Magyarország története 1917-1919

Tartalom

I. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása. A polgári demokratikus
forradalom győzelme Magyarországon, (1917-1918 október 31)
A katonai helyzet 1917 elején. A gazdasági helyzet. A dolgozó osztályok helyzete. A februári polgári demokratikus forradalom győzelme
Oroszországban. A munkásmozgalom fellendülése 1917 tavaszán. A
nemzetiségi mozgalmak erősödése. Változás az uralkodó osztások politikájában. A politikai pártok állásfoglalása Magyarországon. A munkapárti kormány bukása.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. Közvetlen hatása
Magyarországon. A forradalmi irányzatok erősödése a munkásmozgalmon belül. A Breszt-Litovszki béketárgyalások. Az 1918 Januári sztrájkmozgalmak. A kormány jobbra tolódása, intézkedések a forradalmi megmozdulások erőszakos letörésére. A forradalmi mozgalmak kiterjedése és erősödése 1918 tavaszán és nyarán. A központi hatalmak katonai
összeomlása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. A forradalmi
helyzet kialakulása Magyarországon. Az uralkodó osztályok kormányzati
válsága, A tömegek forradalmasodása. A forradalom győzelme, 5-44 l.
II. A polgári demokratikus kormányzat berendezkedése, kül- és belpolitikája.
A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és harca a forradalom továbbfejlesztéséért. (1918 október 31-1919 március 21).
A baloldali polgári pártokból és a szociáldemokrata pártból álló kormánykoalíció megalakulása. A forradalom győzelme a vidéken, parasztmozgalmak. A forradalom jellege és sajátosságai. A kormány erőfeszítései a forradalmi tömegmozgalmak visszaszorítására és elfojtására.
A tanácsmozgalom visszaszorítása és korlátozása. A belgrádi katonai
egyezmény. Sikertelen kísérletek a nemzetiségi kérdés megoldására.
A köztársaság kikiáltása. Gazdasági nehézségek. A földkérdés megoldatlansága. A hadseregszervezés meghiúsulása. A kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása. A KMP célkitűzései. A KMP felvilágosító munkája a tömegek között, szervezeti kiépülése. Az osztályharc éleződése. A konzervatív, ellenforradalmi erők szervezkedése.
A koalíciós kormány válsága és átalakulása. Kísérlet a KMP megsemmisítésére. A földreformi törvény. Kísérlet a liberális reformpolitika továbbfolytatására. A munkásság a KMP mellé áll. Földfoglaló mozgalmak. A munkástanácsok balratolódása. Munkáshatalom a vidéki városokban. Az ujabb hadseregszervezési kísérlet kudarca. A hadsereg forradalmasodása. A koalíciós kormány válsága, külpolitikai csődje és lemondása.
A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése. A szocialista forradalom győzelme. 45-88 l.
III. A Magyar Tanácsköztársaság. (1919 március 21-1919 augusztus 1)
Az uj államszervezet kiépítése. A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya. Gazdasági intézkedések. Szociálpolitika. Kulturális intézkedések. Smuts tábornok budapesti tárgyalásai. A Tanácsköztársaság elleni intervenció megindulása. A hadsereg helyzete a Tanácsköztársaság elleni támadás megindulásakon a Vörös Hadsereg visszavonulása. A májusi fordulat. A győzelmes északi hadjárat. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, a Magyar Tanácsköztársaság belső nehézségei Ellentétek a Tanácsköztársaság vezetésében. Harc az ingadozókkal és árulókkal. Lenin üzenete a magyar munkásoknak. A pártkongresszus. A Clemenceau féle táviratok, vita a Vörös Hadsereg visszavonásáról. A Tanácsok Országos Gyűlése. A Tanácsköztársaság tömegbázisának csökkenése.
Az ellenforradalom szervezkedése. A junius 24-iki budapesti ellenforradalmi puccs-kisérlet. A Vörös Hadsereg visszavonása, a tiszai támadás. A Tanácsköztársaság bukása. A Tanácsköztársaság bukásának okai, történelmi jelentősége. 89-136 l.
Időrendi mutató 137-144 l.
Irodalmi tájékoztató 145-157 l.
Térképmellékletek 159-165 l.

Témakörök