Magyarország privatizációja
Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: | Magyar a Magyarért Alapítvány |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 236
oldal
|
Sorozatcím: | Kapu könyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
20 cm x 14 cm
|
ISBN: | 963-210-608-3 |
| |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
I. Bevezetés a fogalomkör tisztázására
1.1.Kommunizmus, szocializmus és kapitalizmus
A kommunizmus a marxista klasszikusok (Marx, Engels, Lenin) eredeti terminológiája szerint a társadalmi...
Tovább
Előszó
I. Bevezetés a fogalomkör tisztázására
1.1.Kommunizmus, szocializmus és kapitalizmus
A kommunizmus a marxista klasszikusok (Marx, Engels, Lenin) eredeti terminológiája szerint a társadalmi fejlődés legfelső foka, olyan rendszer, amelyben az alapvető termelőeszközök közös, társadalmi (s nem állami!) tulajdonban vannak; az emberek egyenlők: mindenki képességei szerint dolgozik, vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, és szükségletei szerint részesedik a megtermelt anyagi és szellemi javakból. Az utópia elmélete szerint (Lenin) a megvalósult kommunizmusban megszűnnek az egymással antagonisztikus ellentmondásban álló és élő (értsd: osztályharc) társadalmi osztályok, a közösségi ügyek irányítását fokozatosan a helyi önkormányzatok (értsd: önszerveződés) veszik át, s végül - Lenin szerint - az állam, amely az uralkodó osztályok erőszakszervezete, is megszűnik. Már a rövid meghatározásból is jól látható, hogy egyrészt a kommunizmus utópiának bizonyult, hiszen eleddig a világon (a történelemben) sehol nem valósult meg; másrészt az is, hogy alapvetően egyfajta gazdaságpolitikai, sőt, a jelentésében elsősorban politikai elméletről van szó, amely főként a „hadikommunizmus" effektív szovjetunióbeli alkalmazásának elméleti alátámasztását, apológiáját, önigazolását szolgálta az 1920-as évek elején.
Vissza
Fülszöveg
Czike László 53 éves okleveles közgazda, Budapesten született, - hat gyermek édesapja. Ma Vácon él. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán védte meg 1977-ben, vállalati stratégiából. Harminc éves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik; tapasztalatait a rendszerváltás előtt még országos szocialista állami nagyvállalatoknál (Magyar Posta, Magyar Államvasutak, ÁFOR, Hungarocamion, stb.), 1990. után pedig mint privatizációs tanácsadó szerezte. 1995 óra menedzsment (üzleti) tanácsadással, valamint szakmai tanulmányok írásával is foglalkozik. Első ízben az 1996. és 1998., - másodízben pedig az 1999. és 2000. közötti időszakban volt a Fidesz (Varga Mihály, majd Domonkosi László) külső tanácsadója, "társadalmi munkában". Bíráló tanulmányai miatt - mellőzték. Ez időszakban megbízás alapján tanulmányozta a magyar államadósság kérdéskörét, és elemezte az állami költségvetési-, valamint zárszámadási kormány-előterjesztéseket, illetve törvény-tervezeteket, továbbá...
Tovább
Fülszöveg
Czike László 53 éves okleveles közgazda, Budapesten született, - hat gyermek édesapja. Ma Vácon él. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán védte meg 1977-ben, vállalati stratégiából. Harminc éves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik; tapasztalatait a rendszerváltás előtt még országos szocialista állami nagyvállalatoknál (Magyar Posta, Magyar Államvasutak, ÁFOR, Hungarocamion, stb.), 1990. után pedig mint privatizációs tanácsadó szerezte. 1995 óra menedzsment (üzleti) tanácsadással, valamint szakmai tanulmányok írásával is foglalkozik. Első ízben az 1996. és 1998., - másodízben pedig az 1999. és 2000. közötti időszakban volt a Fidesz (Varga Mihály, majd Domonkosi László) külső tanácsadója, "társadalmi munkában". Bíráló tanulmányai miatt - mellőzték. Ez időszakban megbízás alapján tanulmányozta a magyar államadósság kérdéskörét, és elemezte az állami költségvetési-, valamint zárszámadási kormány-előterjesztéseket, illetve törvény-tervezeteket, továbbá véleményezte a kormány más, gazdasági jellegű törvény-tervezeteit. 1996-től több nagyvállalat vezetői tanácsadója (Antenna Hungária Rt., BKV Rt., stb,); 1997-ben pedig Peták István elnök főtanácsadója a Magyar Televízió Rt.-ben.
Politikai, politológiai, globális közgazdasági tanulmányok, elemzések és esszék, Biblia-magyarázatok, pamfletek írásával és egyén publicisztikával 1996. óta foglalkozik; rövidebb-hosszabb terjedelmű cikkei többek között: a Demokratában, az Új Időkben, az Új Magyarországban, a Magyar Nemzetben, a Leleplezőben, a Nemzetőrben és a KAPU-ban láttak napvilágot, illetve jelennek meg a mai napig is. A Magyar Televízióról 1999-ben írott könyv-kézirata ("A pokol legmélyebb bugyra") kiadását eddig egyetlen kiadó sem vállalta. Eleddig egyetlen könyve jelent meg: "Nexusban a Co-Nexussal" (2001.), - a Válasz Könyvkiadó gondozásában.
Vissza
Tartalom
I. Bevezetés a fogalomkör tisztázására 6
1.1. Kommunizmus, szocializmus és kapitalizmus 6
1.2. A szocialista tervgazdálkodás gazdaságfilozófiája 10
1.3. Társadalmi (össznépi) tulajdon állami kezelésben 14
1.4. Váltás, változás, változtatás - forradalom, vér nélkül 19
1.5. Állami monopólium, állami vagyonkezelés és privatizáció 22
1.6. Állami vagyon és állami költségvetés 26
1.7. Állam és nemzetgazdaság, - az MNB szerepe 30
II. A növekedés összefüggései, története 33
2.1. Posztszocialista monopóliumok rendszere 33
2.2. Cserearány-romlás 35
2.3. A fizetési mérleg hiánya 36
2.4. A kétfajta gazdaságpolitika 38
2.5. Orbán Viktor adósság-teóriája 41
2.6. A pénzforgalom valós iránya 42
2.7. A kormányprogram kritikája 47
2.8. A Horn- és az Orbán-kormány öröksége 48
III. Összefoglalás: a rendszerváltás előzményei 55
3.1. Gazdasági tényezők - az állam eladósodása 55
3.2. Külpolitikai előzmények - csillagháborús fegyverkezés 60
3.3. Belpolitikai előzmények - a reformkommunizmus bukása 62
3.4. Az adórendszer EU-konform reformja 1988-ban 63
3.5. A társasági és az átalakulási törvények 1989-ben 65
3.6. Spontán nomenklatúrás privatizáció 1988-tól 67
IV. Összefoglalás: a rendszerváltás következményei 70
4.1. Az adósságszolgálat jogfolytonos átvállalása 70
4.2. A kelet-európai piacok elvesztése
4.3. A társadalmi tulajdon elprivatizálása 73
4.4. A nemzeti ipar és kereskedelem elveszítése 77
4.5. A multinacionális társaságok monopolhelyzete 78
4.6. Növekedés helyett stagflációs visszakapaszkodás 80
V. Összefoglalás: a megoldatlan problémák 83
5.1. Polgárosodás helyett vagyoni polarizáció 83
5.2. A hazai kisvállalkozások ellehetetlenülése 86
5. 3. Az állam tehetetlensége - a túlterhelt költségvetés 90
5.4. A közteherviselés aránytalanságai 91
5. 5. A restrikciós növekedés önellentmondása 93
5. 6. A nemzetgazdaság növekvő eladósodása 94
5. 7. Az elhalasztott költségvetési és adóreform 102
5. 8. A társadalombiztosítás és az egészségügy csődje 105
5.9. A mezőgazdaság versenyfutása az idővel 108
5.10. Szakadék az európai és a hazai bérek között 110
5.11. A kettészakadt, öregedő és elszegényedő társadalom 111