Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. (töredék)

Előszó

Részlet a kötetből:

"Magyarország a XV. században nagyobb földön terült el, mint ma. Közvetetlen testét alkotá még a Dráva és Száva közének keleti fele: Szerém, Valkó, Verőcze és Pozsega megye is. Odább délnyugatra pedig: Körös, Varasd (Zagoria) és Zágráb megye, Szlavonia nevezettel, bánjuk alatt, főleg biráskodás tekintetében különböznek az ország többi megyéitől, épugy mint pl. az erdélyi hét megye külön vajdájok alatt. A magyar állami és társadalmi szervezetet jellemző megyeiség itt is az uralkodó, sőt átterjed innen a Száva tulsó partján elterűlő Bosznia némely északi tájaira is. (Pl. Orbászmegye.) Croatia a Kulpán túl, - szintén bánnal élén - zsupán-szervezetével már idegenebb, de azért szorosan kapcsolódik az anyaországhoz s a magyar koronához, mely rá nézve is minden birtokjog forrása.
Lazább a viszony az így alakult Magyarország déli és keleti határaihoz csatlakozó többi népségekkel és terűletekkel. A mai Szerbia északi vidékén elterült mácsói, s a vaskaputól k. dk. eső szörényi bánság, a dalmát városok, Raguza, Bosznia, Ráczország, Havasalföld és Moldva, részben külön fejedelmek alatt, ellenségektől (Velencze s a török) szorongatva, szakadatlanúl ingadoznak Magyarországhoz való viszonyukban s körvonalaik - főleg az Adriától Havasalföldig terjedő vonalon - homályba vesznek, melyből csak időnkint tűnik föl egy-egy biztosabb pont: erősség vagy város. Vissza