Magyarország története a XVIII. században
Mária Terézia és kora/Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig 1711-1815
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Azon század történetének megírásához fogunk, melyet történetírásunk hagyománya és közvéleményünk egyaránt az elernyedés, a hanyatlás korának szoktak tekinteni. Szemben a megelőző nemzedékek véres,...
Tovább
Előszó
Azon század történetének megírásához fogunk, melyet történetírásunk hagyománya és közvéleményünk egyaránt az elernyedés, a hanyatlás korának szoktak tekinteni. Szemben a megelőző nemzedékek véres, daczos küzdelmeivel, szemben a következő emberöltőnek szellemi és anyagi erőfeszítésével, könnyű volt a szatmári béke és Széchenyi kora közt lefolyó századra rásütni a tehetetlenségnek, puhaságnak, a nemzet nagy eszmei javairól való lemondásnak bélyegét.
Kutatásunk egészen más itéletre vezetett. A XVI-XVII. századok folytonos nagy izgalmi, a vallásos és közjogi harczok lázas hevülése szinte nem engedték észreveni azt, minő nagy veszteséget szenvedett e nemzet a török, a német és nem legkevésbé saját maga által. A lázt a levertség, a gyöngeség, hogy azon kor kifejezésével éljünk, az aléltság váltja fel. Nem a gyáva lemondás, hanem a nemzet jövőjéről való gondoskodás parancsoja a nyugalmat. Az eredmény tisztán áll előttünk. Az a nemzet, melynek vesztét fifi megsiratták, melynek megdőltén már ujjongtak ellenségei, voltaképp tán soha nem gyűjtött több erőt, gyarapodott inkább számban, anyagi jólétben és szellemi műveltségben, mint épen ezen nemzetietlennek gúnyolt időszakban. Ezért méltán nevezhetjük ezt epochát a helyreállás, a restauratio századának.
Természetes és nem mesterséges okok osztják e kort két külön részre.
Vissza
Tartalom
Előszó. A béke korszakának hamis megítélése. A nyugalom szüksége. A korszak
felosztása. Az újjászervezés kísérletei és a nemzeti öntudat. A nemzeti erők
csöndes gyarapodása 3
ELSŐ KÖNYV.
I. Károly király uralkodása.
I. fejezet Az alapvetés. A nemzet levertsége. Károly öröklése. Spanyol királysága.
Iskolája. Egyénisége. Előszeretete a spanyolok iránt. A német és spanyol
monarchia egyesítése. Hazajövetele. Viszonya Magyarországhoz. Elfogulatlansága 9
II. fejezet. Az első országgyűlés. A diéta előkészületei. A szatmári béke vitás pontjai.
A diétában képviselt országrészek. Viszonyuk az 1708-11-iki diétához. Károlyi
Sándor audientiája. A gyülekezés. A szatmári béke megerősítése. A megnyitás. A pártok. A koronázás. Vita a hitlevél fölött. Ennek jelentősége.
Károly népszerűsége 18
III. fejezet. A berendezés. A systema. A parlamenti munka módja. Az ország
kívánságai s sérelmei. Adó. Katonaság. Igazságszolgáltatás. Királyi tanács.
A systema jellemzése. Az állandó katonaság s adó. Előzményei. Az 1715.
VIII. t. Az adó mennyisége. Katonaélelmezés. A visszaélés és zsarolás. Az adóalap. Az összeirás. Ennek megbízhatatlansága. A katonai összeírás. Egyes
megyék állapota s fejlődése. A nemesi adómentesség 31
IV. fejezet. A királyi hatalom. A Habsburgok örökös joga. Királyi udvar. Részvéte
a törvényhozásban. Patronatusi joga. Felügyeleti jog. A nemesi társadalom feje.
A bíráskodás. Nota infidelitatis. Kegyelmezés joga. Pénzverés. Nemesi felkelés.
A király befolyása az országgyűlésre. A hadsereg. A visszafoglalt területek.
Bányák jövedelme. Sómonopolium. Posta. A kormány. A nagy és a titkos
conferentia. Savoyai Eugen. A király kegyenczei. A császári kamara s a
bancalitás. A haditanács 55
V. fejezet. Magyarország kormánya és közigazgatása. A magyar hatóságok függő
helyzete. A nádor. A kormányszékek. A kanczellária. Törvényes hatásköre.
A kir. helytartótanács. Rendi jellege. Gyöngesége. Működése. A kir. kamara.
Idegen jellege. A bíróságok. Átalakulások. A kerületi táblák. Viták. Grassalkovics. A bírák függése. Erdély hatóságai. A leopoldi diploma sérelmei. Ellentét
a kanczellária és a gubernium közt. A katholikus vallás pártolása ... ...67
VI. fejezet. Az ország belső állapota. A lefegyverezés. Az ország gyöngesége.
A nagy családok kihalása. Rendi és felekezeti megoszlás. Rákóczi és Bercsényi
proscriptiója. Az udvari főnemesség. Adósság, függés. A consolatio. A birtokviszonyok. A neoacquistica commissio. A fegyverjog. Az 1715-iki törvény. Erdély.
Az adományok. Külföldiek. Eugén. A gratiale. Magyar birtokszerzők. Az
egyház. Vásárlás a külföldiektől. A földbirtok nem biztos. A költözések.
Jobbágyok. Jobbágyköltözés megakadályozása. 1715-iki törvény. Cselédek.
Erdély. Gyarmatosok. A telepek még nem állandók. A nemesség szerepe.
Nemesítések. A megye. A nemzeti élet átalakulása 83
VII. fejezet. Az egyházi viszonyok. A katholikus irány és az állam érdeke. Az üldözés. A társadalomból indul ki. A Regnum Marianum. Az 1681. és 1687-iki
törvények alkalmazása. Az 1715. XXX.t.-cz. A pesti commissio. Kölcsönös vádak.
A kath. clerus előterjesztése. Gróf Erdődy Gábor. A protestáns államok közbenjárása. Ujabb üldözések. A földesúri jog. A városi privilégium. A törvényes
eskü az 1728-iki diétán. A király döntése. Az articularis templomok. A Carolina Resolutio. A protestánsok kívánságai. Altban bibornok. Az eskü kérdése.
A küzdelem igazi jelentősége. A congrua. Cassa parochorum. Uj püspökségek terve. Idegen főpapok. A belső missio. A protestánsok gyanúsítása.
Dubrovay Gáspár esete. A superintendentiák 110
VIII. fejezet. A török háborúk és az emigratio. XII. Károly. Korponay Jánosné pere.
Rákóczi Francziaországban. Török készülődések Velencze ellen. Hadüzenet.
Savoyai Eugén és serege. A péterváradi csata. Temesvár ostroma és bevétele.
Belgrád ostroma. Vékony János. A belgrádi csata. Az ország hangulata. Tatár
betörés. Pusztítás. A mármarosiak győzelme Borsánál. Gyanú Bécsben.
Rákóczi Törökországban. Eugén tervei. A spanyol bonyodalom. Békealkudozás. Feltételek. Az emigránsok. A pozsareváczi béke. Kereskedelmi szerződés.
Az emigratio Rodostóban. Mikes levelei. Rákóczi diplomatiája. Rákóczi György.
Rákóczi házassági terve. A lengyel és porosz királyok közbenjárása. Eugen
tagadó válasza. Lengyel királyválasztás. Francziaország hadüzenete. Magyarok
érintkezése Rákóczival. Rákóczi halála. Jellemzése. Péró lázadása. Az alföldi
nép helyzete. A szerbek. A felkelés kezdete és bukása. Az itélet. A magyar
katonaság külföldön. Uj ezredek. A huszárság. A franczia háború. Bécsi
béke. Savoyai Eugén halála. Uj török háború. Orosz szövetség. Seckendorff
vezérsége. Rákóczi József. Elfogatások Magyarországon és Erdélyben. Rákóczi
József halála. A törökök győzelme. Belgrádi béke. Károly politikájának kudarcza 149
IX. fejezet. A pragmatica sanctio. A Habsburg ház férfiága. Kölcsönös örök szerződés József és Károly közt. II. Ferdinánd végrendelete. Lipót végrendelete.
József halála. Károly házassága. Gyermektelensége. A horvát rendek indítványa. A magyar országgyűlés. Értekezlet a női örökösödés tárgyában. Feltételei. A pragmatica sanctio szövege. Ujabb tanácskozások. Mária Terézia
születése. József leányainak házassága. A pragmatica sanctio kihirdetése.
Elfogadása az örökös tartományokban. A magyar diéta előkészítése.
Az elfogadás Erdélyben. Levelezés a nádor és Szluha Ferencz közt. Emlékirat a női örökösödésről. A rábeszélés. A diéta. Szluha beszéde. Az elfogadás.
Ennek okai. A király Pozsonyban. Módosítások. A törvény szövege. Jutalmazások. A női örökösödés fontos következései Magyarországra nézve. Mária
Terézia házassága. Spanyol terv. Lotharingiai Ferencz. Európa és a pragmatica sanctio. Károly halála. Jellemzése 190
MÁSODIK KÖNYV.
Mária Terézia uralkodása.
I. Fejezet. A női örökösödés megvédése. A királynő elismerése. A hadsereg. A bajor
vaksztó tiltakozása. I. Ferdinánd rendelkezése. Francziaország. II. Frigyes
Sziléziában. Mollwitzi csata. A magyar diéta. A koronázás. Alkotmányos küz-
delem. A királynő német tanácsosai. Személyes hatása. A franczia sereg
előnyomulása. Bartenstein és Grassalkovics. A szeptember 11-iki jelenet.
A felajánlás. A magyar segítség jelentősége katonai és politikai tekintetben.
A háború menete. A magyar lovasság hire. A magyarok a Rajnánál. Nagy-Frigyes ujabb támadásai. Ujabb nemesi felkelés. Nagy-Frigyes győzelmei.
A drezdai béke. A háború folytatása. Az aacheni béke 235
II. fejezet. Külügyi viszonyok. A monarchia politikai rendszere. A tengeri hatalmak.
Oroszország. Francziaország. Kaunitz. Franczia szövetség. Porosz támadás.
A hétéves háború. Magyarország részvéte. A prágai és kolini csaták. A Mária
Terézia-rend. Hadik Berlinben. A háború további menete. A hubertsburgi béke.
Lengyelország felosztása. Ponyatovszky Szaniszló. Az orosz befolyás. A bari
confoederatio. Török háború. A szepesi városok megszállása. Megegyezés
Nagy-Frigyessel. Találkozások Neisseben és Neustadtban. Szerződés a portával. A felosztás terve. Orosz-porosz megegyezés. Mária Terézia szabódása
s hozzájárulása. A magyar korona jogai. Galiczia megszerzése. Kormányzása.
Nem egyesitik Magyarországgal. Bukovina megszerzése. A monarchia politikája. Bajor örökösödési háború 251
III. fejezet. Alkotmányos viszonyok. Az ország sérelmei. Ellenzék. 1741-iki törvények. A magyarok részvéte a birodalmi kormányban. A nemesi adómentesség.
Mária Terézia reformjai az örökös tartományokban. Haugwitz. Az államtanács. A monarchia erősödése. Az 1751-iki diéta. A magyar nyelv az udvarnál.
Nádorválasztás. Az ellenzék. Sérelmek. Adóemelés. Katonai regulamentum.
Az uj sz. kir. városok. Elégedetlenség. A királynő megváltoztatja eljárását. Gróf Pálffy Miklós emlékiratai. A reform. Az apostoli királyság. A főpapság
megadóztatása. Kollár könyve. Testőrség. Szent-István rendje. A magyar állami
adósság. Az 1764-iki diéta. A felkelés szabályozása. A »Vexatio dat intellectum«. A királynő utazása az országban. Viták az adóemelés fölött. A jobbágyság. A főurak szerepe. Uj politika. Az aulikusok Az úrbér szabályozása.
Forrongás. Erdélyi viszonyok. Adórendezés. A székely határőrség felállítása.
A madéfalvi veszedelem. Buccov. Az erdélyi nagyfejedelemség. Horvátország.
A horvát tanács. A horvát rendek ragaszkodása Magyarországhoz. A szepesi
városok visszacsatolása. A magyar tengerpart. Fiume. A Maroson túli vidék.
Bekebelezése. Új megyék. A királynő jóakarata 269
IV. fejezet. Gazdasági viszonyok. Az ország közgazdasága III. Károly korában.
Magyar bank terve. Folyamszabályozási tervek. Törvények. A Mária Terézia
alatti állapot. A béke. A földművelés haladása. Harruckern telepítései. Békésmegye fejlődése. A porták. Az alföld és a Dunántúl déli részének emelkedése.
Az osztrák ipar fejlesztése. A magyar kereskedés. Pesti vásár. A magyar ipar
elnyomása. A gazdasági elnyomás a vámrendszer által. Ennek okai. A magyar
nemesség elégedettsége 315
V. fejezet. Egyházi, iskolai és műveltségi viszonyok. Mária Terézia egyénisége.
Eljárása a protestánsokkal szemben. Az eskü kérdése. Templomok elfoglalása.
Megszorító rendeletek. A protestáns küldöttség Bécsben. Folyamodása. Biró
Márton könyve. Porosz közbenjárás. Áttérések és térítések. Bánffy Ágnes
esete. Eljárása a szerbek és oláhok iránt. Az unio. Az illyr declaratorium.
A congressus. A magvar püspöki kar. Egyházépitések. Vallásos érzület. A felvilágositó irány. Reformok. Új püspökségek. Lelkészségek szaporitása. Vallásalap. Az iskola politicum. Állami nevelés. A jezsuita-rend eltörlése. A rend
vagyonának lefoglalása. Az egyetem áthelyezése Budára és reformja, tankerületi igazgatóságok. Tanulmányi alap. Ratio Educationis. Egységes nemzeti nevelés. Nemzeti iskola. Gymnasiumok. Akadémiák. Az ujitás jelentősége.
Közerkölcsök. Babona. Boszorkányperek. Tolvaj-, betyárélet. Halálos büntetés.
gyakorisága. Czigányok. A katonafogdosás és adózás erkölcsi hatása. A nők.
Utazások. Udvari élet hatása. Uri életmód átalakulása. A köznemesség szerepe. Tanultsága. Törvénytudás. A patvarista. A műveltség csekély tartalma.
A katonai pálya. A hadsereg központosítása. Tudományos irodalom. Bél
Mátyás. Pray György. Katona István.. Szépirodalom. Mikes Kelemen. Faludy.
A testőrök. A nyelvujitás. A német nyelv terjesztése. Beszéd a magyar nyelvről.
A felekezetiség útját állja az irodalom fejlődésének. A nemzeti egyesités kezdetei. Az ellenzék, A felvilágosodás. Mária Terézia halála 326
HARMADIK KÖNYV.
József császár uralkodása.
I. fejezet. A császár. József nevelése. Czéljai. Elméletei. Magyarországhoz való viszonya.
Családi viszonyai. József mint kormánytárs. Összeütközése anyjával a tolerantia kérdése matt. Ismeretei. Tévedése. Az egyformaság. Humanitása. Meggyőződése. Gúnyos modora. Személyes megjelenése 377
II. fejezet. Reformok az egyház terén. Főelvek. Placetum regium. A szerzetesek
elválasztása Rómától. A pápai bullák eltiltása. VI. Pius pápa utazása Bécsbe.
Fogadtatása. Eredménye. Kolostorok eltörlése. Egyházi bizottság. A magyar
rendek és a papság ellenmondása. A papok nevelése. Generale seminariumok.
A szertartások szabályozása. Az edictum tolerantiae. A papság küzdelme a rendelet ellen. Végrehajtása. A görög nem egyesültek. A zsidók 387
III. fejezet. Az alkotmány és a közigazgatás reformja. A hatóságok megerősítése.
Hirek a koronázásról. A centralisált bureaukratia. Körrendelet. A kamara és
helytartótanács egyesitése. Az erdélyi kanczellária egyesítése a magyarral.
Az 1783-iki rendelet. Korlátlan, egységes monarchia. A korona Bécsbe vitele.
A német hivatalos nyelv. Magyarországon nem tudnak németül. A rendelet
jelentősége. A conscriptio. A megyék ellenállása. A végrehajtás. A császár
a megyék ellen fordul. Visszaélések. A honti emberevők, A helytartótanács új
szervezése. Gróf Niczky Kristóf. A királyi biztosok. Utasításuk. Az ország
beosztása. A közigazgatás új feladatai 402
IV. fejezet. A Hóra-világ Erdélyiben. Az oláh nép állapota, A parasztság reménye.
Tolvajbandák. A pópák szerepe. Az orosz szövetség. Dacia királyságának
terve. Az összeírás hatása. Az oláhok forrongása és engedetlensége. A zalatnai
bányauradalom. Ursz Nikolaj. A felkelés kitörése és haladása. A katonaság
magaviselete. A nemesség fegyverkezése. Hóra tervei. A lázadás jelentéktelen
volta. Hóra és Kloska elfogatása és kivégzése. József eljárása. A lázadás
tanulsága 415
V. fejezet: A társadalmi reform. A magyar alkotmány és a kor szelleme. A robotváltság. A jobbágy személyes szabadsága. A költözés joga. Feljelentések.
Ráby Mátyás. A császár és a parasztság. Izdenczy József. A magyar hatóságok. Alkotmányos felfogásuk. A physiokrata elmélet. Telekadó, Földmérés.
A magyar termények szabad forgalma. Magyarország gyarmat. A földmérés
haladása, A megyei választások eltörlése. Kinevezett tisztikar. A nemesség
részvété. József mint jogász. Törvénykezési rend. Váltótörvényszékek. Megyei
törvényszékek. A curia. Házassági pátens, A püspökök ellenállása. Büntető
torvény. Főrendelkezései. Ellenkezik a társadalom felfogásával. Végrehajtása.
Polgári törvény. Uzsoratörvények eltörtése. Az iskola. Nevelés akkori módja.
A diákélet. Tanügyi politika. Közös iskola. Új népiskolák. Tanítók ellátása.
A pap az iskolában. Nőnevelés. A reformátusok ellenzése. Practikus pályák.
Qualificatio. A német nyelv az iskolában. A magyar szellem. Az irodalom
fellendülése. Főirányok. Bessenyey. Kazinczy. A classikus irány. Ányos Pál.
Az irodalom és a művelt társaság. A szellemi átalakulás fontossága 422
VI. fejezet. A török háború. József császár katastrophája. Orosz szövetség. Belga
felkelés. József és Katalin. A török hadat üzen az orosznak. József részvéte.
Tervei. Kiáltványa. Belgrád meglépésének terve. A császári sereg. Ellátása.
A sereg szelleme. A termények elrejtése. A cordon. Lacy hadakozási módja.
Török betörés. Zavar a táborban. Koburg. A császár betegsége. Poroszország
és a magyar elégedetlenek. A szász-weimari berezeg. Országgyűlés terve.
A háború terhe. A nép elégedetlensége. Az ujonczozás nehézsége. Katonai
executio. A császár szándékai. Belgrád elfoglalása. Az ország ébredése.
Magyar nyelv és ruha. A megyegyűlések. Ellenzék. A kormány megszűnése.
Belgiumban győz a forradalom. A császár diétát igér. Magyar rescriptum.
A megyék a rendszer ellen. Franczia jelszavak. A forradalom veszélye.
Kaunitz beavatkozása. A császár visszavonja, háromnak kivételével, összes
rendelkezéseit. József halála 444
NEGYEDIK KÖNYV.
II. Lipót uralkodása.
I. fejezet. A magyar szabadság. A korona visszatérése. Bandériumok. Tüntetések.
Rákóczi nótái. Szittya dicsőség. Az örökösödés bolygatása. A pragmatica
sanctio kétoldalú szerződés. A nemesség fölfegyverzése. A megyék hatalma.
Rendelkezésük. Felkarolják a magyar nyelvet. Nyitra megye körlevele. A nők.
A nemesség és a nép. A megyék és a jobbágyság. A tolerantia kérdése.
Visszatérés a békeszerződésekhez. A nemesség egysége. Nemesi közvélemény.
Pest, Borsod, Szabolcs, Bihar megyék és Háromszék felterjesztései. Történelmi
jog. Küzdelem a josephinismus ellen. A királyi hatalom megszoritása. Haladás,
a század eleje óta. Politikai műveltség. Katona István. Összeköttetés a külfölddel. A városi osztály. Ellentéte a nemességgel. A parasztság mozgalmai.
Parasztok decretuma. A parasztok folyamodása. A szerbek kívánságai.
A kormány intézkedései. A magyar nyelv terjesztése állami feladat. A rendőrség kérdése. Lipót mint toscanai nagyherczeg. Szabadelvűsége. Titkos
policzia. Családi élete. Diplomatikus tehetsége. Első tettei. A monarchia alkotmánya. Belgium és Magyarország 467
II. fejezet. Az 1790/91-iki országgyűlés. A franczia forradalom hatása. A monarchia
helyzete. Lipót közeledik a porosz királyhoz. Herzberg terve. A porosz
politika önzése. Magyarország magatartása. A diéta megnyitása. Az elnökök
kérdése. A diszruhák. Magyar nyelv. Hazafias eskü. Tárgyalások módja. A hitlevél kérdése. A magyar katonaság folyamodása. Magyar katonák haza szöknek.
A Graeven-ezred folyamodása. Festetich György. Porosz garantia. Magyar
követ a török béke-alkunál. Forradalmi hangulat Budán. Porosz hadi készületek. Alkudozás. A reichenbachi conventio. A király levele. A király sarkalatos
jogai. A magyar katonaság ügye. A szerb nemzeti mozgalom felhasználása.
A temesvári congressus. A kir. biztos utasítása. Külön terület. Thököly Szabbás.
Temes megye panasza. A király és a congressus. Csüggedés a budai országgyűlésen. Az udvar ijesztése. Röpiratok. Bábel. Ninive. A parasztság. Lipót
politikája. Kaunitz programmja. A zűrzavar. A rendek engednek. 1790 október
5-iki felirat. A király az országgyűlésen. A királyi előadások. Sándor Lipót
főhg nádorrá választása. A koronázás. A vallási ügy. Batthyány bibornok
emlékirata. A szabad vallásgyakorlat elvének győzelme. Az országgyűlés
berekesztése. Az új törvények. Az ország függetlenségéről szóló törvényczikk.
A többi törvényczikkek elvi fontossága. A törvényhozás kettős törekvése.
A régi alkotmány megujitása. A nemzeti irány. A magyar nyelv ügye.
Az országgyűlés vívmányainak jellemzése 488
III. fejezet. Az erdélyi országgyűlés. Az unió kérdése. II. József halálának hatása
Erdélyben. Az egyesülés eszméje. Az udvar ellenszegülése. A szászok és a
székelyek az unió ellen. Az 1790-iki kolozsvári diéta. A három nemzet
szavazatjoga. Az unió kérdése az országgyűlésen. A két kanczellária szétválasztása. Gróf Teleki Sámuel erdélyi főkanczellár. Pálffy Károly lemondása.
Báró Wesselényi Miklós. A szászok és a magyar nyelv. Az oláh kérdés.
Erdély és a külpolitika. A felekezeti viszonyok rendezése. Az országgyűlés
berekesztése. II. Lipót halála. Uralkodásának eredményei 535
ÖTÖDIK KÖNYV.
A franczia forradalom és a reactio kora.
I. fejezet. A forradalmi eszmék és Magyarország. Martinovics és társai. A franczia.
forradalom hatása II. Lipót külpolitikájára. A római császár hivatása a mozgalommal szemközt. XVI. Lajos meghiusult szökése. Lipót paduai nyilatkozata.
Szövetség a poroszszal. Lipót halálának hire Párisban. Hadüzenet a Habsburg ház ellen. Ferencz király. Az 1792-iki budai országgyűlés. A magyar
nemesség és a forradalom. A koronázás. A hadi segítség megszavazása.
A király és nemzet kölcsönös bizalmának eredményei. Az új törvények.
A franczia forradalom fejleményei. XVI. Lajos lefejeztetése. A rémuralom
hatása a magyar nemzet politikájára. A rendi alkotmány megszilárdulása.
A conservativek küzdelme a franczia eszmékkel. Martinovics Ignácz. Életpályája. Összeköttetése a conventtel. A titkos társaságok. Laczkovics, Hajnóczi,
Szentmarjay, Sigray. A forradalmi káté. A titkos társaság felfedezése. Az
elfogatások. A pör. A kivégzések. Sándor Lipót főhg halála. A reactio diadala 547
II. fejezel. Magyarország részvéte a franczia háborúban. Fegyverei jelentősége.
A fleurusi csata. A háború a középső Rajnánál. Az 1796-iki olasz hadjárat.
Az arcolei ütközet. Az országgyűlés. A hadi segély. József főherczeg nádorrá
választása. A rivolii vereség. Károly főhg Olaszországban. A magyar nemesi
felkelés. A campo-formioi béke. Dalmáczia visszaszerzése. Magyar hagyományok a dalmát királyságban. A rastatti congressus. Barbácsy székelyei.
Az osztrákok győzelmei. Bonaparte átkelése az Alpeseken. Marengo. Moreau
Bajorországban. A lunevillei béke. Az 1802-iki diéta. Napoleon császár.
Az osztrák császári czim felvétele. Az osztrák-angol-orosz szövetség. Az 1805-iki
háború. Napoleon Bécsben. Az országgyűlés egybehivása. A magyar nyelv
ügyének haladása. A nemesi felkelés szabályozása. A francziák Pozsonyban.
Pálffy Károly alkudozása Davoust marsallal. A három császár csatája.
A pozsonyi béke. A rajnai szövetség. A római császárság megszűnése.
Az 1806-iki franczia-porosz háború. A tilsiti béke. A katonai és politikai
reformok szüksége. József nádor és Károly főherczeg. Az 1807-iki diéta.
A patrióták. Az ellenzéki szellem jelentkezése. A háborús politika diadala.
Az 1809-iki hadjárat. Károly főherczeg. Napoleon Schönbrunnban. Kiáltványa.
a magyar nemzethez. A nemzet hűsége a királyhoz. Az asperni ütközet
Hatása az európai közhangulatra. Hofer András. János főherczeg. Az utolsó
magyar insurrectio. A győri csata. A wagrami ütközet. A schönbrunni béke 565
III. fejezet. A reactio megerősödése. I. Ferencz autokrata politikája. József nádor
1810-iki emlékirata. A pénzügyek rendezésének szüksége. A devalvatio.
Az 1811-iki országgyűlés. A pénzügyi kezelés a diétán. Az ellenzék megrendszabályozása. A király neheztelése. Napoleon oroszországi hadjárata.
Készületek a felszabadító háborúra. A lipcsei csata. Magyarok szerepe a
csatában. A nemzet áldozatkészsége. Napoleon bukása és a reactio diadala.
A bécsi congressus. Ausztria hóditásai. Magyarország jövőjének alapjai.
Öntudatlan reformtörekvések. A hazafiak kísérletei a nemzet újjáalakítására.
A Ferencz-csatorna. A Georgikon. Az aristokratia. A középosztály és a
parasztság vagyonosodása. Az iskolázás. A nemzeti múzeum. Az irodalom.
A jövő alapjai. Széchenyi István látománya 591-625