kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | ELTE Eötvös Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 633 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-463-588-1 |
Megjegyzés: | Perczel György szerkesztő, egyik szerző és még 6 szerző, Romány Pál, Bartke István, Illés Iván, Dövényi Zoltán, Nemes Nagy József és Hajdú Zoltán által dedikált példány. Fekete-fehér illusztrációkkal. |
Előszó | 13 |
A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ALAPJAI, ÁLTALÁNOS VONÁSAI | |
A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai (Perczel Gy.) | 17 |
Természetföldrajzi környezet | 17 |
Természeti erőforrások | 20 |
A természeti erőforrások társadalmi hasznosításának néhány sajátossága | 22 |
A természeti erőforrások számbavétele | 25 |
Ásványvagyon | 28 |
Termőföld | 32 |
Vízkészletek | 36 |
A környezet állapota | 37 |
A környezeti válság okai | 39 |
A szilárd kéreg és a talajok állapota | 41 |
A vizek állapota | 45 |
A levegő állapota | 51 |
Hulladékkezelés | 59 |
Zajártalmak | 62 |
A gazdaság társadalmi alapjai | 66 |
Hajdú Zoltán: A társadalom, az állam és a gazdaság történeti fejlődésének szakaszai és sajátosságai | 67 |
A magyar társadalom, az állam és a gazdaság a feudalizmus időszakában | 68 |
A kapitalizmus fejlődése Magyarországon (1848-1945) | 74 |
A második világháború utáni gazdasági folyamatok | 103 |
A tervgazdálkodás bevezetésétől a gazdaságirányítás reformjáig (1947-1967) | 105 |
A magyar gazdaság területi fejlődése 1990-ig | 121 |
Az 1990 utáni gazdasági, területi változások | 134 |
Perczel György: Népesedési folyamatok, foglalkoztatottság | 147 |
A népesség számának alakulása | 147 |
A népmozgalom nézhány jellemzője | 151 |
A népesség nemek és kor szerinti összetétele | 155 |
Perczel György: Vándormozgalmak, a népesség területi eloszlása | 173 |
A népesség gazdasági aktivitása | 181 |
Bőhm Antal: A magyar társadalom tagoltsága | 188 |
A társadalomszerkezet dimenziói | 188 |
A magyar társadalom osztály- és rétegtagoltságának változásai | 189 |
A társadalmi mobilitás történeti változásai | 201 |
A társadalom politikai tagoltsága | 202 |
A társadalom civil szerveződései | 213 |
A magyar társadalom műveltségi, kulturális polarizációja | 214 |
Szociális gondok | 216 |
A magyar gazdaság primer és szekunder szektorai | |
Romány Pál: Agrártermelés | 223 |
Bevezető gondolatok | 223 |
Az agrártermelés fejlődése és jelentősége Magyarországon | 227 |
A termőföld használata | 233 |
Agrártermelés a 21. század elején | 235 |
Földtulajdon és földhasználat | 239 |
Agrártermelési ágazatok, gazdálkodási formák | 243 |
Az agrártermelés háttere | 245 |
Mezőgazdasági termelési ágazatok és vertikális kapcsolataik | 246 |
A növénytermesztés és vertikumai | 247 |
A kertészeti vertikum | 257 |
Állattenyésztés és állati termék feldolgozás | 263 |
Erdésze, vad- és halgazdaság | 274 |
Erdősültség, erdőhasználat, fafeldolgozás | 275 |
Vad- és halgazdaság | 280 |
Védett természeti értékek, nemzeti parkok | 282 |
Az agrártermelés feldolgozóipara és az élelmezésbiztonság | 284 |
Perczel György: Bányászat | 287 |
Az elsődleges energiahordozók termelése | 287 |
Szénbányászat | 287 |
Kőolaj- és földgáztermelés | 290 |
Uránérctermelés | 293 |
Érc- és ásványbányászat | 295 |
Perczel György: Ipar | 299 |
Fejlődési tendenciák | 299 |
A rendszerváltozás és az ipar | 303 |
Energiagazdálkodás | 312 |
Fejlődési tendenciák, szerkezet, energiapolitika | 312 |
Villamosenergia-termelés | 317 |
Kohászat | 323 |
Vaskohászat | 323 |
Alumíniumipar | 332 |
Gépipar | 335 |
Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet | 336 |
A gépipar a rendszerváltozás után | 341 |
Vegyipar | 345 |
Fejlődési folyamatok, ágazati és területi szerkezet | 345 |
A vegyipar 1990 utáni helyzete | 352 |
Építőanyag-ipar | 354 |
Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet | 354 |
Az építőanyag-ipar az ezredfordulón | 358 |
A tercier szektor | |
Illés Iván: A tercier szektor jellege, társadalmi-gazdasági szerepe, fejlődési sajátosságai | 363 |
A tercier szektor alapvető jellemzői | 364 |
Tercier szektor - szolgáltatások - infrastruktúra | 366 |
Az infrastruktúra területi fejlődésének sajátosságai | 368 |
Gazdasági szolgáltatások | 372 |
Erdősi Ferenc: Közlekedés | 372 |
A közlekedés felértékelődése, teljesítményszerkezete | 372 |
A közlekedési hálózat térszerkezete | 375 |
Vasúti közlekedés | 381 |
Közúti közlekedés | 383 |
Vízi közlekedés | 390 |
Légi közlekedés | 394 |
A közlekedéshálózat fejlesztése | 395 |
Távközlés | 400 |
A hagyományos távközlési hálózatok | 400 |
A modern távközlési/telematikai szolgáltatások | 404 |
A tömegkommunikációs ellátottság néhány területi jellemzője | 406 |
Illés Iván: Belkereskedelem | 410 |
A belkereskedelem jelentősége és nemzetgazdasági súlya | 410 |
Belkereskedelmi munkamegosztás | 412 |
Az üzlethálózat szakosodása, települési, területi szerkezete | 414 |
A kereskedelem üzleten kívüli formái | 417 |
Külgazdaság, külkereskedelem | 419 |
A külgazdasági kapcsolatokról | 419 |
A külkereskedelem történeti fejlődése | 422 |
A külkereskedelem ágazati és területi szerkezete | 425 |
A külkereskedelem intézményrendszere | 431 |
Vámok, kvóták és a külkereskedelmi politika egyéb eszközei | 433 |
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz | 434 |
Perczel György: Idegenforgalom | 436 |
Az idegenforgalom fejlődésének nemzetközi tendenciái | 436 |
Az idegenforgalom helyzete és területi struktúrája | 438 |
Idegenforgalmi vonzástényezők, idegenforgalmi térségek | 443 |
Az idegenforgalmi fogadóképesség | 450 |
Az idegenforgalom és a területi fejlődés | 452 |
Illés Iván: A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltatások | 454 |
A pénzügyi rendszer funkciói a gazdaságban | 454 |
A bankrendszer kialakulása, sajátosságai és területi szerkezete | 455 |
A mai bankrendszer létrejötte és területi jellemzői | 457 |
Biztosítás | 461 |
Tőkepiacok és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások | 464 |
Illés Iván: Társadalmi szolgáltatások | 467 |
Oktatási rendszer | 467 |
A közoktatás rendszere és területi struktúrája | 467 |
Felsőoktatás | 476 |
A népesség iskolázottságának térbeli-települési különbségei | 483 |
Az egészségügyi ellátás rendszere | 484 |
A lakosság egészségi állapotának területi sajátosságai | 485 |
Az egészségügyi rendszer fő jellemzői | 487 |
Az egészségügyi intézmények területi elhelyezkedése | 491 |
A közigazgatás területi szerkezete | 502 |
Központi közigazgatás | 504 |
Dekoncentrált közigazgatás | 505 |
Önkormányzati (decentralizált) közigazgatás | 506 |
A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai, település- és területfejlesztő tevékenysége | 514 |
Településrendszer | |
Dövényi Zoltán: A településrendszer fejlődése és sajátosságai | 521 |
A múlt öröksége, településrendszerünk a II. világháború után | 521 |
A településrendszert alakító folyamatok és események | 524 |
A településrendszer formálódásának feltételei 1990 után | 528 |
A településrendszer jellemzői napjainkban | 533 |
városállomány, urbanizáció, városok | 536 |
A városállomány jellemző vonásai | 536 |
Az urbanizáció sajátosságai | 537 |
A városok hierarchikus rendszere | 543 |
A magyarországi városok típusai | 547 |
Magyarország falvai | 552 |
Tanyarendszer | 558 |
Településképződmények | 561 |
Regionális folyamatok, régiók | |
Nemes Nagy József: Regionális folyamatok | 565 |
A szocialista időszak területi folyamatai | 565 |
A "szovjet modell" dominenciája | 566 |
A "magyar modell" | 566 |
A nyílt rendszerválság kifejlődése | 568 |
A piacgazdasági átmenet területi folyamatai | 569 |
Az új térszerkezet | 571 |
Főváros-vidék dualizmus, regionális megosztottság | 571 |
A kistérségi és települési fejlettségi mozaik | 574 |
A régiók | 578 |
Közép-Magyarország - A dinamikus magterület | 582 |
A régió arculata | 582 |
A régión belüli két egység fejlődési pályája | 585 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 587 |
Közép-Dunántúl - Vetélkedő városok vidéke | 589 |
A régió arculata | 589 |
Megyei fejlődési pályák | 589 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 593 |
Nyugat-Dunántúl - A felértékelődött határvidék | 595 |
A régió arculata | 595 |
Megyei fejlődési pályák | 596 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 593 |
Nyugat-Dunántúl - A felértékelődött határvidék | 595 |
A régió arculata | 595 |
Megyei fejlődési pályák | 596 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 598 |
Dél-Dunántúl - A legtagoltabb régió | 601 |
A régió arculata | 601 |
Megyei fejlődési pályák | 601 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 609 |
Észak-Magyarország - Kilábalóban a depresszióból? | 606 |
A régió arcuolata | 606 |
Megyei fejlődési pályák | 607 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 609 |
Észak-Alföld - Belső és külső perifériák | 611 |
A régió arculata | 611 |
Megyei fejlődési pályák | 612 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 614 |
Észak-Alföld - Belső és külső perifériák | 611 |
A régió arculata | 611 |
Megyei fejlődési pályák | 612 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 614 |
Dél-Alföld - Nyíló déli kapuk | 616 |
A régió arculata | 616 |
Megyei fejlődési pályák | 617 |
Kistérségi tagoltság, településhálózat | 617 |
Irodalom | 623 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.