Magyarország története I-II.

Fülszöveg

Az elmúlt években általános és sürgető igény mutatkozott Magyarország történetének népszerű tudományos összefoglalása iránt. A szükségleteket már nem elégített ki az 1951-ben készült, az akkori középiskolai tankönyvek összevonása útján keletkezett, s a maga idejében hiányt pótló összefoglalás: A magyar nép története. s minthogy az elmúlt több mint egy évtized alatt nemcsak az igények növekedtek, hanem történetírásunk is sokat fejlődött - szemléleti és módszertani szempontból egyaránt -, vállalkozni lehetett ennek a munkának az elkészítésére, amely adatanyagában is gazdagabb a réginél, s az események történetének részletesebb és szervesebb kifejtését nyújtja. Általánosabb célkitűzése is szélesebb, mint a régié volt: nemcsak a magyar nép történetét tárgyalja, hanem kísérletet tesz Magyarország történetének ábrázolására. Az egykori Magyarország területén élt nem-magyar népek történetének kutatása ugyanis annyira előrehaladt a szomszéd népek történettudományában és nálunk is, hogy e kötet szerzői már szilárdabb alapon foghattak hozzá e tágabb célkitűzés megvalósításához.
A kötet szerzői mindenekelőtt arra törekedtek, hogy alaposan és sokoldalúan ismertessék a társadalmi és gazdasági fejlődés menetét: Nagy figyelmet fordítottak a mezőgazdaság, a városi fejlődés és az ipar történetére, különösen annak a folyamatnak a bemutatására, amely a majorsági gazdálkodás, a földesúri árutermelés kezdeteitől, "a második jobbágyság" rendszerének megszilárdulásától a magyarországi tőkés agrárfejlődés porosz típusú útjához vezetett.
Történetírásunk újabb fejlődéséből következik a szerzők törekvése az egyes történeti folyamatok, irányzatok és személyiségek osztályharcos szellemű és ugyanakkor objektív értékelésére. Ismeretes, hogy a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalom történetében, de a nemzeti történet más területein is milyen gyakori volt a szubjektív állásfoglalás és a helytelen "aktualizálás". Ez az összefoglalás olyan időszakban keletkezett, amikor a marxizmus-leninizmus újabb fejlődése és a párt elvi állásfoglalása alapján lehetővé vált ezeknek a hibáknak a felszámolása, a dogmatikus felfogás okozta torzulások kiküszöbölése. E törekvések sikerét elbírálni az olvasók feladata; a szerzők igyekezete arra irányult, hogy pl. a Habsburg-ellenes rendi és nemzeti függetlenségi harcoknak, a felvilágosodásnak, a magyar munkásmozgalom kezdeti korszakának, az 1918-1919. évi forradalmaknak ábrázolása, vagy a magyarországi fasizmus jellegének kifejtése árnyalt, sokoldalú, a valósághoz hű legyen.
E kötetek elkészítésének éveiben történettudományunk egyik legfontosabb célkitűzése volt Magyarország történetét minél jobban beleágyazni az egyetemes történeti folyamatba, a magyar történetet a szomszéd népek történetével kapcsolatban kifejteni, s ezáltal felszámolni a "magyar glóbusz" hungarocentrikus, nacionalista szemléletét. Szükséges volt ez Mohács előtti történetünk vonatkozásában is, de különösen termékeny szempontnak mutatkozott a Mohács utáni 400 esztendő történetében, amikor kezdetben Magyarország egy része, később pedig egésze a Habsburg birodalomhoz tartozott, és történetét messzemenően ez a tény határozta meg.
De a szerzők más vonatkozásban is törekedtek történetfelfogásunk egyes nacionalista maradványainak kiküszöbölésére. Így a 17-18. századi Habsburg-ellenes harcok tárgyalásánál vezető szempontnak tekintették a marxizmusnak az osztályharc primátusáról szóló alapvető tételét, és ennek megfelelően vizsgálat tárgyává tették az említett mozgalmak ideológiájának osztálytartalmát. Az ezzel kapcsolatos problémák a kötet elkészülése idején a kutatás, a megvitatás stádiumában voltak ugyan, de a szerzői kollektíva emellett is igyekezett - a kutatás időközben elért eredményeit felhasználva - a marxista szempontokat következetesen kifejteni történetünkben - rámutatva a népi tömegek osztályharcos mozgalmainak döntő szerepére a Habsburg-ellenes küzdelmekben.
Egyre több oldalról felmerülő igényt törekedett a munka kielégíteni azzal, hogy érdemleges helyet juttatott a kulturális fejlődés - történész oldalról eddig meglehetősen elhanyagolt - rajzának is. Vissza