Magyarország településeinek vallási adatai 1880-1949 I.

Előszó

A Központi Statisztikai Hivatalban az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával olyan nemzetiségi és etnikai kutatásokra, illetve olyan adatok összeállítására adódott lehetőség, amelyekre a 90-es éveket megelőző negyvenöt évben nem volt mód. gy készültek és készülnek Magyarország jelenlegi és az úgynevezett történelmi Magyarország ma más államokhoz tartozó területeiről nemzetiségi (anyanyelvi) kiadványok.
Terveink között szerepelt egy hasonló sorozat kiadása a vallási adatokról. Ezek az adatok korábban már napvilágot láttak, de ilyen típusú összesítés, ahogy ezt a jelenlegi sorozatban tervezzük, nem került közlésre.
A magyar népszámlálások tematikájában utoljára 1949-ben szerepelt a vallás kérdezése, így az 1949. évi adatsor a népesség vallás szerinti megoszlásának változásait bemutató történeti idősorok utolsó tagja.
Korábban a magyar népszámlálások a vallási adatokat minden esetben kérdezték, 1880-1900 között csupán azt kérdezték „Mi a vallása, hitfelekezete", illetve 1900-ban csupán azt, hogy mi a vallása. 1910 és 1949 között részletezték a kérdést és így nagyrészt aláhúzással lehetett válaszolni. (A részletezés megtalálható „A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi 1869-1990" I. kötet 98-99. oldal.)
A népszámlálások a vallási adatokat településszintű részletezésben közölték, és a községi táblázatokban általában az adatokat az anyanyelvvel kombinálták.
Ez az egybevetés az I. világháború előtti népszámlálások esetében indokolt volt, mivel a történelmi Magyarország területén élő jelentős számú nemzetiség, illetve ezek más anyanyelve egyben vallási eltérést is jelentett. Az I. világháborút követően kialakult és a jelenlegi (gyakorlatilag megegyező) országterületen végrehajtott 1920-1930. évi népszámlálások követték az adatok kombinációjának ezt a formáját.
Az országterület csökkenése következtében jelentősen változott, homogénabbá vált a lakosság anyanyelv szerinti összetétele, a vallás szerinti összetétel sokkal kisebb mértékben módosult. Meg kell jegyezni, hogy 1941-ben ez a kombináció ismét indokolt volt, tekintettel arra, hogy az ország területének átmeneti megnagyobbodása együtt járt a nemzetiségek létszámának növekedésével.
Ennek a kötetnek a kiadását három vallási kötet kiadása előzte meg.
Az 1949. évi népszámlálás vallás szerinti adatainak községsoros publikálására az akkori társadalmi-politikai helyzetben nem volt lehetőség. Erre csak most, a rendszerváltást követően kerülhetett sor. Az 1949. évi településszintű adatok közzétételét indokolta az is, hogy forrásai lehetnek mindazon összehasonlítható elemzéseknek, amelyek a jövőben készülnek el. Erre ezek azért is alkalmasak, mert már tükrözik azokat a változásokat, amelyeket a II. világháborúban és az azt követő időszakban bekövetkezett nagy népességmozgások okoztak. Ezek közül a teljesség igénye nélkül meg kell említeni a holocaustot, a német nemzetiséghez tartozók jelentős részének kitelepítését, a lakosságcserének nevezett áttelepítéseket. Ide kell sorolni még az 1938-1941 között átmenetileg visszacsatolt területekről, illetve a környező országok egyéb magyarlakta vidékeiről történő, főleg a II. világháború befejezését követő áttelepüléseket. Vissza