Magyarország története 1849-1914

Tartalom

BEVEZETÉS
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA (1849-1867) 15
I. Magyarország az Új Ausztriában 15
1. A megtorlás 15
Leszámolás a szabadságharc katonai és politikai vezetőivel 17
Tisztogatás a papok és a lelkészek soraiban 18
2. A „hetvenmilliós birodalom" ábrándja 19
A centralizálok győzelme 20
Magyarország földarabolása 22
3. Magyarország új közigazgatása 22
4. Az elnyomás gépezete 25
A csendőrség és a rendőrség 26
A „Bach-huszárok" 26
5. Alkotmányosság helyett abszolutizmus 27
A triumfáló császár 29
II. Társadalmi és politikai magatartásformák 30
1. A konzervatív arisztokraták 30
2. A nyelv és a kultúra megtartó ereje 32
3. A passzív ellenállás 34
4. Akik tenni mertek 35
5. A magyar politikai emigráció 37
A „vidini levél" 37
Kossuth kütahyai alkotmányterve 38
Kossuth az Egyesült Államokban 38
III. Abszolutizmus és reform 40
1. Az abszolutizmus kori egyházpolitika 40
2. Az iskolaügy 41
3. A birodalmi piac 43
4. Az új adórendszer és a hitelviszonyok 44
5. A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása 40
A paraszti gazdálkodás 49
Úri földeken 50
6. A szállítás, a bányászat és az ipar 52
A szállítás forradalma 52
A bányászat és az ipar 54
IV. A centralizált abszolutizmus válsága 56
I A krími háború és Ausztria 56
2. Katonai vereség - politikai kudarc 57
A magyar garibaldisták 58
3. A birodalom belpolitikai válsága 59
Tiltakozási hullám Magyarországon 60
Széchenyi döblingi munkássága és halála 61
4. A konzervatív alku kudarca 62
Az Októberi Diploma 63
A Februári Pátens 64
5. Az 1861. évi országgyűlés 65
Határozat vagy felirat? 66
A tárgyalások megszakadása 69
V. Népek a hazában 70
1. Magyar járomból német igába? 71
2. Az 1861. évi nemzetiségi törvényjavaslat 73
3. A Dunai Szövetség terve 74
VI. Utak a kiegyezés felé 76
1. A konzervatívok újabb ajánlata 76
2. A kiegyezési szándék erősödése 77
3. Az alkotmányos centralizmus kudarca 79
4. Deák programadása 80
5. Az utolsó esély 82
6. A kiegyezés 84
A porosz-olasz-osztrák háború hatása 85
A kiegyezési tárgyalások fölgyorsulása 86
A „Kasszandra-levél" 87
A koronázás 88
Ausztria „decemberi alkotmánya" 89
MAGYARORSZÁG A DUALISTA MONARCHIÁBAN (1867-1914) 92
I. A kettős Monarchia működése 92
1. A közös ügyek és kezelésük 93
A delegációk 94
A közös minisztertanács 95
2. A közös érdekű ügyek 95
3. A véderőreform 96
4. A csehek föderalista kísérlete 97
II. A Deák-párti kormányok 98
1. Az Andrássy-kormány 98
A magyar-horvát kiegyezés 99
Magyarország és Erdély újraegyesülése 101
2. Alapítási láz és tőzsdekrach 102
3. Pártok és pártprogramok 103
A Szabadelvű Párt megalakulása 105
III. A polgári jogállam felé 106
1. A törvényhozás 107
A főrendiházi reform 108
Az ország háza 108
2. Országgyűlési képviselő-választás 109
A választójogi törvény 109
A választási rendszer 111
Az obstrukció 112
A választások 112
3. Az igazságszolgáltatás reformja 113
4. Az „állam és a megye kiegyezése" 113
5. Polgári szabadságjogok 115
Az emancipációs törvény 116
A nemzetiségi törvény 117
IV. A „boldog békeidők" 119
1. Tisza Kálmán 119
2. Az államháztartás szanálása 120
3. Gazdasági kötélhúzás Ausztriával 121
A jegybank ügye 122
4. Az Egyesült Ellenzék 123
5. A közigazgatási reform továbbvitele 124
6. A jog- és közbiztonság megteremtése 125
A Csemegi-kódex 125
A csendőrség és a fővárosi rendőrség újjászervezése 126
7. Az antiszemita mozgalom veresége 127
8. „Föláldozott" nemzetiségek 129
Horvátországi villongások 130
A szerbek politikai aktivitása 131
A Román Nemzeti Párt 132
A szlovák Matica 133
9. Pártok és választások a nyolcvanas években 134
A Szabadelvű Párt 135
A Mérsékelt Ellenzék 135
A Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt 136
Korai munkásszervezetek 137
V. Külpolitikai útkeresés. Tisza Kálmán bukása 138
1. Osztozkodás a Balkánon 138
2. Bosznia-Hercegovina okkupációja 139
Belpolitikai következmények 140
3. Új szövetségesek 140
4. A „Nagy Véderő Vita" 142
Rudolf trónörökös halála 143
5. Tisza Kálmán miniszterelnök bukása 144
VI. Az oktatási rendszer 145
1. A népiskola 145
2. A gimnázium és a reáliskola 148
A polgári iskola 148
A mezőgazdasági szakoktatás 149
Ipariskolák és kereskedelmi iskolák 149
3. Egyetemekés főiskolák 150
Természettudományos eredmények 151
Nők az egyetemen 153
VII. A gazdasági növekedés megalapozása 153
1. Gazdasági növekedés - birodalmi keretben 153
2. A gazdaságpolitika 155
A vasút 158
Az államháztartás egyensúlyának megteremtése 159
3. A mezőgazdaság alkalmazkodása a piaci viszonyokhoz 162
A szántóföldi termelés 162
Az állattenyésztés 163
4. A gyáripar 165
A könnyűipar élén: az élelmiszeripar 165
A nehézipar 166
VIII. A polgárosodó társadalom 167
1. A társadalom elitcsoportjai 170
Az arisztokrácia 171
Az „úri ezerholdasok" 172
A nagypolgárság 172
2. A magyar középosztály 174
A dzsentri 175
A kispolgárság 177
3. A parasztság 178
Cselédek és napszámosok 181
4. Az ipari munkásság 183
IX. Ünnepek és hétköznapok 185
1. A népi kultúra 185
2. A városiasodás 187
A főváros 188
Tömegközlekedés 189
Világítás, fűtés, ivóvíz és csatornázás 190
Az információáramlás 191
Múzeumok, könyvtárak 192
3. Középosztálybeli mindennapok 193
4. A munkáslakás 194
X. A kulturális élet 195
1. Az irodalom 196
A Nyugat 196
A kávéházak 197
2. A színházak világa 198
A népszínmű 198
Az operett 199
3. A zenei élet 200
A magyar nóta 201
4. A képzőművészet és az építészet 201
A festészet 201
Építészet, belsőépítészet 202
XI. Liberális reformok 203
1. A Szapáry-kormány (1890-1892) 203
Az egyházpolitikai küzdelem kezdete 204
2. Wekerle Sándor, a polgári miniszterelnök (1892-1895) 206
Kossuth Lajos halála 208
A Memorandum-per 209
XII. A belpolitikai válság 210
1. Pártok és pártprogramok 210
A konzervatív liberalizmuskritika 213
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 213
Szocialista, agrárszocialista mozgalmak 214
2. A Millennium 216
3. A Bánffy-kormány (1895-1899) 217
A Bánffy-kormány nemzetiségi politikája 218
Az osztrák-magyar viszony 218
Az új gazdasági kiegyezés buktatói 219
4. Átmeneti nyugalom: a Széli-kormány (1899-1903) 221
A Khuen-Héderváry-kormány (1903. június-november) 224
5. Tisza István első miniszterelnöksége (1903-1905) 226
A „zsebkendőszavazás" 227
Az 1905. évi választások 228
6. Fejérváry Géza báró „darabontkormánya" (1905-1906) 229
A „nemzeti ellenállás" 230
A „magyar válság" 231
A nemzeti koalíció kormányra kerülése 232
7. A koalíciós Wekerle-kormány (1906-1910) 233
Gazdaság- és szociálpolitikai törvénykezés 234
Az elmaradt választójogi reform 235
A nemzetiségi politika 236
A koalíciós kormány válsága 237
XIII. Gazdasági növekedés - társadalmi és szociális feszültségek 239
1. A gazdaság fokozódó teljesítménye 239
2. A belső vándorlás 240
3. A kivándorlás 242
4. A számok súlya 245
Az asszimiláció 246
5. Egyházak Magyarországon 247
6. A nemzetiségek politikai aktivitása 248
XIV. Kiútkeresők a háború előszelében 251
1. Útkeresők Ausztriában és Magyarországon 251
Ferenc Ferdinánd és a „Műhely" 252
Polgári reformerek és polgári radikálisok 254
A magyarországi szociáldemokraták 254
Parasztpártok 255
2. Katonai tömbök, háborús válságok 256
Bosznia-Hercegovina annexiója 257
3. A Nemzeti Munkapárt kormányai 260
A Khuen-Héderváry-kormány (1910-1912) 260
Lukács László kormánya (1912-1913) 261
Tisza István miniszterelnök kormányzati politikája 1914-ig 264
4. A szarajevói merénylet 266
IRODALOMJEGYZÉK 269

Témakörök