Magyarország századai
Válogatás ezer év dokumentumaiból 1000-1956
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Amikor a magyar nomád állam vezetői úgy döntöttek, hogy a magyarságot az európai államok közösségébe vezetik, s vállalják az ezzel együttjáró korszerűsítési teendőket és az európai keresztény...
Tovább
Előszó
Amikor a magyar nomád állam vezetői úgy döntöttek, hogy a magyarságot az európai államok közösségébe vezetik, s vállalják az ezzel együttjáró korszerűsítési teendőket és az európai keresztény állammodell adaptációját, a magyar história állandó elemévé tették a modernizációt. A kereszténység felvételével, a középkori európai alkotmány jellemző intézményeinek meghonosításával a Magyar Királyság része lett Európának, de a csatlakozás időpontja egyben sajátos helyet is kijelölt az országnak az európai gazdasági, társadalmi és politikai munkamegosztásban. Hajnal István szavaival élve "szélső nemzetként" csatlakoztunk az európai fejlődés fő sodrához: mintegy négy-ötszáz éves megkésettséggel, kevésbé szerves fejlődéssel, az antik előzmények hiányával kellett számolnia a magyar politikának. (Persze nem csak a magyarnak: a cseh, a lengyel politikai elitnek csakúgy, mint a nagyjából ezidőtájtól a kontinentális fejlődéshez igazodó északi, skandináv régiónak: "Ez az övezet aránylag későn zárkózott fel a Nyugathoz, de azután kétségtelenül végigcsinálta annak minden jelentősebb átalakulását"). Persze az átvétel gyors volt (gyorsnak kellett lennie: a kelet-közép-európai országokat nyugatról és keletről egyaránt hatalmi expanzió fenyegette), éppen ezért a latin kultúrkör alkotmányos, művelődési, politikai, diplomáciai és jogi intézményeinek átvétele szervezett rendben történt. Ez az egyik jelentős különbség a kontinentális centrumban szerves fejlődést megélő társadalmakkal szemben. Nyugat-Európa "keleti peremén" (Szűcs Jenő) "aránytalanul nagyobb szerep jutott a "felülről" való átrendezésnek, mint a struktúrák kiformálódásának eredeti színterein". Ez a társadalomreformáló "irány" végül is mindmáig fennmaradt; e régió államainak, a "perifériának" (Kulcsár Kálmán) mindennapos politikai feladata a modernizáció. A modernizáció lényege "annak az ellentmondásnak a feloldása, mely a centrum-társadalmak történetileg szervesen kibontakozott fejlődésének jelenségeiből következő kihívások, és a periféria-társadalmak szerves fejlődését megbontó és eltérítő, a centrumból fakadó kihívásokra adandó válaszkényszerek között kialakult"'^ így azután a felzárkózási kísérleteknek a középkortól a felvilágosult abszolutizmuson keresztül a polgári átalakulásig nagy szerepe volt a keleti "peremzóna" (Kosáry Domokos) életében. A jogtörténész számára különösen fontos: a politikai elitnek, az államvezetésnek mindenkor legkézenfekvőbb eszköze volt a jog a modernizáció sikeres végrehajtásában. A társadalom viszonyainak alakulását tükröző joganyag fejlődése organikus kapcsolatban áll tehát a modernizációs erőfeszítésekkel. Kézenfekvő tehát, ha történelmünk ívét kívánja megrajzolni egy dokumentumgyűjtemény, elsősorban az állam társadalomformáló aktusait veszi számba.
Az alább következő dokumentumok arról a hatalmas útról szólnak, arról a Kárpátmedencében eltöltött ezer esztendőről, amelynek a végén, az európai államok közösségének értékhordozó tagjaként érte el hazánk a 21. századot. Dacára a történelem viharainak sikerült Magyarországot a latin kultúrkör részeként, az európai állam és jogfejlődés keretein belül tartva, korszerű társadalmi mintákat meghonosítva és kiérlelve, nem csupán fennmaradni Kelet és Nyugat találkozási pontján, hanem újat alkotva, önálló adaptációs folyamatokat levezényelve az európai társadalmak egyenrangú partnereként ünnepelni a millennium évét.
Vissza
Tartalom
1000-1526 17
I. (Szent) István király törvényei 17
A Szent Márton-hegyi (pannonhalmi) monostor alapító oklevele, 1001 24
Intelmek Imre herceghez, 1031 előtt 26
A veszprémvölgyi monostor alapítólevele, 1031 körül 32
III. Henrik császár nevében hamisított levél Gebhardt püspökhöz a hajóhad visszafordításáról, 1051 34
A tihanyi apátság alapítólevele, 1055 34
VII. Gergely pápa levele Salamon királyhoz az ország felajánlásáról IV. Henrik császárnak, 1074. október 28. 39
IV. Henrik császár oklevele a Salamontól kapott birtokok szétosztásáról, 1074. november 26. 40
I. (Szent) László II. törvénykönyve, 1077 körül 41
VII. Gergely pápa levele I. (Szent) László királyhoz, híveinek támogatása érdekében, 1079. március 21 44
I. (Szent) László király levele Oderisius montecassinoi apáthoz, kérve tőle az egyház támogatását, 1091 nyara 45
II. Orbán pápa levele Kálmán királyhoz, kérve tőle a pápai törekvések támogatását, 1096. július 29 46
Könyves Kálmán I. törvénykönyve, 1100 körül 47
A veszprémvölgyi monostor II. oklevele, 1109 55
II. István király rendelkezése egy szolgacsalád visszaadása érdekében, 1118 57
Az almádi monostor alapítólevele, 1121 57
A szentföldi magyar ispotály létesítése, 1135 62
Zsófia hercegnő levele bátyjához, II. Géza királyhoz arról, hogy Isten szolgálóleánya lesz, 1146 körül 63
III. István király szabaddá teszi Farkas nevű szolgáját, 1162 64
Istvánnak, a párizsi Szent Genovéva monostor apátjának levele III. Béla királyhoz egy ott tanuló magyar diák elhunytáról, 1177-1192 között 65
III. Béla király elrendeli az írásbeliséget, 1181 66
III. Béla király megjutalmazza leánya dajkáját, 1185 67
II. Henrik angol király levele III. Béla királyhoz a Szentföldre induló seregeinek támogatását kérve, 1188 68
III. Ince pápa levele a fehérvári préposthoz a korona őrzéséről, 1198. december 21 69
Imre király levele III. Ince pápához, kérve annak segítségét, 1199 végén 69
Imre király oklevele Benedek vajda és Tota asszony megjutalmazásáról, 1202 71
Istenítéletre kárhoztatottak peres ügyei, 1208-1226 73
II. András király megjutalmazza Hektort királyi szolgálataiért, 1214 75
II. András király levele III. Ince pápához, támogatását kérve, 1214 77
II. András király visszaadja Tardos falut az esztergomi érseknek, 1217 79
Honorius pápa levele a veszprémi püspökhöz az egyházon belüli rend fenntartása érdekében, 1218. február 1. 80
Az Aranybulla, 1222 81
II. András király oklevele az egyházi és világi személyek jogairól, 1222 84
A zalai serviensek oklevele, 1232. (A nemesi vármegye kialakulása) 86
Róbert esztergomi érsek levele a királyi vagyon elherdálása ellen, 1236. június 88
IV. Béla király rendezi a várnépek szolgálatait, 1240. április 25 89
Fehérvári magyarok levele a pápához a tatárok pusztításáról, 1242. február 2 90
IV. Béla király megjutalmazza a hozzá hűségeseket, 1246 92
IV. Béla király levele IV. Ince pápához a tatároktól való félelemről, 1250. november 11. 93
IV. Ince pápa levele a ferences apácákhoz, a helyi körülményekhez történő illeszkedésről, 1251. szept. 1. 96
IV. Béla király kiváltságokat ad az idegeneknek, 1255 96
Az egyház támogatja az ország rendbetételét, 1256. április 25 98
István, ifjabb király levele a gyermeke születéséről hírt hozó személy megjutalmazásáról, 1263 99
IV. Kelemen pápa levele IV. Béla királyhoz a zágrábi püspök érdekében, 1266. január 21 100
IV. Béla és fiai királyi határozata a nemeseket sértő rendeletek visszavonásáról, 1267 103
Boldog Ilona legendája, 1270 körül 104
V. István király véglegesíti a határőrzők jogállását, 1270 109
V. István király kiváltságokat ad a győri várba telepített vendégeknek, 1271 111
IV. (Kun) László király megjutalmazza híveit, 1273 113
IV. (Kun) László király oklevele a veszprémi egyház pusztulásáról, 1276. november 18 114
IV. (Kun) László király törvénye a r. katolikus vallás megtartásáról és a kunok megrendszabályozásáról, 1279. június 23 115
Lodomér esztergomi érsek levele IV. Miklós pápához a király (IV. László) bűneiről, 1288. május 8 118
Az eljárási mód szabályozása a hivatali ügyekben, 1300 körül 125
Ágnes királyné (III. András özvegye) rendelkezik az elhagyott óbudai királyi palotáról, 1301. január 15 129
Az ország nemeseinek egy csoportja elfogadja I. (Róbert) Károlyt a királyi trónon, 1307. október 10 130
Házassági szerződés I. Károly király László fia és a cseh Anna hercegnő között, 1327. február 13 131
Magyarországi főpapok - intézkedései miatt - bepanaszolják a királyt Benedek pápánál, 1338 133
Miklós, egri püspök levele egy csoda hitelesítéséről, 1346. november 25 135
I. (Nagy) Lajos király levélben kéri VI. Kelemen pápától a szicíliai királyságot, 1346. január 15 136
I. (Nagy) Lajos király megerősíti az Aranybullát és egyéb intézkedéseket hoz, 1351. december 11 138
V. Orbán pápa levele I. (Nagy) Lajos királyhoz: engedélyezi a pécsi egyetem létesítését, 1367. szeptember 1 142
Hedvig, Lajos király lánya, lengyel királyné, támogató levele a lechnitzi kolostorhoz, 1395. február 28 143
Főurak levele László nápolyi király magyar földre lépéséről, 1403. július 21 144
Zsigmond király megjutalmazza az egyház egységét megőrző törekvéseinek a támogatóit, 1421. március 15 145
Erdély nemeseinek és jobbágyainak megállapodása a kolozsmonostori konvent előtt, 1437. október 10 146
I. (Jagelló) Ulászló király oklevele a Cilleiek hűségesküjéről, 1441. április 19 149
Diákok levele szüleikhez az iskolai életről, 1451. augusztus 5 151
V. László király megjutalmazza a Pálócziakat, 1453. február 5 152
V. László király országgyűlésbe hívó levele, 1456. február 7 154
Callixtus pápa elrendeli az esti harangszót, 1456. június 29 155
V. László király levélben tájékoztat Hunyadi László kivégzésének és Mátyás fogságba vetésének okairól, 1457. március 21 159
I. (Hunyadi) Mátyás király levele a tolvajok és útonállók elfogásáról és megbüntetéséről, 1460. szeptember 9 164
Erdélyi alvajdák intézkedése Enyed város ügyében, 1467. március 23 165
I. (Hunyadi) Mátyás király köszönő levele Pomponius Laetus humanistához, 1471. szeptember 13 166
György prépost támogatást kér Kassa városától Mátyás és Beatrix esküvőjéhez, 1476. november 8 166
III. Frigyes császár és I. (Hunyadi) Mátyás között létrejött békeszerződés, 1477. december 1. 167
Szilágyi Erzsébet levele fiához I. (Hunyadi) Mátyáshoz, 1481. július 12 170
I. (Hunyadi) Mátyás oklevele Corvin János elismertetéséről, 1482. április 9 170
L (Hunyadi) Mátyás király „nagy rendelete", 1486. január 25 171
I. (Hunyadi) Mátyás király parancslevele a cigányok kiváltságairól, 1487. április 8 195
Corvin János megjutalmazza a Hunyadiak hű támogatóit, 1491. február 14 196
Ernuszt Zsigmond pécsi püspök éves számadása, 1494-1495 197
II. (Jagello) Ulászló király címeres levelet ad Muronyi Weer Andrásnak, 1509. szeptember 29 198
Csáki Gábor zálogba adott birtokainak továbbadásáról szóló szerződés, 1511. december 18 200
Bakóc Tamás kereszteshadakat szervező tevékenysége (naplórészlet), 1513. október 24 201
II. Lajos király megerősíti birtokaiban Bajoni Jánost és Benedeket, akiknek erről szóló oklevelét a parasztfelkelés során elégették, 1517. szeptember 2. 202
Brodarics István levele Mária királynéhoz a magyar táborban tapasztalható széthúzásról, 1526. augusztus 6. 203
1526-1867 205
Brodarics István leírása a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről, 1526 205
Istvánffy Miklós Buda elvesztéséről, 1541 208
A reformátusok debreceni hitvallása, 1526 210
Tizedszedési utasítás, 1597 212
Bocskai István erdélyi fejedelem kiváltságlevele a hajdúknak, 1605 215
A bécsi béke, 1606 217
A hevesi parasztvármegye levele Borsod megye nemességéhez, 1607 219
Pázmány Péter leveleiből (válogatás) 1626, 1632 221
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem politikai végrendelete, 1629 224
Thököly Imre kiáltványa, 1684 228
Henrik szász herceg leírása Buda várának visszavételéről, 1686 231
Kollonich Lipót tervezete az ország benépesítéséről, 1688 233
A betelepülő szerbek számára biztosított kiváltságok, 1690 237
I. Lipót király ünnepélyes oklevele Erdély kiváltságairól, 1691 238
A karlócai béke, 1699 241
Pest város 1703. évi kiváltságleve 244
II. Rákóczi Ferenc kiáltványa a szabadságharc okairól, 1704 248
Az ónodi országgyűlés határozatai (részletek), 1707 251
A szatmári béke, 1711 254
A Habsburgok nőági örökösödése, a Pragmatica Sanctio, 1723 257
Mária Terézia úrbéri rendelete (részlet), 1766 260
Az úrbérrendezés dokumentumai (válogatás), 1768 és 1778 körül 262
Az I. és a II. Ratio Educationis, 1777 és 1806 266
A budai tanács levele a nagyszombati egyetem Budára helyezéséről, 1777 271
II. József császár türelmi rendelete, 1781 273
Az első magyarországi népszámlálás eredményei (részletek), 1785-1787 277
Tessedik Sámuel a paraszti gazdálkodásról, 1784 279
Manufaktúrák összeírása, 1780-1790 282
A gyáripar fejlődésének akadályai, 1791 284
A magyar jakobinusok forradalmi terve, 1794 286
Az országgyűlés törvényeiből, 1807 287
Törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról, 1827 288
Gróf Széchenyi István a Nemzeti Kaszinóról, 1827 289
Az 1828-as összeírás dokumentumai (részletek) 291
Egyházi összeírás, 1836 295
Az 1832-1836-os országgyűlés törvényeiből (részletek) 296
Törvény a gyárak alapításáról, 1840 297
A magyar nyelv hivatalossá tétele, 1844 298
Szerződés a Tisza szabályozására, 1846 299
A Pest-Vác közti vasút megnyitása, 1846 301
Az Ellenzéki Nyilatkozat, 1847 302
Az áprilisi törvények (részletek), 1848 303
Kossuth 200 000 újoncot kér az országgyűléstől, 1848 307
A Birodalmi Alkotmány, 1849 309
A Függetlenségi Nyilatkozat, 1849 310
Schwarzenberg miniszterelnök levele Haynau táborszernagyhoz, 1849. augusztus 20 314
Az úrbéri pátens, 1853 316
Népszámlálási adatok, 1850 és 1857 319
Deák Ferenc májusi levelei a Habsburgokkal való megegyezés körvonalairól, 1865 321
Kossuth levele Deák Ferenchez a kiegyezésről, 1867 324
1867-1956 328
Az 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról 329
Az 1867. évi XVII. törvénycikk az izraeliták vallásáról 337
Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában 337
Az 1868. évi LFV. törvénycikk a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában 352
Az 1878. évi XXV. törvénycikk az osztrák-magyar bank létesítéséről és szabadalmáról (részlet) 355
Az 1881. évi XXXIX. törvénycikk a műemlékek fenntartásáról 364
Az 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról (részlet) 368
Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk az állami anyakönyvekről (részlet) 372
Ferenc József kiáltványa az Osztrák-Magyar Monarchia népeihez a Szerbia elleni hadba lépésről. Ischl, 1914. július 28. 378
Wilson amerikai elnök kongresszusi üzenete a békekötés feltételeiről. Washington, 1918. január 8. 380
A Magyar Nemzeti Tanács kiáltványa megalakulásáról és céljairól Magyarország népéhez! 1918. október 26 381
A Magyar Nemzeti Tanács „Néphatározata" Magyarország népköztársasággá alakulásáról és az általa hozandó néptörvényekről, 1918. november 16. 384
A gyulafehérvári egyesülési határozatok (A gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozata a románok lakta területek egyesítéséről), 1918. december 1. 385
Az 1919. évi XVIII. néptörvény a földmívelő nép földhöz juttatásáról 386
Az Antant-hatalmak megbízottjának jegyzéke a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökéhez újabb területek katonai megszállásáról - részlet Károlyi Mihálynak a Budapesti Törvényszékhez benyújtott „előkészítő iratá"-ból (Vix-jegyzék), 1919. március 19. 392
A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács felhívása Magyarország dolgozóihoz, 1919. március 22. 394
Horthy Miklós fővezér Gellért-téri beszéde, 1919. november 16. 395
Apponyi Albert beszéde a magyar békefeltételekről. Párizs, 1920. január 16. 396
Az 1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről 404
Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről 408
Az 1921. évi XXXIII. törvénycikk az 1920. évi június hó 4. napján Trianonban kötött békeszerződés 414
A velencei jegyzőkönyv és a soproni népszavazás, Velence, 1921. október 13 439
Az 1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről 442
Az 1933. évi XXIII. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. t. c. 13. §-ának módosításáról 442
Az ún. Római Jegyzőkönyvek a Magyarország, Ausztria és Olaszország közötti együttműködésről, Róma, 1934. március 17 443
Az 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról 445
Az 1938. évi XXXIV. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről 448
Az 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 450
Az 1940. évi XXVI. törvénycikk a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről 460
Az 1941. évi I. törvénycikk Magyarországnak a Japán, Németország és Olaszország között Berlinben, 1940. évi szeptember hó 27. napján kötött háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásáról (részlet) 462
Nagy Vilmos honvédelmi miniszter tájékoztatója a Minisztertanács részére a 2. Magyar hadsereg pusztulásáról, Budapest, 1943. február 23. 463
Horthy Miklós kiáltványa a magyar néphez, Budapest, 1944. október 15. 464
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata a magyar néphez, Debrecen, 1944. december 21. 465
Az 1945. évi V. törvénycikk a Moszkvában 1945. évi január hó 20. napján kötött fegyverszüneti egyezmény becikkelyezéséről 467
Az 1945. évi VII. törvénycikk a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről (részlet) 471
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. számú rendelete „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművesnép földhöz juttatásáról" (részlet) 477
A nemzeti kormány 12.330/1945. M. E. számú rendelete a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről 483
Az 1946. évi 1. törvénycikk Magyarország államformájáról 485
Az 1946. évi XV. törvénycikk a Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában 1946. évi február hó 27. napján kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről 488
Az 1947. évi XVIII. törvénycikk a Párizsban 1947. évi február 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában 492
Az 1948. évi XXI. törvénycikk a Moszkvában 1948. évi február hó 18. napján aláírt magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről 505
Az 1948. évi XXXIII. törvénycikk a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában 507
Az 1949. évi XX. törvény: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 509
A földművelésügyi miniszter 15.010/1949 (181) F. M. számú rendelete a mezőgazdasági ingatlanok tagosításáról 517
Az 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelet egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonbavételéről (részlet) 518
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.353/1949 (268) M. T. számú rendelete Államvédelmi Hatóság szervezése tárgyában 522
Az 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról (részlet) 523
A Népköztársaság kormánya és a katolikus püspöki kar megállapodása az állam és az egyház közötti viszony rendezéséről, Budapest, 1950. augusztus 30. 526
Az Elnöki Tanács 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelete egyes házingatlanok állami tulajdonbavételéről, Budapest, 1950. augusztus 30. (részlet) 528
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 9. számú törvényerejű rendelete a Németországgal való hadiállapot megszüntetéséről 529
Az 1955. évi III. törvény az Albán Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban, az 1955. évi május 14. napján kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésről (részlet) 530
A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségének 16 pontban megfogalmazott és röpcédulán terjesztett határozata, 1956. október 22. 533
Nagy Imre felhívása a magyar néphez, Budapest, 1956. november 4. 535