Magyarország régészeti topográfiája

Fülszöveg

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA
MÚLT, JELEN, JÖVŐ
ARCHAEOLOGICAL TOPOGRAPHY OF HUNGARY -PAST, PRESENT AND FUTURE
Magyarország egyik legjelentősebb régészeti vállalkozása, az MTA Régészeti Intézete által több mint fél évszázaddal ezelőtt útjára indított Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) című sorozat az ország egész területére kiterjedő adatgyűjtéssel a felszíni terepmunkával felderíthető lelőhelyek teljességre törekvő összegyűjtését és kiadását tűzte ki célul. Ma ez a munka 11 megjelent kötetnél és az ország teljes területe 12%-ának átvizsgálásánál tart, ami - bár komoly teljesítményt jelent - a program végét a beláthatatlan jövőben jelöli ki. A bizonytalanságot növelték a hagyományos módon készülő, egyre ritkábban megjelenő kötetek, melyek az MRT-hez kapcsolódó kutatások fokozatos leállását vetítették előre.
Az MRT folytathatóságáról és digitális korszerűsítéséről - az első kötet megjelenésének 50 éves évfordulójához igazítva - 2015-ben nagyszabású konferencián... Tovább

Fülszöveg

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA
MÚLT, JELEN, JÖVŐ
ARCHAEOLOGICAL TOPOGRAPHY OF HUNGARY -PAST, PRESENT AND FUTURE
Magyarország egyik legjelentősebb régészeti vállalkozása, az MTA Régészeti Intézete által több mint fél évszázaddal ezelőtt útjára indított Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) című sorozat az ország egész területére kiterjedő adatgyűjtéssel a felszíni terepmunkával felderíthető lelőhelyek teljességre törekvő összegyűjtését és kiadását tűzte ki célul. Ma ez a munka 11 megjelent kötetnél és az ország teljes területe 12%-ának átvizsgálásánál tart, ami - bár komoly teljesítményt jelent - a program végét a beláthatatlan jövőben jelöli ki. A bizonytalanságot növelték a hagyományos módon készülő, egyre ritkábban megjelenő kötetek, melyek az MRT-hez kapcsolódó kutatások fokozatos leállását vetítették előre.
Az MRT folytathatóságáról és digitális korszerűsítéséről - az első kötet megjelenésének 50 éves évfordulójához igazítva - 2015-ben nagyszabású konferencián tanácskoztak régészek, örökségvédelmi szakemberek, geofizikusok, geológusok, térinformatikusok és számos más szakma képviselői. Jelen kötetünk az akkor elhangzott, majd kiegészített, módszertanilag is újat hozó tanulmányokat teszi közzé. Ezek közös tanulsága, hogy a továbblépés jelentős intézményi, intézményközi összefogást és komoly szakmai tervezést igényel a régészeti kutatás akadémiai, egyetemi és közgyűjteményi területei között, bevonva az államigazgatás és az örökségvédelem szakembereit is. A szemléletében és módszereiben is megújuló sorozat reményeink szerint nemcsak a hazánk múltjáról szerzett tudományos ismereteket gyarapítja majd, hanem a nagyberuházások jobb tervezését és a várható régészeti emlékek hatékonyabb megmentését is segíteni fogja. Vissza