	186
A parasztmozgalmak állandósulása Magyarországon	190
Széchenyi István	194
Ausztria külpolitika helyzetének megrendülése a Szentszövetség felbomlásának idején és a magyar nemesség	202
Az 1831. évi parasztfelkelés és a nemesi reformmozgalom kibontakozása 1831-1840 (Mérei Gyula)	206
Az 1831. évi parasztfelkelés	207
A nemesi reformmozgalom kibontakozása a harmincas évek első felében	210
A parasztmozgalmak fellendülése Magyarországon a harmincas évek második felében	229
Az erdélyi parasztság mozgalmai	231
A Habsburgok és a haladó magyar nemesség közötti feszültség növekedése a harmincas évek második felébwn	234
A nemzetiségek nyelvi és kulturális mozgalmainek kibontakozása, a magyar és a nemzetiségi uralkodó osztályok között harc megindulása (Arató Endre)	241
Átfogó liberális nemesi reformprogram és osztrákellenes nemzeti egységfront kialakulásának kezdetei 1840-1846 (Mérei Gyula)	261
A Habsburg-abszolutizmus válságának elmélyülése a negyvenes évek első felében	261
Kossuth reformporgramja a Pesti Hírlapban	263
A liberális nemesség harca a Pesti Hírlapban kifejtett programért az 1843-44. évi országgyűlésen	273
Nemzeti kultúránk virágkora 1848 előtt	279
A nemzeti ellentétek kiéleződése a negyvenes években (Arató Endre)	300
A Védegylet	324
Forradalmi helyzet kialakulása Európában és Magyarországon. Liberális nemesi reformpárt létrejötte. Liberalizmus és demokratizmus elkülönülése. A liberális nemesi reformpolitika válsága 1846-1848 (Mérei Gyula)	332
Forradalmi helyzet kialakulása Európában	332
Forradalmi helyzet kialakulása Magyarországon	337
A Fiatal Magyarország	338
Az 1847-48. évi országgyűlés első szakasza. A nemesi reformpolitika válsága	366
Polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 1848-1849 (Spira György)	380
A márciusi forradalom	381
A pesti forradalom	381
A pesti forradalom hatása a bécsi udvarra	390
A pesti forradalom hatása a magyar uralkodóosztályra	391
A pozsonyi rendek és a pesti nép	394
Az ellenforradalom első támadó kísérlete	397
Az 1848-i törvénykönyv	401
Az ellenforradalom felkészülése a forradalom eltiprására és a Battyhány-kormány tétovázó magatartása	405
Az ellenforradalom taktikája	405
A Battyhány-kormány felemás politikája	406
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak	410
Nemzetiségi mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán (Arató Endre)	416
A baloldal harca a Battyhány-kormány ellen	437
A tavaszi és nyári munkásmozgalmak	439
Kossuth fellépései az ország függetlenségének megvédelmezése érdekében	444
A horvát tartománygyűlés (Arató Endre)	447
Erdély uniója	449
Az országgyűlési választások	451
Az első népképviseleti országgyűlés tevékenységének kezdeti időszaka	453
Az ellenforradalom támadásának küszöbén	459
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat. A szabadságharc nemzeti egységfrontjának megszilárdulása és az ellenforradalom első rohamának visszaverése. Az ellenforradalom második rohama és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának meglazulása	462
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat	462
A néptömegek csatasorba lépése	473
Az ellenforradalom első rohamának visszaverése	475
A honvédelmi bizottmány végleges felruházása a végrehajtó hatalom gyakorlásával	477
A bécsi októberi felkelés és a magyar forradalom	483
A szabadságharc megszervezése	486
A szabadságharc nemzeti egységfrontjának belső gyengeségei	494
A katonai helyzet kedvezőtlen alakulása a mellékhadszíntereken	499
A nemzetiségek részvétele a fegyveresharcban (Arató Endre)	499
Az ellenforradalom második rohama	509
Ellenforradalmi önkényuralom a megszállot területeken	515
A parasztság harca az ellenforradalom második rohamának visszaveréséért	520
A honvédelmi bizottmány külpolitikai tevékenysége	524
A honvédsereg főerőinek téli visszavonulása	528
Erdély felszabadítása	532
A további ellenállás megszervezése, a honvédsereg stratégiai ellentámadásának megalapozása	536
A baloldal harca a békepárti árulás leküzdéséért 1849 elején	541
Az első, sikertelen kísérletek a stratégiai ellentámadás megindítására és a liberális nemesség tömeges jobbratolódása	545
Az ellenforradalom második rohamának visszaverése és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának felbomlása. Az európai nagyhatalmak összefogása és az ellenforradalom harmadik rohama. A szabadságharc bukása	555
A tavaszi hadjárat első szakasza: a gödöllői hadművelet	555
A trónfosztás és a baloldal kiszorulása a hatalomból	560
A tavaszi hadjárat második szakasza: a komáromi hadművelet	565
A Szemere-kormánynak a forradalom felszámolására vezető tevékenysége	568
A tavaszi hadjárat harmadik szakasza: Buda ostroma	572
A cári beavatkozás	575
Kísérletek a további fegyveres ellenállás megszervezésére	581
Kísérletek szövetség létrehozására a nemzetiségekkel a közös ellenség ellen (Arató Endre)	584
A szabadásgharc bukása	593
Utószó	601
Időrendi áttekintés	603
Képek és hasonmások	634
Térképek	636