Magyarország politikai régiói

Előszó

Részlet a könyvből:
A politikai régiókutatás sajátos interdiszciplina, amely a regionális tudomány és a politikai földrajz határmezsgyéjén alakul ki. A regionális tudomány maga is szerteágazó tudományterület, amely a térségekkel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmait, elméleteit és módszereit foglalja egységes rendszerbe, illetve a társadalmi-gazdasági jelenségeket ezek felhasználásával vizsgálja (Nemes Nagy 2009, 25). A regionális tudomány a társadalom térbeli jelenségeit elemzi: az egyéni-közösségi mikroterekben, a települések, a régiók és országok, a nemzetek feletti integrációk szintjén és világméretekben. Tudománytörténeti előzményei a regionális társadalomföldrajz, a regionális gazdaságtan, a településszociológia, az urbanisztika és a politikatudomány eredményeihez kapcsolhatók. Maga az elnevezés Walter Isard amerikai közgazdász nevéhez fűződik (regional science), aki 1954-ben megszervezte a Regional Science Association első ülését Detroitban, majd az első regionális tudományi tanszéket, mégpedig a pennsylvaniai egyetemen. Az 1950-es évek végén, az 1960- as évek elején több átfogó, alapozó munkát publikált. Isard nyomán ma is erős a közgazdaságtan befolyása a regionális tudományra, de szorosan kapcsolódik a regionális földrajzhoz, az igazgatástudományhoz és a térinformatikához is (Lengyel-Rechnitzer 2004, 20, Nemes Nagy 2009, 23).
Az ezredfordulóra a tudományterület intézményesült: tudományos társaságok, kutatóhelyek, egyetemi tanszékek alakultak világszerte. A regionális tudomány Magyarországon az 1990-es években kezdett önállósodni, az Európai Unióhoz való csatlakozás terve inspirálta a kormányt a regionális kutatások kiemelt támogatására, hiszen - mint mondani szokták - az EU mindenekelőtt a régiók uniója. (A fejlesztési támogatásokat főként a különböző szintű régióknak osztják, s az integrációs alapokból a régiók nagyságrendekkel több támogatásban részesülnek, mint a nemzeti regionális forrásokból - Horváth 2001, 8). A regionális tudomány hazánkban is önállósult, a társadalomtudomány egyik ága. Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága, illetve köztestülete 2011-ben két akadémikussal, 13 MTA doktorral és 74 további regisztrált taggal, kandidátus és PHD fokozatú kutatóval rendelkezett, 2003 óta tudományos társasága működik, és a már korábban létrehozott MTA Regionális Kutatások Központja, melynek kiadásában tudományos folyóirat jelenik meg, a Tér és Társadalom. A regionális kutatásokban, fejlesztésekben nagyszámú, mintegy 1200-1500 egyéb területen is tevékenykedő szakember vesz részt (Lengyel-Rechnitzer 2009, 9, Az MTA 2011, Rechnitzer 2009, 19). Vissza