2. kötet | |
A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830-1840) - Gergely András | 669 |
A korszakváltó évek | 669 |
Európa, 1830 | 669 |
Az 1830. évi országgyűlés | 672 |
A kolerafelkelés | 674 |
Széchenyi István | 678 |
Wesselényi Miklós | 687 |
A rendszeres bizottsági munkálatok a megyék előtt | 690 |
A magyar liberalizmus kialakulása | 696 |
Kormányzat és konzervativizmus | 706 |
Az 1832-1836. évi országgyűlés | 715 |
Az utolsó rendi országgyűlések működési mechanizmusa | 715 |
A nyilvánosság biztosítása és a tárgyalások rendje | 717 |
Az úrbér ügye | 720 |
A magyar nyelv ügye | 729 |
Kölcsey Ferenc | 729 |
További reformkérdések | 732 |
A Szent Szövetség rorganizációja | 734 |
Az erdélyi országgyűlés | 737 |
A reakció ellentámadása | 740 |
A reformellenzék formálódása | 742 |
Az országgyűlés utolsó szakasza és törvényalkotása | 744 |
Az abszolutizmus ellentámadása | 748 |
jA birodalom és kormánya I. Ferenc után | 748 |
Wesselényi perei | 756 |
Az ifjak pere | 758 |
A Törvényhatósági Tudósítások | 759 |
Kossuth Lajos | 760 |
Kossuth pere | 764 |
Széchenyi vállalkozásai | 766 |
A reformmozgalom helytállása | 767 |
Az 1839-1840. évi országgyűlés kompromisszuma | 770 |
A keleti kérdés | 770 |
Az országgyűlés küszöbén | 772 |
Harc az alkotmánybiztosítékokért | 775 |
Deák Ferenc | 777 |
Az 1832-1836. évi országgyűlés öröksége | 779 |
A gazdasági törvényhozás | 782 |
Az új évtized küszöbén | 784 |
A nem magyar népek viszonya a magyarokhoz és mozgalmak polgári jellegének erősödése (1792-1870) - Arató Endre | 789 |
Magyarosító törekvések a 18. század végétől a 19. század negyvenes évéig | 790 |
Az irányt mutató irodalom | 790 |
A megyék tevékenysége | 793 |
Türelmes nézetek | 796 |
A megértés és magyarosítás | 796 |
A jakobinusok felfogása | 798 |
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt a 19. század első évtizedeiben | 800 |
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt az 1830-as és 1840-es években | 803 |
Kulturális és politikai kapcsolatok a magyar és nem magyar polgári-nemzeti mozgalmak között. | 806 |
Az irodalmi-nyelvi norma ösztönző példája a bilinvizmus hatása | 808 |
A személyes érintkezés | 811 |
Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások | 816 |
Kapcsolatok a színművészetben | 824 |
Az Egyetemi Nyomda a magyarországi nem magyar népek kulturális fejlődéséért | 825 |
A politikai kapcsolatok | 827 |
A polgári jelleg erősödése a nem magyar népek politikai-nemzeti mozgalmaiban | 836 |
A horvát-magyar rendi szövetség felbomlásának kezdetei és az illírizmus | 837 |
A nem magyar népek politsikai mozgalmai Erdélyben | 843 |
A szlovák polgári értelmiség küzdelme az egyenjogúságért | 847 |
A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847) - Vörös Károly | 855 |
Két országgyűlés között (1840-1843) | 856 |
Régi és új motívumok: a vallási kérdés és a szatmári 12 pont | 856 |
A Pesti Hírlap | 860 |
Új program | 863 |
Kossuth és az ellenzék vezetése | 868 |
az új program és az újkonzervatívok | 871 |
Az új program és Széchenyi | 873 |
A Széchenyi-Kossuth-vita kezdetei | 878 |
Széchenyi és a kormány | 881 |
A büntetőjogi reform | 883 |
A kormány új politikai kísérlete | 887 |
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés | 890 |
A magyar országgyűlés előkészítése | 892 |
Az 1843-1844. évi országgyűlés | 894 |
Az országgyűlési utasítások: a liberálisok eredményei és kudarcai | 894 |
A társadalmi reform elemei | 898 |
A gazdasági reformjavaslatok | 906 |
Az országgyűlés mérlege | 911 |
A kudarc oka: az udvar taktikája | 914 |
Az arcvonalak végleges kialakulása | 922 |
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére | 924 |
A Védegylet | 928 |
Az abszolutizmus utolsó rohama: az adminisztrátori rendszer | 936 |
A centralisták | 943 |
A konzervatív program | 947 |
A reformellenzék egysége felé | 950 |
Széchenyi válsága | 954 |
Az Ellenzéki Nyilatkozat | 959 |
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére | 964 |
Az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés - Miskolczy Ambrus | 966 |
Kossuth a cél előtt | 972 |
A nemzeti elllentétek kiéleződése a polgári forradalom előtt (1840-1848) - Arató Endre | 977 |
A magyar nemzetiségi politika irányzatai a negyvenes években | 977 |
Az ellenzék koncepciója | 977 |
Széchenyi és a konzervatívok felfogása | 981 |
A magyar radikálisok nézetei | 984 |
Az aulikusok álhazafisága | 986 |
A magyar-horvát fegyveres összeütközés előzményei | 988 |
A horvát nemkzeti mozgalom polgári irányú továbbfejlődése | 988 |
Megegyezési kísérletek a magyar és a horvát nemzeti mozgalmak között | 996 |
A szlovák nemzeti mozgalom politikai aktivitásának megnövekedése | 999 |
A magyar-szlovák nyelvharc további állomásai | 999 |
A szlovák nemzeti mozgalom differenciálódása a forradalom előtti években | 1002 |
A nemzeti küzdelmek Erdélyben | 1007 |
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés és a magyar-szász nyelvharc | 1007 |
A Gazeta de Tansilvania nemzeti-liberális koncepciójának kibontakozása | 1010 |
A romány nemzeti mozgalom differenciálódása és az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés | 1018 |
A nemzeti fejlődés az ellentétek kiéleződése nélkül | 1020 |
A magyarországi románok és a magyar nemzeti mozgalom | 1020 |
a magyar-szerb viszony lassú éleződése | 1024 |
A magyarországi ukrán nemzetiségi törekvések | 1029 |
A magyarországi németek - Vörös Károly | 1031 |
A modern nemzeti ideológia jellemzői | 1035 |
Az egykorú nemzet-haza fogalom, a nemzet felébresztése | 1036 |
A nemzeti integráció | 1043 |
A nép nemzetbe emelése | 1050 |
Kulturális fejlődés Magyarországon (1790-1848) - Vörös Károly és Arató Endre | 1055 |
A magyar nép kulturális élete - Vörös Károly | 1055 |
A nyelvújítás és az államnyelvi harc | 1055 |
A nyelvújítás és a művelődés polgáriasodása | 1058 |
Az irodalom útja a felvilágosodástól a romantikáig | 1061 |
Romantika és romantikus magatartás | 1067 |
A romantika az irodalomban | 1068 |
A realizmus felé | 1073 |
A népiesség jelentkezése | 1075 |
A magyar színjátszág pest budai kezdetei és vidéki évtizedei | 1078 |
A magyar színjátszás kiteljesedése | 1082 |
A színjátszág stílusa és tartalma | 1084 |
A zene | 1086 |
A verbunkos kibontakozása és az új népies műdal | 1089 |
A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői | 1094 |
A klasszicista építészet | 1101 |
A stílusváltozlás kezdetei a képzőművészetben | 1103 |
A sajtó mint a kultúra szervezője | 1107 |
Az oktatásügy intézményei | 1112 |
Oktatás és társadalom | 1123 |
A tudományok | 1126 |
A magyarországi nem magyar népek kulturális élete - Arató Endre | 1149 |
A horvát kulturális élet fejlődése az illírizmus jegyében | 1150 |
A szerb nyelvművelés és kuturális mozgalom | 1157 |
A szlovák irodalmi és társadalmi élet kibontakozása | 1163 |
A román nyelv és kultúra előrehaladása | 1176 |
A magyarországi németek művelődése - Vörös Károly | 1181 |
Kulturális fejlődés a Szászföldön | 1184 |
A magyarországi ukrán nyelvi-kulturális mozgalom kezdetei | 1189 |
A zenei és a képzőművészeti műveltség | 1192 |
Forradalom előtt (1847-1848) - Vörös Károly | 1195 |
A forradalmi helyzet érlelődése | 1195 |
Európa 1847 őszén | 1196 |
Ausztria 1847 őszén | 1199 |
Az 1847-1848. évi országgyűlés | 1204 |
Előkészületek az országgyűlésre | 1204 |
Az országgyűlés első szakasza | 1210 |
Az országgyűlés második szakasza | 1213 |
A radikálisok | 1217 |
A társadalmi gyökerek | 1217 |
Táncsics Mihály | 1219 |
A Fiatal Magyarország | 1221 |
A forradalom kapujában | 1223 |
Időrendi áttekintés | 1229 |
Források és feldolgozások | 1301 |
Személynévmutató | 1401 |
Helységnévmutató | 1423 |
Képek jegyzéke | 1431 |
Térképek és táblázatok jegyzéke | 1453 |