Magyarország szénelőfordulásai

Tartalom

I. rész.
A magyarországi szénkutatás története és a széntermelés fejlődése.
A) A szénkutatás története a világháború előtt , . . , 1,
1. A szénkutatás első korszaka: 1714-1830 1
2. A kutatás második korszaka: 1830-1867 7
3. A kutatás és a termelés harmadik korszaka: 1868-1896 10
4. A kutatás negyedik korszaka: 1896-1913 15
B) Magyarország szénterülete és szénkészlete az 1913. évben . 24
C) Az 1914-1918. évben végzett szénkutatás és széntermelés
főbb eredményei 27
D) A világháború és az 1920. évi trianoni békediktátum káros
következményei szénbirtokállományunkra 29
E) Az 1919-1938. évben felkutatott csonkamagyarországi szénelőfordulások 31
F) A visszatért Felvidék és Kárpátalja szénkutatásai ... 46
II. rész.
Magyarország szénelőfordulásai rétegtani sorrendben.
A) Karbónkorú kőszénelőfordulások 51
1. Tiszafa (Eibental)-Újbánya (Baia Noua) felső karbon
kőszénelőfordulása 51
2. Kemenceszék (Szekul) karbon kőszénelőfordulása . . 53
3. Kiskrassó (Lupák) karbon kőszénelőfordulása ... 55
4. A Zempléni Szigethegység karbónkorú kőszénelőfordulása 56
5. A Csáca vidékén feltételezett karbónkőszén ... 58
6. A Szepes-Gömöri Érchegység karbónkorú kőszénelőfordulása 59
7. A Bükkhegység karbónkorú antracitos üledékei ... 61
8. A Magyar Középhegység túladunai részének karbónelőfordulásai 63
9. A Mwseé-hegységben feltételezett karbónkőszén . , 63
10. Horvátország karbónkorú kőszénelőfordulásai ... 64
B) Diasz(perm)korú kőszénelőfordulások 64
C) Liaszkorú feketeszénelőfordulások 66
1. A trencsénvármegyei liaszkorú feketeszénelőfordulás . 66
2. Brassó vidékének liaszkorú feketeszénelőfordulása .66
3. A krassószörényvármegyei liaszkorú feketeszénelőfordulása 76
4. A Királyerdő liaszkorú feketeszénelőfordulása . .76
5. A Mecsek-hegység liaszkorú feketeszénelőfordulásai 77
a) A déli vagy pécsvidéki liasz szénterület telepei 82
b) A komlói liaszrög 87
c) Az északi vagy magyaregregy-nagymányokt szén-
vonulat 91
D) Krétakorú szénelőfordulások 100
1. Ajka felső krétakorú szénelőfordulása .100
2. Nagybáród felső krétakorú szénelőfordulása 116
3. Ruszkabánya felső krétakorú szénelőfordulása 116
E) Paleocén és eocén szénelöfordulások 120
1. Az Esztergomvidéki paleogén szénelőfordulások 122
2. A pilisvörösvár-pilisszentiván-solymári paleocén szén
előfordulások 145
3. Nagykovácsi paleocén-eocén szénelőfordulása 151
4. Bicske (Németegyháza) paleocén-eocén szénelőfordulása 154
5. A tatabányai paleocén-eocén szénelőfordulás 160
6. Az oroszlányi eocén szénelőfordulás . . .186
7. A pusztavámi (ondódi) eocén szénelőfordulás .188
8. A móri eocén szénelőfordulás 188
9. Kis- és Nagygyón eocén szénelőfordulása .193
10. A zircvidéki eocén szénelőfordulás 196
11. Az úrkút-ajkavidéki eocén szénelőfordulások .203
12. A gánti fornai típusú eocén szénelőfordulás 206
13. A csákberényi eocén szénelőfordulás 209
14. A kósdi eocén szénelőfordulás 210
F) Oligocénkorú szénelöfordulások . . 216
1. Szápár felső oligocénkorú szénelőfordulása 216
2. Jásd-Csetény-Bakonynána-Dudar-Nagyesztergár
felső oligocén szénelőfordulása 221
3. Vértessomló-Gesztes felső oligocénkorú szénelőfordulása 222
4. Az esztergomvidéki felső oligocénkorú szénelőfordulás
Annavölgy, Bajót, Mogyorós (Szarkáspuszta) . . -225
5. Budai-hegység felső oligocénkorú szénelőfordulásai: Pilismarót, Pomáz, Szigetmonostor-Pócsmegyer 228
6. A Magyar Középhegység dunáninneni részének felső oligocén szénelőfordulásai: Párkány, Kovácspatak, Szob, Patvarc, Csesztve, Nógrád-Berkenye, Becske-Szandavaralja. Bank-Romhány 229
7. Az Északnyugati Felvidék felső oligocén szénelőfordulásai: Nyitrabánya, Kiscsóta, Cselfalva .234
8. Karpataija felső oligocén szénelöfordulásai: Alsóapsa-
Dombó, Visk, Lipcse 235
9. A Prelukai szigethegység oligocénkorú szénelöfordulása 236
10. Az erdélyi Almás-völgy felső oligocénkorú szénelöfordulásai: Forgácskút, Nagyalmás, Alsófüld, Tamásfalva, Dank, Argyas, Egeres, Magyar nagy zsombor, Magyaregregy, Somróujfalu, Zsákfalu, Szurduk, Kiskeresztes,
Szalonna, Tihó 237
11. A Zsilvölgy felső oligocén szénelöfordulása ... 243
12. A horvát-szlavónországi felső oligocénkorú szénelőfordulások; Vrdnik, Pozsega, Ratkovica, Pregrada, Golubovác, Veternica, Krapina, Beletinec, Kálnik-Ljubesica,
Marija-Bistrica 254
G) Miocénkorú szénelőfordulások 256
a) Alsó miocénkorú szénelőfordulások 256
1. A Salgótarján-egercsehi alsó miocén szénelöfordulások; Sa/góíar/dn vidéke, Kiskér-Herencsény, Nagybátony, Bátor, Szarvaskő, Monosbél, Egercsehi, Járdánháza, Arló, Somsály, Borsódnádasd, Szekeresbükk,
Somsályfö, Ózd, Bánszállás, Hódoscsépány, Királd 257
b) Középmiocénkorú barnaszénelőfordulások 278
1. A borsodi vagy sajóvölgyi közép miocénkorú barnaszénelőfordulások: Diósgyőr, Sajólászlófalva, Sajókondó, Sajószentpéter, Sajókápolna, Alacska, Berente, Sajókazinc (Herbója), Sajóivánka, Sajóvadna,
Edelény, Mucsony, Disznóshorvát, Ormos-puszta, Felsönyárád, Kurittyán, Szuhakálló, Sajókaza, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajóvadna, Nagybarca, Bánfalva,
Mályinka 285
2. Nyitrabánya (Handlova) közép miocénkorú barnaszénelőfordulása 302
3. Kürtös-Palojta miocén barnaszénelőfordulása: Nagykürtös, Óvár, Középpalojta, Kiszellő, Jelsőc, Vilke . 305
4. Nógrádverőce-Zebegény-Dömös miocén szénelőfordulása 306
5. A Vihorlát-Gutin-Avaskőhát barnaszénelőfordulása; Turc, Komorzán, Bikszád, Avasfelsőfalu, Bujánháza 306
6. Az Erdély-Magyarországi Határhegység barnaszénelőfordulása: Cebe, Brád 307
7. Bozovics barnaszénelőfordulása 308
8. A Mecsek-hegység barnaszénelőfordulásai: Püspöknádasd, Hidasd, Bakóca 308
9. A Bakony-erdő barnaszénelöfordulásai: Várpalota,
Herend, Szentgál, Noszlop 311
10. Nyugat-Magyarország közép miocén barnaszénelőfordulásai: Brennberg, Récény (Ritzing) . . . 315
11. A rohonci kristályos pala hegység középmiocén barnaszénelőfordulásai; Buglóc (Schreibersdorf), Talheim, Határfalva (Sinnersdorf), Máriafalva, Fehérpatak (Tauchen) 318
c) Felső miocén barnaszénelőfordulások . 318
1. A Bükk-hegység felső miocén barnaszénelőfordulásai:
Edelény, Egerbakta, Egerszólát, Tárd, Bogács . . 320
2. A Vihorlát-Gutin felső miocén barnaszénelőfordulásai Kustánfalva, Sztánfalva, Papfalva (Gyilok), Bábakút . 320
3. Az avasi medence felső miocén barnaszénelőfordulása 322
4. Az Erdélyi Medence felső miocén barnaszénelőfordulása 322
5. Vas vármegye felső miocén barnaszénelőfordulása . 322
6. A Muraköz felső miocén barnaszénelőfordulása . . 322
7. Horvát-Szlavónország miocén barnaszénelőfordulása:
Radoboj, Bidrovec, Dodosi, Veliki Gradac, Cremusnják, Begovici 322
H) Pliocénkorú lignitelőfordulások.
1. A Belsőalpesi vagy Bécsi Medence pontusi lignitelőfordulásai: Pecsenyéd (Pötsching), Lajtaújfalu (Neufeld), Zillingdorf 325
2. A dunántúli pontusi lignitelőfordulások: Lantosfalva,
Kőszeg, Cák, Szerdahely, Hovárdos (Harmisch), Karasztos (Bachselten), Felsőcsatár (Nagyjápláni major), Dozmat, Nárai, Ják, Kisrádóc, Vasvár, Kismákfa, Budafapuszta, Báza, Bocska, Bakónak, Zalamerenye, Felsőpáhok, Döbröce, Nagygörbő, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Vállas, Nemesvita, Dabasi-erdő, Hollád, Vörs,
Nagyberény, Pincehely, Vereb, Gyuró, Tordas . . . 326
3. Az Északnyugati Kárpátok pontusi lignitelőfordulásai:
Námesztó, Usztye, Somodi 331
4. Borsód és Zemplén vármegye pontusi lignitelőfordulásai:
Abod, Galvács, Szendrő, Szuhogy, Rudabánya, Imola,
Trizs, Szuhafő, Alsódobsza 331
5. A Bükk-hegység délkeleti oldalának a pontusi lignitelőfordulásai: Tibolddaróc, Mezőkövesd, Tárd, Bogács, Novaj, Kerecsend, Kápolna 334
6. A mátraalji pontusi lignitelőfordulások: Tófalu, Al- és
Feldebrő, Domoszló, Markaz, Ludas, Detk, Ugra, Gyöngyöshalmaj, Visonta, Abasár, Karácsond, Gyöngyöshalász, Adács, Gyöngyöspüspöki, Gyöngyös, Gyöngyöstarján, Nagyréde, Ecséd, Gyöngyösszücsi, Rózsaszentmárton, Selyp, Hatvan (Kis- és Nagy gombos-puszta), Hort . 336
7. A Cserhát pontusi lignitelőfordulásai: Selyp, Erdőkürt
(Morgós-puszta), Palotás, Héhalom, Dengeleg ... 351
8. A budapest-hatvanvidéki pontusi lignittelepek: Tura,
Aszód, Gödöllő, Rákoskeresztúr 354
9. A Nagy Magyar Alföld levantei lignitelőfordulása: Balmazújváros , , 354
10. A Réz-hegység pontusi lignitelőfordulásai; Baromlak,
Verzar, Középes, Bodonos, Derna, Ipp, Zoványfürdő,
Karcstelek, Sarmaság, Nagyderzsida, Kárásztelek, Ké-
mer, Zálnok, Almás 354
11. Az almásvölgyi avasi medence pontusi lignitelőfordulásai: Komorzán, Bujánháza, Terep, Nagyfeketepatak 355
12. A Székelyföld pliocén lignitelöfordulásai: Köpec, Var-
gyas, Bodos, Nagyajta, Nagybacon, Hidvég, Csiklónbá-
nya, Ilyefalva, Lövéte, Gyergyóborszék, Gyergyóditró
Bélbor, Borszék 355
13. Horvátország pontusi lignitelőfordulásai: Ivance, Alsó
és Felsőladanje, Ivanac, Tuzno, Cerje 358
14. Szlavónia levantei lignitelőfordulásai; Pavlovce, Csere
vic, Lovcic, Újgradiska (Gradiska nova) 359
1) Plejsztocén-holocénkorú tőzegelőfordulások 359
1. A Hanyság (p. 360), 2. a Marcal-folyó, 3. a Balaton-kör-
nyék, 4. a Kapos- és a Sió-folyó (p, 361), 5. a Sárrét,
6. a Duna-Tisza-köz (p. 362), 7. a Tiszántúl, 8. a Bodrog-köz (p. 363), 9. a Kis-Alföld, 10. az Északnyugati Felföld (p. 364), 11. az Északkeleti Felföld (p. 365),
12. az Erdélyrészi medence (p. 366) tőzegelőfordulásai.
III. rész.
A csonkamagyarországi szenek minősége és felhasználása. 367
IV. rész.
Magyarország széntermelése 377
V. rés z.
Magyarország szénkészlete 388
VI. rész.
Csonka-Magyarország szénjogilag lekötött területe . , , . 394
VII. rész.
A fossilis szenek bányajogi helyzete 395
Helységnévmutató 402

Témakörök