Magyarország története 5/1-2.

1790-1848

Szerző

Arató Endre

Szerkesztő

Budapest

'Arató Endre: Magyarország története 5/1-2. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.456 oldal
Sorozatcím:	Magyarország története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-2449-x
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Kihajtható térképpel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
A magyar nemesi mozgalom (1790-1792) - Benda Kálmán	29
A köznemesi szervezkedés kibontakozása és céljai	29
Európa és a Habsburg-birodalom II. Jószef halálakor	29
A magyar nemesi mozgalom	36
A nemesi felvilágosodás reformelképzelései	41
A köznemesség nemzeti programja	48
II. Lipót és magyarországi politikája	53
Az ú uralkodó és a magyar nemesi mozgalom	53
Udvarbarát demokraták, magyarellenes aulikusok	57
A felülről szervezett polgári és paraszti megmozdulások	64
A polgári átalakulás értelmiségi előkészítői	70
A jozefinista tábor egységének széttöredezése	70
Nemzeti és társadalmi reform	74
Verseghy és Koppi	78
Hajnóczy József	81
Az 1790-1791. évi országgyűlés. Az uralkodó és a magyar nemesség kiegyezése	86
A koronázási hitlevél	86
A vallási kérdés	93
Nádorválasztás és koronázás. A közjogi egység	97
Az erdélyi országgyűlés	100
II. Lipót és a magyarországi politika megszilárdulása	103
A polgári reformerek kiábrándulása a köznemesi mozgalomból	103
II. Lipót politikájának ellentmondásai	108
A nem magyar népek nemzeti ideológiája és mozgalmai a polgári fejlődés kezdetén (1790-1792) - Arató Endre	117
A horvátok	118
A feudális privilégiumok és a magyar-horvát viszony	118
A progresszív forrásból táplálkozó ideológia	121
A szerbek	123
A szerb ortodox egyház és a modern nemzeti öntudat	123
A feudális nemzeti mozgalom	124
A szerb nemzeti ideológia másik arculata	129
Az erdélyi szászok	133
A szász kiváltságok és a nemzeti ideológia	133
A szász-magyar viszony, a szász képviselők az erdélyi országgyűlésen	134
A történetírás és az irodalom a szász önkormányzatért	135
A románok	137
A modern román nemzeti eszmevilág kialakulása	137
A román felvilágosodás	139
A Supplex Libellus Valachorum	143
A szlovákok	146
A szlovák nemzeti öntudat kiválása a szlávból	146
A katolikus nemzetkoncepció	148
A protestáns nemzeti ideológia	151
Az ukránok	156
A magyarországi ukrán fejlődés elmaradottsága	159
A "nemzeti" ideológia tükröződése a történeti-nyelvészeti munkákban	156
A magyar jakobinus mozgalom (1792-1795) - Benda Kálmán	159
A polgári forradalom magyar előfutárai	159
A reakció felülkerekedése	159
Az országgyűlési rendszeres bizottságok munkálatai	164
A patrióta nemesi ellenzék	170
A demokrata értelmiség	175
Az elégedetlenek egymásra találása	179
A magyar jakobinus mozgalom	184
Demokratikus és polgári mozgalmak a Habsburg-monarchiában	184
Martinovics Ignác	191
A titkos társaságok	195
A szervezkedés	200
A magyar jakobinus mozgalom elfojtása	204
Az elfogatások	204
A per a királyi kúrián	208
Magyarország gazdasága (1790-1848) - Mérei Gyula	213
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet és az ipari forradalom kezdetei Európában	213
A Habsburgok Lajtától nyugatra fekvő tartományainak gazdasági fejlődése és Magyarország	220
A bécsi kormány gazdaságpolitikája és Magyarország	226
A szállítás és a közlekedés	236
A piaci viszonyok	245
A Magyar Királyság külkereskedelme 1790-1815	245
A Magyar Királyság külkereskedelme 1815-1848	251
Az Erdélyi Nagyfejedelemség külkereskedelme 1790-1848	282
Piackörzetek és piacközpontok - Bácskai Vera - Nagy Lajos	286
Piacközpontok és városi funkciók - Bácskai Vera - Nagy Lajos	293
A belső piac alakulása	307
A tőkefelhalmozás lehetőségei és a kereskedelmi tőke	309
A pénzpiac és a hitelviszonyok	316
A mezőgazdaság - Ruzsás Lajos	324
Áttérés a tömeges mezőgazdasági árutermelésre	324
A szántó-, rét- és legelőgazdálkodás	337
A terméseredmények	347
Az állattenyésztés	349
A szőlő- és bortermelés	359
A földesúri major és a paraszti tanya	363
A mezőgazdasági növekedés és a fejlődés útja 1848 előtt	367
Az ipar	372
Háziipar, céhes ipar	372
A tőkés ipar	382
Bányászat	406
A tőkés iparfejlődés 1848 küszöbén	409
Iparfejlődés az Erdélyi Nagyfejedelemségben	417
Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795-1812) - Benda Kálmán	425
Népesség és társadalom a 18-19. század fordulóján	425
A népesség száma	425
Népsűrűség, települések, városok	430
Társadalmi tagozódás, nemzetiségi és vallási megoszlás	435
Magyarország a napóleoni háborúkban	441
Kabineti abszolutizmus, rendőruralom	441
A francia háborúk	447
Napóleon és Magyarország	451
Az elnyomott függetlenségi és reformtörekvések	459
Adórendszer, pénzügyi nehézségek	463
A devalváció	466
Az udvar és a magyar nemesség ellentétének újraébredése	469
A magyarországi társadalom (1790-1848) - Vörös Károly	473
A népesség	473
A népességszám növekedése	473
A népességszám regionális és időbeli alakulása	476
Belső migráció és a regionális népsűrűség	480
A népességfejlődés válságjelei	483
A nemesség	485
A nemesség jogai, létszáma és területi elhelyezkedése	485
A nemesség vagyoni differenciálódása	487
A főnemesség	491
A birtokos nemesség	495
A kisnemesség	498
A főúri életmód: a kastély	501
A birtokos nemesi életmód: a kúria	503
A kisnemesi életmód: a parasztház	506
A parasztság	508
A paraszt állami és földesúri terhei	508
A paraszti árutermelés lehetőségei és a felhalmozás korlátai	511
Mezővárosodás és örökös megváltás	520
A konfliktusok: a parasztmozgalmak	522
A betyárvilág	529
A feudális intézmények válsága	531
A mezőgazdasági bérmunkásság	533
A paraszti életmód: a ház	537
A paraszti viselet változásai	541
A nem magyar paraszt életmódjának változásai	544
A polgárság	547
A városi funkciók átrendeződése	547
A polgárság átalakulása	556
A polgárság a városi és az országos politikában	565
A városi bérmunkások	570
A zsidók	577
A polgári életmód kerete és meghatározója: az urbaizálódás	286
Az értelmiség	590
Abszolutizmus és rendiség konfliktusának kiújulása (1812-1830) - Vörös Károly	601
Az abszolutizmus támadása és a megyei ellenállás	601
Európa a bécsi kkongresszustól a júliusi forradalomig	601
A magyar nemesség és az abszolutizmus: új összecsapás küszöbén	607
Abszolutizmus és centralizáció Ausztriában	608
Az abszolutizmus magyarországi korlátai	617
A rendeleti kormányzás kezdetei Magyarországon	620
A megyei ellenállás és tanulságai	624
A rendi alkotmány körülsáncolása és modernizálásának kezdetei	632
Az 1825-1827.k évi országgyűlés	632
Politikai élet és mozgalmak az Erdélyi Nagyfejedelemségben	635
A bizottsági munkálatok	639
Az úrbéri és a közgazdasági bizottság munkálatai	642
Az igazságügyi és a közjogi bizottság munkálatai	651
Bizottsági munkálatok az adó-, a nevelésügy, a nemesi katonáskodás és a bányaügy vonatkozásában	658
2. kötet
A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830-1840) - Gergely András	669
A korszakváltó évek	669
Európa, 1830	669
Az 1830. évi országgyűlés	672
A kolerafelkelés	674
Széchenyi István	678
Wesselényi Miklós	687
A rendszeres bizottsági munkálatok a megyék előtt	690
A magyar liberalizmus kialakulása	696
Kormányzat és konzervativizmus	706
Az 1832-1836. évi országgyűlés	715
Az utolsó rendi országgyűlések működési mechanizmusa	715
A nyilvánosság biztosítása és a tárgyalások rendje	717
Az úrbér ügye	720
A magyar nyelv ügye	729
Kölcsey Ferenc	729
További reformkérdések	732
A Szent Szövetség rorganizációja	734
Az erdélyi országgyűlés	737
A reakció ellentámadása	740
A reformellenzék formálódása	742
Az országgyűlés utolsó szakasza és törvényalkotása	744
Az abszolutizmus ellentámadása	748
jA birodalom és kormánya I. Ferenc után	748
Wesselényi perei	756
Az ifjak pere	758
A Törvényhatósági Tudósítások	759
Kossuth Lajos	760
Kossuth pere	764
Széchenyi vállalkozásai	766
A reformmozgalom helytállása	767
Az 1839-1840. évi országgyűlés kompromisszuma	770
A keleti kérdés	770
Az országgyűlés küszöbén	772
Harc az alkotmánybiztosítékokért	775
Deák Ferenc	777
Az 1832-1836. évi országgyűlés öröksége	779
A gazdasági törvényhozás	782
Az új évtized küszöbén	784
A nem magyar népek viszonya a magyarokhoz és mozgalmak polgári jellegének erősödése (1792-1870) - Arató Endre	789
Magyarosító törekvések a 18. század végétől a 19. század negyvenes évéig	790
Az irányt mutató irodalom	790
A megyék tevékenysége	793
Türelmes nézetek	796
A megértés és magyarosítás	796
A jakobinusok felfogása	798
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt a 19. század első évtizedeiben	800
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt az 1830-as és 1840-es években	803
Kulturális és politikai kapcsolatok a magyar és nem magyar polgári-nemzeti mozgalmak között.	806
Az irodalmi-nyelvi norma ösztönző példája a bilinvizmus hatása	808
A személyes érintkezés	811
Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások	816
Kapcsolatok a színművészetben	824
Az Egyetemi Nyomda a magyarországi nem magyar népek kulturális fejlődéséért	825
A politikai kapcsolatok	827
A polgári jelleg erősödése a nem magyar népek politikai-nemzeti mozgalmaiban	836
A horvát-magyar rendi szövetség felbomlásának kezdetei és az illírizmus	837
A nem magyar népek politsikai mozgalmai Erdélyben	843
A szlovák polgári értelmiség küzdelme az egyenjogúságért	847
A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847) - Vörös Károly	855
Két országgyűlés között (1840-1843)	856
Régi és új motívumok: a vallási kérdés és a szatmári 12 pont	856
A Pesti Hírlap	860
Új program	863
Kossuth és az ellenzék vezetése	868
az új program és az újkonzervatívok	871
Az új program és Széchenyi	873
A Széchenyi-Kossuth-vita kezdetei	878
Széchenyi és a kormány	881
A büntetőjogi reform	883
A kormány új politikai kísérlete	887
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés	890
A magyar országgyűlés előkészítése	892
Az 1843-1844. évi országgyűlés	894
Az országgyűlési utasítások: a liberálisok eredményei és kudarcai	894
A társadalmi reform elemei	898
A gazdasági reformjavaslatok	906
Az országgyűlés mérlege	911
A kudarc oka: az udvar taktikája	914
Az arcvonalak végleges kialakulása	922
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére	924
A Védegylet	928
Az abszolutizmus utolsó rohama: az adminisztrátori rendszer	936
A centralisták	943
A konzervatív program	947
A reformellenzék egysége felé	950
Széchenyi válsága	954
Az Ellenzéki Nyilatkozat	959
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére	964
Az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés - Miskolczy Ambrus	966
Kossuth a cél előtt	972
A nemzeti elllentétek kiéleződése a polgári forradalom előtt (1840-1848) - Arató Endre	977
A magyar nemzetiségi politika irányzatai a negyvenes években	977
Az ellenzék koncepciója	977
Széchenyi és a konzervatívok felfogása	981
A magyar radikálisok nézetei	984
Az aulikusok álhazafisága	986
A magyar-horvát fegyveres összeütközés előzményei	988
A horvát nemkzeti mozgalom polgári irányú továbbfejlődése	988
Megegyezési kísérletek a magyar és a horvát nemzeti mozgalmak között	996
A szlovák nemzeti mozgalom politikai aktivitásának megnövekedése	999
A magyar-szlovák nyelvharc további állomásai	999
A szlovák nemzeti mozgalom differenciálódása a forradalom előtti években	1002
A nemzeti küzdelmek Erdélyben	1007
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés és a magyar-szász nyelvharc	1007
A Gazeta de Tansilvania nemzeti-liberális koncepciójának kibontakozása	1010
A romány nemzeti mozgalom differenciálódása és az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés	1018
A nemzeti fejlődés az ellentétek kiéleződése nélkül	1020
A magyarországi románok és a magyar nemzeti mozgalom	1020
a magyar-szerb viszony lassú éleződése	1024
A magyarországi ukrán nemzetiségi törekvések	1029
A magyarországi németek - Vörös Károly	1031
A modern nemzeti ideológia jellemzői	1035
Az egykorú nemzet-haza fogalom, a nemzet felébresztése	1036
A nemzeti integráció	1043
A nép nemzetbe emelése	1050
Kulturális fejlődés Magyarországon (1790-1848) - Vörös Károly és Arató Endre	1055
A magyar nép kulturális élete - Vörös Károly	1055
A nyelvújítás és az államnyelvi harc	1055
A nyelvújítás és a művelődés polgáriasodása	1058
Az irodalom útja a felvilágosodástól a romantikáig	1061
Romantika és romantikus magatartás	1067
A romantika az irodalomban	1068
A realizmus felé	1073
A népiesség jelentkezése	1075
A magyar színjátszág pest budai kezdetei és vidéki évtizedei	1078
A magyar színjátszás kiteljesedése	1082
A színjátszág stílusa és tartalma	1084
A zene	1086
A verbunkos kibontakozása és az új népies műdal	1089
A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői	1094
A klasszicista építészet	1101
A stílusváltozlás kezdetei a képzőművészetben	1103
A sajtó mint a kultúra szervezője	1107
Az oktatásügy intézményei	1112
Oktatás és társadalom	1123
A tudományok	1126
A magyarországi nem magyar népek kulturális élete - Arató Endre	1149
A horvát kulturális élet fejlődése az illírizmus jegyében	1150
A szerb nyelvművelés és kuturális mozgalom	1157
A szlovák irodalmi és társadalmi élet kibontakozása	1163
A román nyelv és kultúra előrehaladása	1176
A magyarországi németek művelődése - Vörös Károly	1181
Kulturális fejlődés a Szászföldön	1184
A magyarországi ukrán nyelvi-kulturális mozgalom kezdetei	1189
A zenei és a képzőművészeti műveltség	1192
Forradalom előtt (1847-1848) - Vörös Károly	1195
A forradalmi helyzet érlelődése	1195
Európa 1847 őszén	1196
Ausztria 1847 őszén	1199
Az 1847-1848. évi országgyűlés	1204
Előkészületek az országgyűlésre	1204
Az országgyűlés első szakasza	1210
Az országgyűlés második szakasza	1213
A radikálisok	1217
A társadalmi gyökerek	1217
Táncsics Mihály	1219
A Fiatal Magyarország	1221
A forradalom kapujában	1223
Időrendi áttekintés	1229
Források és feldolgozások	1301
Személynévmutató	1401
Helységnévmutató	1423
Képek jegyzéke	1431
Térképek és táblázatok jegyzéke	1453