Magyarország településrendszere

Előszó

A könyv - öt fejezetben - Magyarország településrendszerét mutatja be. Az első fejezetben a „településrendszer" témaköréhez kapcsolódó alapvető fogalmak értelmezésével, magyarázatával foglalkozunk. Vizsgáljuk a településrendszer fejlődésének, átalakulásának hatótényezőit. Bemutatjuk a településrendszer szerepét, jelentőségét az ország társadalmi-gazdasági fejlődésében. Megkülönböztetett jelentőségűnek tekintjük - a szakmai közvélemény körében is - a magyar, illetve a magyarországi településrendszer fogalmának helyes értelmezését. E kérdésre, valamint arra keressük a továbbiakban a választ, hogy könyvünk címéül miért ezt választottuk. (Szólunk arról is, hogy miképpen közelítjük meg a mai országhatárokon kívüli magyar településrendszer múltbeli fejlődésének, a szomszédos országokban jelenleg még többségében magyarok lakta térségek települési viszonyainak bemutatását.)
A második fejezet a magyar településrendszer kialakulásának, múltbeli fejlődésének főbb jellemzői vonulatát, sajátosságait vizsgálja abból a szempontból, hogy milyen tanulságokkal szolgálhatnak, milyen értékeket jelentenek a mának. Milyen településeket találtak a Kárpát-medencében a magyarok honfoglalása, illetve megtelepedése előtt. Bemutatjuk a magyarság településfejlesztő tevékenységét Szent István királyunk uralkodásától a XIII. század derekáig, a tatárjárás következményeit az akkori települési viszonyokra. (Ekkor szakadt meg először a magyar településfejlődés organikus folyamata.) Vizsgáljuk a település fejlődés főbb folyamatainak hatótényezőit a késő középkor századaiban, az ország török megszállásáig, a településrendszer helyzetét a mintegy másfél százados megszállás időszakában. (Ebben az időszakban szakad meg másodszor a magyar településfejlődés organikus folyamata.) A fejezet záró része a településrendszer fejlődésének, átalakulásának fő vonulatát szemlélteti a XVIII. század elejétől az első világháború végéig, 1918/19-ig. Vissza