Magyarország természetföldrajza

Tartalom

Előszó 9
1. A Kárpát-medence és Magyarország földrajzi helyzete, határai (Juhász L.) 11
1.1. A Kárpát-medence természetföldrajzi felosztása, részei 11
1.2. Magyarország földrajzi helyzete 11
2. Magyarország földtörténete (Domjánné Ny. R.) 13
2.1. Történeti visszatekintés 13
2.1.1. Nagyszerkezeti egységek 14
2.2. A földtani korok eseményei és képződményei 16
2.3. Földtani értékek védelme 31
3. Magyarország ásványi nyersanyagai (Domjánné Ny. R.) 33
3.1. Ércek 34
3.1.1. Uránérc 34
3.1.2. Vasérc 34
3.1.3. Rézérc 35
3.1.4. Bauxit 35
3.1.5. Mangánérc 36
3.1.6. Nemesfémek 36
3.1.7. Ólom- és cinkérc 37
3.2. Fosszilis energiahordozók 37
3.2.1. Kőszén 37
3.2.1.1. Feketeszén 38
3.2.1.2. Barnaszén 38
3.2.1.3. Lignit 39
3.2.2. Szénhidrogének 40
3.2.2.1. Kőolaj 41
3.2.2.2. Földgáz, szén-dioxid 41
3.3. Nemérces ásványi nyersanyagok 41
3.3.1. Az építőipar nyersanyagai 43
3.3.2. Egyéb ipari nyersanyagok 45
3.4. Megújuló energiahordozók 46
3.4.1. Vízenergia 47
3.4.2. Geotermikus energia 48
3.4.3. Szélenergia 48
3.4.4. Napenergia 50
3.4.5. Biomassza 50
3.5. Energiatermelés és fenntarthatóság 51
4. Magyarország éghajlata (Juhász L.) 53
4.1. Magyarország éghajlatát meghatározó tényezők 53
4.1.1. A földrajzi szélesség hatása 54
4.1.2. Az óceántól való távolság hatása 54
4.1.3. A medence jelleg éghajlat-módosító hatása 54
4.1.4. Légköri viszonyok (akciócentrumok) 55
4.1.5. A domborzat éghajlat-módosító hatása 55
4.2. Az éghajlati elemek jellegzetességei 56
4.2.1. Napsugárzás, napfénytartam 56
4.2.2. Léghőmérséklet 56
4.2.3. Szél 59
4.2.4. Csapadékviszonyok 60
4.2.5. Emberi hatások - változó éghajlat 62
5. Magyarország vízrajza (Juhász L.) 63
5.1. Folyóvizek 63
5.1.1. A Duna és vízrendszere 63
5.1.2. A Tisza és vízrendszere 65
5.2. Állóvizek 66
5.2.1. A Balaton 67
5.2.2. A Fertő 68
5.2.3. A Velencei-tó 68
5.2.4. A Hévizi-tó 68
5.2.5. Egyéb tavak 69
5.3. Felszín alatti vizek 69
6. Magyarország talajtani adottságai (Domjánné Ny. R.) 70
6.1. A talaj kialakulása 70
6.2. A talaj és a növényzet összefüggései 70
6.3. Magyarország nagytájainak talajtani jellemzése 71
6.3.1. Alföld 72
6.3.1.1. Löszterületek 72
6.3.1.2. Homokterületek 73
6.3.1.3. Vízhatás alatt álló területek 73
6.3.1.4. A Hortobágy szikes területeinek kialakulása 74
6.3.2. Kisalföld 75
6.3.3. Nyugat-magyarországi peremvidék 76
6.3.4. Dunántúli-dombság és a Mecsek 76
6.3.5. Dunántúli-középhegység 77
6.3.6. Északi-középhegység 78
6.4. Talajpusztulás és talajvédelem 79
6.4.1. Vízerózió és szélerózió 79
6.4.2. Talajszennyeződés 80
6.5. A talaj- és tájvédelem kapcsolata 81
7. Magyarország természetes növényzete (Juhász L.) 83
7.1. Vegetációtörténet 83
7.2. Magyarország természetes növénytakarója 85
7.2.1. Magyarország növényföldrajzi tájbeosztása 85
7.2.2. Fontosabb növényegyüttesek 87
7.2.2.1. A lombos erdők zónája 87
7.2.2.2. Fontosabb fátlan társulások 88
8. Magyarország tájai (Domjánné Ny. R. - Juhász L.) 90
8.1. Táj, tájfejlődés (Domjánné Ny. R.) 90
8.1.1. A táj jellemzői 90
8.1.2. A tájak hierarchiája 90
8.1.3. Méretük szerint 91
8.2. Magyarország tájbeosztása és tájtípusai 91
8.2.1. Az Alföld (Domjánné Ny. R.) 91
8.2.1.1. Felszínfejlődés és domborzat 91
8.2.1.2. Az Alföld éghajlati, talajtani, vízrajzi és növény földrajzi adottságai 94
8.2.2. A Kisalföld (Juhász L.) 97
8.2.2.1. Kialakulása 97
8.2.2.2. Éghajlat, vízrajz 98
8.2.2.3. Győri-medence 98
8.2.2.4. Marcal-medence 98
8.2.2.5. Komárom-esztergomi-síkság 99
8.2.3. A Nyugat-magyarországi peremvidék (Domjánné Ny. R.) 99
8.2.3.1. Felszínfejlődés és domborzat 99
8.2.3.2. A Soproni-hegység 99
8.2.3.3. A Kőszegi-hegység 100
8.2.3.4. A Fertőmelléki-dombság 100
8.2.3.5. A Soproni-Vasi-síkság 101
8.2.3.6. Önálló dombságok 101
8.2.3.7. Éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi adottságok 102
8.2.4. A Dunántúli-dombság és a Mecsek (Domjánné Ny. R.) 105
8.2.4.1. Felszínfejlődés és domborzat 105
8.2.4.2. Belső-Somogy 105
8.2.4.3. Külső-Somogy 106
8.2.4.4. Tolnai-dombság 107
8.2.4.5. Mecsek vidék, Villányi-hegység és a Baranyai-dombság 107
8.2.4.6. Éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi adottságok 109
8.2.5. A Dunántúli-középhegység (Juhász L.) 111
8.2.5.1. Kialakulása 112
8.2.5.2. Éghajlat, vízrajz, ásványi nyersanyagok 112
8.2.5.3. A Bakony-vidék 113
8.2.5.4. A Vértes-velencei-hegyvidék 114
8.2.5.5. A Dunazug-hegyvidék 114
8.2.6. Az Északi-középhegység (Juhász L.) 115
8.2.6.1. Kialakulása, felszíne 115
8.2.6.2. Éghajlat, vízrajz, növényzet 116
8.2.6.3. A Visegrádi-hegység 116
8.2.6.4. A Börzsöny 117
8.2.6.5. A Cserhát 117
8.2.6.6. A Mátra 118
8.2.6.7. A Bükk 119
8.2.6.8. Az Aggtelek-Rudabányai-hegység 121
8.2.6.9. A Cserehát 123
8.2.6.10. A Zempléni- (Tokaji-)hegység 124
9. A természetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon (Juhász L.) 126
9.1. Nemzeti parkok 126
9.1.1. A Hortobágyi Nemzeti Park 126
9.1.2. A Kiskunsági Nemzeti Park 127
9.1.3. A Bükki Nemzeti Park 128
9.1.4. Az Aggteleki Nemzeti Park 129
9.1.5. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 131
9.1.6. A Duna-Dráva Nemzeti Park 132
9.1.7. A Körös-Maros Nemzeti Park 133
9.1.8. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 134
9.1.9. A Duna-Ipoly Nemzeti Park 135
9.1.10. Az Őrségi Nemzeti Park 136
10. Az emberi tevékenység hatása a tájra (Domjánné Ny. R.) 137
10.1. A Kárpát-medence rövid tájtörténete 137
10.2. Az ipari tevékenység hatása a tájra 138
10.3. A mezőgazdaság hatása a tájra 139
11. Tájértékek Magyarországon (Domjánné Ny. R.) 142
11.1. Természeti és kultúrtörténeti értékek 142
11.2. Magyarország világörökségi területei 143
12. Irodalom 145
MELLÉKLET 149

Témakörök