Előszó | 5 |
A Kárpát-medence a magyar honfoglalás előttf | 7 |
Őstörténet, római korszak, népvándorlás | 7 |
A Kárpát-medence a kőkorszakban | 7 |
Réz- és bronzkor | 9 |
Őslakosság a római hódítás előtt | 10 |
A római hódítás Pannóniában | 11 |
A dák állam bukása | 12 |
Népvándorlás: a római tartományok bukása | 12 |
A Kárpát-medence a hun birodalom korában | 13 |
Germán hódítások | 14 |
Az avar birodalom és társadalma | 15 |
Frankok, bolgárok és szlávok | 16 |
Szláv államalakulatok | 17 |
A magyar nép eredete és vándorlásai | 19 |
Őshazaelméletek | 20 |
A magyar nép kialakulása | 22 |
Levédia, Etelköz | 23 |
Törzsszövetség, életforma | 24 |
Középkor | 27 |
A honfoglalás | 27 |
A magyarság letelepülése | 29 |
A törzsszövetség és vezetése | 30 |
Magyar-szláv kölcsönhatás | 32 |
A magyarság lélekszáma | 34 |
Kalandozások | 34 |
Merseburgból a Lech-mezőig, 933-955 | 35 |
Bizánc elleni portyák | 36 |
A kalandozók harcmódja, a portyák jellege | 37 |
A kalandozók társadalmi összetétele | 38 |
Betagolódás a keresztény Európába. Szent István király | 40 |
Hittérítés. Géza fejedelem és a Nyugat | 41 |
Válságba került-e a pásztortársadalom? | 42 |
Szent István uralkodásának első szakasza. Koppány lázadása | 43 |
A pápa, a császár és a korona | 44 |
Egyházalapítók Szent István korában | 45 |
Államszervezet | 46 |
A vármegyék rendszere | 48 |
Szent István király külpolitikája | 49 |
Korai magyar művelődéstörténet | 50 |
Az öröklődés dilemmája. Szent István király történelmi szerepe | 52 |
A keresztény államberendezkedés megszilárdítása. Harc a német hódító törekvések ellen | 53 |
Péter és Aba Sámuel. Magyarok és németek | 53 |
Péter "másodszor". Pogánylázadás. Péter bukása | 54 |
I. András, Béla herceg, német betörések | 55 |
A belső helyzet I. András korában | 57 |
I. András és Béla viszálya | 58 |
I. Béla. Az utolsó pogánylázadás | 59 |
Salamon uralkodása. Bizánci háború | 60 |
Salamon és a hercegek viszálya. I. Géza királysága | 61 |
Szent László király kora | 63 |
Egyházpolitika. Szent László törvényei | 64 |
Szent László külpolitikája | 66 |
Könyves Kálmán uralkodása | 67 |
A bizánci érdekszférában. III. Béla | 68 |
A magyar társadalom Kálmán korában | 69 |
II. István és kora | 70 |
Magyarország II. Béla uralma alatt | 71 |
II. Géza. Bizánc és Kijev a magyar külpolitikában | 72 |
A trónutódlás zavarai II. Géza halála után | 74 |
III. Béla és kora | 76 |
Társadalmi fejlődés a 13. században. Imre királysága. Az Aranybullák | 78 |
II. András és a birtokadományok | 79 |
Az uralkodó elit és a merániak | 80 |
II. András és az uralkodó elit | 81 |
Az 1222. évi Aranybulla és rendelkezései | 82 |
"Az ellenállás joga." Az Aranybulla és a Magna Carta | 83 |
Az erdélyi "szászok" letelepítése és kiűzése | 84 |
A király és a trónörökös. III. Honorius pápa és a magyar belpolitika | 84 |
Az 1231. évi Aranybulla | 85 |
II. András külpolitikája | 86 |
IV. Béla országlása: belső feszültségek | 87 |
A tatárjárás. A kunok Magyarországon | 88 |
A tatár betörés. Muhi. Az ország feldúlása | 88 |
IV. Béla, a második honalapító | 90 |
A magyar társadalom IV. Béla korában | 91 |
IV. Béla külpolitikája 1242-től | 92 |
Viszály István trónörökössel | 93 |
V. István uralkodása. Cseh háború. Kun László | 94 |
Az utolsó Árpád-házi király | 95 |
Életforma és művelődés a 13. század végén | 98 |
Krónikák és nyelvemlékek | 99 |
Magyarország az Anjou-korban. A magyar nagyhatalom | 100 |
Kiskirályok és trónigénylők | 100 |
Károly Róbert uralma. Az oligarchák megtörése | 103 |
Az új arisztokrácia | 104 |
Hadseregszervezés, külkereskedelem | 106 |
Pénzforgalom, birtokszabályozás | 107 |
Zác Felicián merénylete | 108 |
Királyi hatalom, külpolitikai célok: Nápoly és a Balkán | 109 |
Három király szövetsége | 111 |
I. (Nagy) Lajos trónra lépése | 112 |
Az anyakirályné szerepe. Az 1351. évi törvény | 113 |
Gazdaságpolitika, városfejlődés | 114 |
Kancelláriák, bíróságok | 115 |
A nápolyi hadjáratok | 117 |
Harc Velencével a Tengermellékért | 118 |
Balkáni politika | 119 |
Nagy Lajos és Lengyelország | 120 |
Nagy Lajos történelmi szerepe | 122 |
Mária királynő és a belső zavarok | 122 |
A magyar társadalom az Anjou-korban | 124 |
Zsigmond kora. A német-magyar perszonálunió | 125 |
Zsigmond király és a főurak viszálya | 126 |
Zsigmond hatalmi bázisa | 128 |
A köznemesség és a városfejlődés | 129 |
Városi kategóriák, városi belharcok. A mezővárosok | 130 |
Parasztfelkelés Erdélyben, 1437 | 132 |
A Zsigmond-kor külpolitikája. Harc a török előretöréssel | 133 |
Zsigmond és Róma | 135 |
Velence, a birodalom és a huszita háborúk | 136 |
A Zsigmond-kori művelődés | 137 |
A rendiség a 15. századi Magyarországon. Hunyadi János törökellenes harcai | 138 |
Védelmi harcok az oszmán hatalom ellen | 139 |
Hunyadi János színrelépése | 140 |
"Pártharcok" Magyarországon. I. Ulászló és V. László kora | 141 |
Hunyadi, a törökverő | 142 |
A megszegett béke. A várnai csata | 144 |
Várna után. Hunyadi kormányzósága | 147 |
A nándorfehérvári diadal. Hunyadi halála | 149 |
I. Mátyás király bel- és külpolitikai törekvései | 150 |
Mátyás királlyá választása | 151 |
Mátyás hatalmának megszilárdulása. Harc a huszitákkal | 152 |
A Szent Korona visszaszerzése. Viszály III. Frigyessel | 154 |
Kancelláriák és ítélőszékek | 155 |
Királyi jövedelmek. Új főméltóságok | 156 |
Összeesküvések | 157 |
A trónutódlás: tervek és remények | 159 |
Török veszély, nyugati aspirációk | 160 |
Mátyás harcai a cseh koronáért és az osztrák tartományokért | 163 |
Mátyás történelmi megítélése. Kritika és nosztalgia | 164 |
A rendek uralma a Jagelló-korban. Mohács | 165 |
Gazdasági élet a 15-16. század fordulóján | 166 |
A trónutódlás kérdése 1490 után | 166 |
"Dobzse" László és kora. A bárói hatalom | 168 |
Adminisztráció. A "köznemesi párt" fellépése | 169 |
Bakócz Tamás és a keresztes hadjárat terve | 170 |
A magyar parasztháború, 1514 | 171 |
Megtorlás. Werbőczy "Hármaskönyve" | 173 |
Pártharcok 1514 után. Török betörések | 174 |
Nándorfehérvár elvesztése | 175 |
Mohács felé | 176 |
A mohácsi vész | 178 |
Az önálló magyar államiság végnapjai | 179 |
A magyarországi humanizmus és reneszánsz | 180 |
A korai újkor | 185 |
Magyarország három részre szakadása | 185 |
Szapolyai János, a "nemzeti király" | 186 |
Ferdinánd betörése. Harc a két király között | 186 |
Szulejmán újabb hadjáratai: 1529 és 1532 | 188 |
A váradi béke. Ferdinánd újabb hadjárata | 190 |
Buda török kézen | 191 |
Török várfoglalások. Ferdinánd és Szulejmán békekötése | 192 |
Fráter György meggyilkolása. A várháborúk éve: 1552 | 193 |
Erdély sorsa | 195 |
Szigetvár ostroma. A drinápolyi béke | 195 |
Karácsony György mozgalma. A speyeri egyezmény | 196 |
A királyi Magyarország. A kereszténység védőbástyája | 197 |
Kelet-Európa hanyatlása. Magyarország lakossága a 16. században | 198 |
A három részre szakadt ország gazdasági élete | 199 |
A 16. századi magyar társadalom | 200 |
Élet a végvidékeken | 202 |
A királyi Magyarország adminisztrációja | 203 |
A bíráskodás szervei. Magyar rendi törekvések | 205 |
Hódoltság és honvédelem | 207 |
Az erdélyi fejedelemség | 208 |
Természeti kincsek, erdélyi "nemzetek" | 208 |
A fejedelemség politikai intézményei | 209 |
Bevételek és a török adó | 210 |
Báthori István Erdélyben és a lengyel trónon | 210 |
Báthori Zsigmond uralmának első évei | 211 |
A török hódoltsági területek | 212 |
A török államhatalom pilléria | 212 |
Az oszmán hadi potenciál | 214 |
Az oszmán birodalom fénykora. A bomlás első jelei | 214 |
Török berendezkedés a hódoltsági területeken | 216 |
A végvidékek sorsa | 219 |
A tizenöt éves háború | 220 |
Hadiesemények Magyarországon, a 16. század végén | 220 |
Mehmed szultán hadjárata. Eger elvesztése, Győr visszavétele | 222 |
Mihály vajda Erdélyben. Basta elfoglalja a fejedelemséget | 223 |
Székely Mózes és Basta. Felségárulási perek Magyarországon | 223 |
A reformáció Magyarországon. Az ellenreformáció | 225 |
A lutheránusok Magyarországon | 226 |
Anabaptisták. A kálvinizmus Magyarországon | 227 |
Hitviták a Szentháromság dogmájáról | 230 |
A szombatosok | 232 |
Protestáns oktatás, protestáns iskolák | 233 |
Könyvnyomtatás | 234 |
Ellenreformációs törekvések | 234 |
Magyar jezsuiták | 235 |
Pázmány Péter munkássága | 236 |
Vallás és politika | 236 |
A barokk műveltség kezdetei | 237 |
"Hungarus" öntudat, Szent Korona-eszme | 238 |
Rendi-vallási küzdelmek a 17. században | 238 |
Bocskai fellépése | 238 |
Bocskai és Basta harcai. A török korona | 239 |
Bocskai tárgyalásai. A korponai oklevél | 240 |
1606: a bécsi és a zsitvatoroki béke | 241 |
A hajdúk, Báthori Gábor és Mátyás főherceg | 242 |
Mátyás főherceg és a magyar rendek | 243 |
Erdély és Magyarország. Báthori Gábor fejedelemsége | 244 |
A nagy fejedelem. Bethlen Gábor uralma | 244 |
Bethlen Gábor külpolitikája | 245 |
Bethlen Gábor első hadjárata Bécs ellen | 246 |
A török álláspont. A nikolsburgi béke | 247 |
Bethlen második felvonulása | 248 |
I. Rákóczi György fejedelemsége | 249 |
Parasztmozgalom és a "parasztvármegyék" | 249 |
Jobbágyterhek és adózás. Esterházy Miklós nádor | 250 |
Erdélyi belharcok és I. Rákóczi György gazdaságpolitikája | 251 |
Erdély külpolitikája a 17. század derekán | 252 |
Lorántffy Zsuzsanna, Rákóczi Zsigmond és Zrínyi Miklós tevékenysége | 252 |
A szerencsétlen lengyel hadjárat. Erdély veszedelme | 253 |
II. Rákóczi György veresége és halála | 255 |
Kemény János tragédiája | 255 |
Végvári harcok. Az 1663. évi török hadjárat | 256 |
Zrínyi téli hadjárata | 257 |
A szentgotthárdi diadal és a vasvári béke | 257 |
Rendi elégedetlenség. Zrínyi halála | 258 |
A török hatalom hanyatlása a Dunántúlon | 259 |
Zrínyi és Fragepán felségárulási pere. I. Rákóczi Ferenc felkelése | 259 |
Kormányzóság, adók, ellenreformációs törekvések | 260 |
A bujdosók és mozgalmaik. Erdély szerepe | 261 |
Thököly Imre fellépése | 262 |
A török kiűzése. I. Lipót abszolutizmusa | 263 |
Bécs 1683. évi ostroma | 264 |
A török kiűzésének első lépései | 265 |
Budavár visszavétele | 265 |
A török hódoltság összeomlása: 1686-1699 | 266 |
Habsburg-törvény. Caraffa kegyetlenkedései | 268 |
Az 1687. évi országgyűlés határozatai | 269 |
A felszabadított területek igazgatása | 270 |
"Fegyverjog." Az "Újszerzeményi Bizottság". Adóterhek | 271 |
Erdély jogállása 1690 után | 272 |
A Rákóczi-szabadságharc | 273 |
Rákóczi neveltetése és fellépése | 273 |
Rákóczi kiáltványa | 275 |
Sikerek és kudarcok | 275 |
Rákóczi mint Erdély fejedelme | 276 |
A szécsényi országgyűlés. Rákóczi mint "vezérlő fejedelem" | 277 |
A szabadságharc hadieseményei 1705-1707-ben | 278 |
Az ónodi országgyűlés. Közteherviselés. Detronizáció | 279 |
A kuruc diplomácia. A trencséni vereség | 281 |
A Rákóczi-szabadságharc hanyatló szakasza | 281 |
A kuruc ügy bukása | 282 |
A szatmári béke | 283 |
A Rákóczi-emigráció | 284 |
Magyarország és Európa a 18. század elején | 285 |
Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai életének újraszervezése a 18. században | 286 |
Belső vándorlások és telepítések | 287 |
A nemzetiségi arányok megváltozása | 289 |
A 18. századi magyar mezőgazdaság | 289 |
Állattenyésztés. Az új mezőgazdasági módszerek | 291 |
A bányászat fejlődése | 292 |
Ipar, vámpolitika | 293 |
Manufaktúrák és céhek | 294 |
Külkereskedelem, közlekedés | 295 |
A 18. századi magyar társadalom. A jobbágyság | 296 |
Urbárium | 297 |
Mezővárosok, szabad állapotú népelemek | 298 |
A városi lakosság fejlődése | 298 |
Nemesi rétegek | 299 |
A kisnemesek és az új értemiség | 301 |
A Pragmatica Sanctio | 302 |
A kormányszékek | 303 |
Országgyűlés, vármegyék, bírói szervek | 303 |
Erdély igazgatása | 304 |
Az ország vallási körképe | 305 |
Török és porosz háborúk | 306 |
A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon | 308 |
A francia felvilágosodás hatása | 308 |
A felvilágosult abszolutizmus és a jozefinizmus | 310 |
A felvilágosult abszolutizmus magyarországi hívei | 311 |
A Ratio educationis | 312 |
A "Kalapos király" | 313 |
A "türelmi rendelet" | 314 |
II. József kormányzati reformjai | 315 |
Az erdélyi román felkelés | 315 |
Nemesi ellenállás: nyelvrendelet, népszámlálás | 316 |
Nyelvápolás. Reformerek | 317 |
Újkor | 319 |
Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában | 319 |
Nemzeti érzelmek és tervek | 319 |
A nemzetiségek ébredése | 320 |
Rendi "rugalmasság" | 321 |
A francia forradalom hatása. A magyar "jakobinusok" | 321 |
A magyar "jakobinusok" elítélése | 324 |
Konzervatív ellenhatás | 325 |
A francia háborúk. Hadiszállások. Konjunktúra | 326 |
Devalváció. Magyar ezredek a napóleoni háborúkban | 327 |
Az utolsó nemesi felkelés kudarca | 327 |
Európai hatások. Nyelvújítás, művelődés | 328 |
A magyar nemesi reformmozgalom kezdete. Gróf Széchenyi István fellépése | 329 |
A Szent Szövetség kezdetei | 329 |
Metternich rendszere. A rendi dualizmus követelése | 330 |
1825: a reformkor kezdőpontja? Széchenyi fellépése | 331 |
1830 eseményei. A "Hitel" megjelenése | 331 |
Magyarország statisztikai adatai a reformkor kezdetén | 332 |
Nemzeti jogok és agrárválság | 333 |
Nagybirtokosság és középnemesség | 333 |
A "bocskoros" nemesség. Jobbágysors | 334 |
Széchenyi és a liberális reformmozgalom | 335 |
A"Hitel" tartalma és útmutatásai | 336 |
Vita Dessewffyvel. A Világ és a Stádium. Wesselényi programja | 337 |
Széchenyi alapelvei és közlekedési reformjai | 337 |
Az örökváltság a reformkori országgyűléseken. Széchenyi és Kossuth vitája | 339 |
Koleralázadás | 339 |
Az első reformországgyűlés, 1832/36 | 340 |
Az örökváltság kérdése | 340 |
Az országgyűlési ifjak és a konzervatív ellenállók | 341 |
Wesselényi pere és Kossuth fellépése | 341 |
Bécsi reakció. Per Kossuth ellen | 342 |
Kompromisszum az 1839-40-es diétán. Deák fellépése | 344 |
Kossuth és a "Pesti Hírlap" | 345 |
Örökváltság. A nemesi adómentesség vitája | 345 |
Kossuth és a gazdasági kérdések | 346 |
A védővámok kérdése. A Védegylet. Ipari fejlődés | 347 |
Vasútépítés. Széchenyi és Kossuth vitája | 347 |
A Széchenyi-Kossuth-vita mérlege | 348 |
A Szent Korona-eszme fejlődése | 350 |
A magyar államnyelv. A nemzetiségi kérdés | 351 |
A horvát álláspont | 351 |
A magyar nyelvhasználat törvényes szabályozása és a horvát álláspont | 351 |
Nyelvújítás. A magyar irodalom fejlődése | 353 |
Klasszicizmus és romantika | 353 |
Az építészet fellendülése, festészet | 354 |
Nemzetiségi eszmék | 355 |
Magyar köznemesi szemlélet és a horvát törekvések | 355 |
Szerbek és szlovákok. Ausztroszlávizmus. Pánszlávizmus | 356 |
Az első magyar politikai pártok megalakulása. Az utolsó rendi országgyűlés | 357 |
Új kormánypolitika. Az adminisztrátori rendszer | 358 |
A konzervatív ellentámadás és a reformellenzék. A centralisták | 358 |
A "municipalista" ellenzéki irányzat | 359 |
Széchenyi: "Politikai programtöredékek." Kossuth: "Adó" | 360 |
Az Ellenzéki Nyilatkozat (1847) | 361 |
Fiatal demokraták. Táncsics | 362 |
Az utolsó rendi országgyűlés | 362 |
Az 1848-as forradalom | 364 |
A forradalom híve és a pozsonyi diéta | 364 |
Vértelen forradalom Pesten: március 15. | 365 |
Radikális küldöttség Pozsonyban | 365 |
Az első felelős magyar minisztérium | 366 |
Magyarország közjogi helyzete 1848 áprilisában | 367 |
Választójog, a belső reformok sorsa | 368 |
Földkérdés, sajtószabadság | 369 |
Két tűz között: radikalizmus és külső fenyegetés | 369 |
Az európai helyzet változásai. Bécs támogatja a nemzetiségeket | 370 |
Horvát követelések | 371 |
Szerb, szlovák és román mozgalmak | 371 |
Népképviseleti országgyűlés. Kossuth felhívása | 372 |
Az olasz segély. Harcok a Délvidéken | 373 |
Az 1848-49-es szabadságharc | 374 |
A szeptemberi fordulat. Országos Honvédelmi Bizottmány | 374 |
A pákozd csata és győzelmek a Dunántúlon | 375 |
Kapituláció vagy önvédelmi harc | 375 |
Forradalom Bécsben, vereség Schwechatnál | 376 |
Görgey. Fegyveres harcok Erdélyben és a Délvidéken | 377 |
Trónváltozás. Békepártiak. Windischgratz betörése | 377 |
Windischgratz Pesten. A kormány Debrecenben | 378 |
A váci kiáltvány és háttere | 379 |
Görgey északi visszavonulása. Bem Erdélyben | 380 |
A kápolnai csata. Dembinski és Vetter | 380 |
A dicsőséges tavaszi hadjárat | 381 |
Buda felszabadítása | 382 |
Az olmützi alkotmány. A debreceni detronizáció | 383 |
Kossuth "kormányzó-elnök". A kabinet átalakítása. Politikai harcok | 384 |
Az európai forradalmak apálya. Cári nyilatkozat | 385 |
Tárgyalás a románokkal | 385 |
Az orosz intervenció | 386 |
Az utolsó harcok. Világos | 387 |
Kossuth és Görgey. A "Görgey-kérdés" | 388 |
Az abszolutizmus kora | 390 |
A forradalom megrázkódtatásai | 390 |
A magyar kérdés | 391 |
"Az alkotmányosságot a tengerbe dobtuk" | 394 |
A megtorlás | 394 |
Abszolutizmus és társadalom | 396 |
A szellemi élet | 398 |
Kormányzati nehézségek | 400 |
A Bach-rendszer válsága | 401 |
A Bach-rendszer bukása | 403 |
Az emigráció | 405 |
Az Októberi Diploma | 408 |
Az 1861-es országgyűlés | 410 |
A provizórium | 411 |
A dualizmus kora | 413 |
A kiegyezés előkészítése | 413 |
Az álláspontok közeledése | 414 |
A kiegyezés rendszere | 417 |
A dualizmus alternatívája | 418 |
Balcescu és Teleki | 420 |
Kossuth | 421 |
A nemzetiségi kérdés | 423 |
A nemzetiségi törvény | 424 |
Cassandra | 426 |
Pártok és programok | 426 |
A parlamenten kívül | 428 |
Ütközések és kompromisszumok | 428 |
Miniszterelnökök jönnek, miniszterelnökök mennek | 430 |
Tisza Kálmán | 432 |
A gazdaság, demográfia, művelődés | 434 |
Pénz- és hitelügyek | 436 |
Közlekedés, posta | 437 |
A mezőgazdaság | 439 |
Birtokszerkezet | 442 |
Gazdálkodásmód | 443 |
Az ipar | 446 |
Élelmiszeripar | 447 |
Bányászat, nehézipar | 448 |
Budapest világvárossá fejlődése | 450 |
A városkép | 451 |
A kultúra központja | 453 |
A társadalom | 455 |
A "magyar" burzsoázia | 457 |
A parasztság | 458 |
Az agrárproletaritáus | 460 |
A munkásság | 461 |
A monarchia külpolitikai helyzete | 461 |
A dualizmus válsága | 464 |
A válság előjelei | 464 |
A Tisza-éra vége | 465 |
Gazdasági és társadalom a világháború előtt | 467 |
Szerkezeti változások | 469 |
Műveltség | 471 |
Politika | 474 |
A századforduló | 476 |
A Szabadelvű Párt bukása. A koalíció | 478 |
A Nemzeti Munkapárt | 480 |
A válság elmélyülése | 481 |
A nemzetiségi kérdés | 485 |
A Memorandum-per | 487 |
Szlávok | 488 |
Nemzetállam és etnikai viszonyok | 489 |
Magyarország az első világháború küszöbén | 491 |
Magyarország az első világháborúban | 493 |
A hadműveletek | 495 |
A belső helyzet | 497 |
A forradalmak kora | 501 |
Az őszirózsás forradalom | 501 |
Nagyhatalmak és nemzetiségek | 503 |
A belső helyzet | 504 |
A Tanácsköztársaság | 508 |
Katonai akciók | 511 |
A Clemenceau-jegyzék | 512 |
A trianoni Magyarország | 514 |
Az ellenforradalom hatalomra jutása | 514 |
A trianoni béke | 518 |
Konszolidáció | 520 |
A vesztes helyzete | 523 |
Gazdaság és társadalom | 525 |
A világgazdasági válság hatása | 527 |
Politikai mozgalmak | 529 |
Útkeresés | 531 |
Revíziós remények | 534 |
Szellemi élet | 537 |
A háború előtt | 541 |
Jobbratolódás | 543 |
"a barátság...nem lehet egyoldalú" | 546 |
"Nemzeti céljaink" | 547 |
A német nyomás fokozódása | 549 |
Magyarország a második világháborúban | 551 |
Sztálingrád után | 554 |
A német megszállás | 557 |
"Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm..." | 560 |
Ellenállási kísérletek | 562 |
A felszabadulás | 563 |
Magyarország a második világháború után | 566 |
Az ország talpra állása | 566 |
Az újjáépítés | 569 |
Pártok és programok | 570 |
"Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!" | 573 |
A nemzetiségi kérdés "rendezése" | 575 |
A kommunisták előretörése | 577 |
A sztálinizmus felé | 579 |
A fordulat | 582 |
A munkások és a dolgozó parasztok állama | 586 |
Ideológia és valóság | 588 |
Kulákok és parasztok | 590 |
A többi "tulajdonos osztály" | 591 |
"...A vád az ellenségtől ered" | 592 |
Nagy Imre menesztése után | 594 |
A forradalom | 596 |
A megszállás | 600 |
A Kádár-rendszer | 601 |
A "forradalomtól" az "októberi eseményekig" | 602 |
A megtorlás | 604 |
A szövetkezetesítés | 605 |
Az ipar | 606 |
A Kádár-korszak stabil időszaka | 607 |
A legszabadabb barakk | 610 |
A kommunista hatalom összeomlása | 611 |
1990 | 614 |
Időrendi táblázat | 615 |
Magyarország uralkodói | 627 |
Magyarország miniszterelnökei | 631 |
Mutató | 633 |