Magyarország története 6/1-2.

1848-1890

Szerző

Pach Zsigmond Pál

Szerkesztő

Budapest

'Pach Zsigmond Pál: Magyarország története 6/1-2. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.760 oldal
Sorozatcím:	Magyarország története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-3343-x
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal és fotókkal. Ethnographiai melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Előszó	17
Bevezetés - Kovács Endre	23
Polgári forradalom	59
A márciusi forradalom	61
Az európai forradalmi áradat kibontakozása és Magyarország	61
A pesti forradalom és közvetlen következményei	76
A forradalmi és az ellenforradalmi tényezők első erőpróbái	86
A márciusi győzelem betetőzése	101
Az új utakra lépő ország	119
A Batthyány-kormány berendezkedése	119
Munkásmozgalmak 1848 tavaszán	136
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak	143
A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása	152
Az első honvédzászlóaljak létrehozásától a választásokig	201
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitásától a katonaállítási vitáig	222
A kirobbanás küszöbén	232
Az önvédelmi harc megindulása	241
A szeptemberi fordulat	241
Pákozdtól Schwechatig	262
Az önvédelmi háború megszervezése	273
A forradalmi tábor belső gyengeségei	279
Harcok az ország szélein	285
Windisch-Grätz betörése	304
Az önvédelmi harc kibontakozása	319
A népi ellenállás	319
Az ellenség megtorpanása s Erdély visszahódítása 1849 első hónapjaiban	326
Erőgyűjtés az ellentámadásra	339
A baloldal és a békepárt párharca 1849 elején	347
Kápolna és folyományai	353
A hanyatlás és a bukás	367
Az ellentámadás megindulása és a trónfosztás	367
Az ellentámadás kifulladása és az államgépezet újjászervezése	378
Az orosz beavatkozás	390
Próbálkozások a nemzetiségek megbékítésére	400
Az összeomlás	423
Az önkényuralom kora	435
Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az osztrák császárságba (1849-1859)	437
Birodalmi egység önkényuralom árán	437
Az abszolútizmus meghirdetése és az egyeduralkodó császár	444
A magyarországi megtorlás	450
Magyarország önkényuralmi igazgatása	453
Beolvasztás és polgárosítás	463
Oktatási reform és konzervatív tudatformálás	466
Politikai magatartásformák az 1850-es években	477
A nemzetiségek csalódása	477
Magyar politikai hangulatviszonyok 1849 után	486
Az önkényuralom kiszolgálói	487
A Habsburg-hatalom konzervatív tartaléka	491
"Kijózanítás" és illúziókeltés	494
Deák és a passzivitás polkitikája	498
Az ellenállás aktivizálásának kísérlete és az emigráció	501
A nemzetközi helyzet változásai és az emigráció	506
Az elnyomott népek összefogásának szorgalmazói	508
Kossuth polgári demokratikus átalakulási programja	513
A néptömegek hangulata és mozgalmai	518
Az önkényuralom gazdaság- és társadalompolitikája	525
Magyarország betagolása a birodalom gazdasági közösségébe	525
A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása	530
A földesurak kármentesítése	537
Az iparszabadság kérdése	539
A közteherviselés és az abszolútizmus pénzügyi politikája	543
A pénztőkehiány és a hitelviszonyok alakulása	550
A kapitalista fejlődés kibontakozása	555
A világpiac konjunktúraviszonyainak magyarországi hatása	555
A mezőgazdasági termelés	557
A közlekedés és az áruforgalom fejlődése	566
A bányászat és az ipar fejlődése	571
A társadalmi átrétegeződés folyamatának előrehaladása	581
A pozícióőrző nagybirtokos arisztokrácia	581
A felbomló nemesség	584
Az átalakuló polgárság	589
Az értelmiség foglalkozási struktúrája	594
A kialakuló munkásosztály	598
A differenciálódó parasztság	601
Kulturális értékek mentése és gyarapítása	609
Gyötrelmes feltételek	609
A tudományos intézmények	610
A természettudományok	615
A társadalomtudományok	620
A szépirodalom	628
A művészetek	634
Az önkényuralom válsága (1859-1861)	639
A polgári forradalmi és a nemzeti mozgalmak új hulláma	639
Az 1850. évi itáliai háború és a magyar emigráció	641
Az önkényuralom válságának kezdetei	646
Széchenyi halála	650
Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére	652
Az Októberi Diploma és fogadtatása	657
Az emigráció az önkényuralom válságának kihasználásáért	660
A negyvennyolcas alap helyreállításának követelése	663
A Februári Pátens és a feszültség növekedése	668
A társadalmi és a nemzetiségi politika ellentmondásai	672
Az 1861. évi országgyűlés pártviszonyai	679
Az államjogi vita és következményei	682
A nemzetiségi kérdés fejleményei és hatásuk az országgyűlésre	688
Az országgyűlés feloszlatása	692
Az önkényuralom megújítása Magyarországon és a politikai ellenállás válsága (1861-1865)	695
A "provizórium"	695
Konzervatív kiegyezési ajánlat	700
Törekvések az együtt élő népek összefogásának előmozdítására	705
A Dunai Szövetség terve	709
A szervezett ellenállás felszámolása	713
A kiegyezési törekvések megerősödése	718
A kiegyezés (1865-1867)	731
Deák ferenc kiegyezési ajánlata	731
Alkotmányos fordulat önkényuralmi előkészítése	737
Az új országgyűlés	745
Az 1866. évi osztrák - porosz - olasz háború és következményei	752
A kiegyezési tárgyalások folytatása és Kossuth tiltakozása	755
A kiegyezés megkötése és elfogadtatása	758
A kiegyezés tartalma	764
II. kötet
Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867-1890)	773
A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása	775
A dualizmus rendszere az Osztrák-Magyar Monarchiában	775
A dualizmus rendszerének kialakulása Magyarországon	814
A dualizmus rendszerének bel- és külpolitikai megszilárdulása	851
A magyarországi munkásmozgalom kezdetei	865
Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája a kiegyezés után	897
A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után	913
A rendszeres gazdasági növekedés megalapozása	913
A gazdasági fejlődés politikai feltételei	933
A szolgáltató ágazatok fejlődése	968
Az ipar fejlődése	1003
Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben	1039
A mezőgazdasági termelés feltételeinek alakulása	1039
A mezőgazdasági termelés eredményei és ágazati rendszere	1063
Agrárpolitika és agrártársadalom	1108
A népesedés és a társadalmi szerkezet változásai	1119
A népesség növekedése és mobilitása	1119
A települési és a társadalmi struktúra	1134
A lakosság etnikai és vallási megoszlása	1148
A konzervatív liberalizmus kora. A dualista rendszer konszolidált időszaka (1875-1890)	1165
A Tisza-kormány megalakulása és első lépései	1165
A keleti kérdés és az osztrák-magyar külpolitika	1181
Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása Magyarországon	1193
Tisza Kálmán rendszere	1204
A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei	1257
A munkásmozgalom az 1870-es és 1880-as években	1278
Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az 1880-as években	1304
A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása	1319
A nemzetiségi kérdés és Horvátország története	1333
Nemzetiségi kérdés és nemzetiségi politika a kiegyezés után	1333
Horvátország a 19. század utolsó harmadában	1364
A magyarországi nemzetiségek politikai mozgalmai	1375
A művelődés	1395
A művelődés keretei és intézményei	1395
A művelődés tartalma	1426
Időrendi áttekintés	1477
Források és feldolgozások	1543
Személynévmutató	1687
Helységnévmutató	1725
Képek jegyzéke	1741
Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke	1757