Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története

Tartalom

1. BEVEZETÉS
1.1. A medermorfológiáról általában 1
1.2. Az ősvízrajzi kutatásokról általában 1
1.3. A Kárpát-medence morfogenetikai vázlata 3
1.3.1. Előzmények 3
1.3.2. A kéregmozgások szerepéről általában 6
1.3.3. Üledékfelhalmozódás az alpi orogenezis szerkezeti mozgásai folyamán 9
1.3.4. A kéregmozgások hatása a felszíni vizek alakulására 17
1.3.4.1. Kéregmozgások szerepe a Duna és mellékvizeinek alakulásában 21
1.3.4.2. Kéregmozgások szerepe a Tisza vízrendszerének mederváltozásaiban 31
1.3.4.3. Nagyobb állóvizeink kapcsolata a kéregmozgásokkal 36
1.3.5. Az éghajlat szerepe a felszíni vizek alakulásában 39
A DUNA KIALAKULÁSA ÉS MEDERVÁLTOZÁSAI 43
2.1. Kutatástörténeti áttekintés 43
2.2. A Duna nyugat-magyarországi vízgyűjtőjének földtani felépítése 43
2.3. A Duna földtörténeti múltja 51
2.3.1. A magyarországi Ős-Duna kialakulásának kezdete 52
2.3.2. Az eopleisztocénkori (legalsópleisztocén) Ős-Duna 52
2.3.3. Az ópleisztocénkori Ős-Duna 76
2.3.4. Az újpleisztocén Ős-Duna 130
2.3.5. A holocén Ős-Duna 130
2.3.6. A Duna mederváltozásai a térképezett időszakban és a szabályozások
(Laczay I. 1971. és Mike K. 1971) 130
3. A LAJTA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK FÖLDTÖRTÉNETI MÚLTJA 168
4. A RÁBA KIALAKULÁSA ÉS MEDERVÁLTOZÁSAI 168
4.1. A Rába kialakulása és ősi medervonalai 168
4.2. A mai Rába mederváltozásai a Sárvár alatti szakaszon 169
4.2.1. Az értékelés módszeréről 170
4.2.2. Mederváltozások a szabályozások előtt 175
4.2.3. Az átfogó folyószabályozások és a szabályozás idejében lezajlott
mederváltozások 194
4.2.4. A szabályozások utáni meder változások 195
4.3. A Rába mederváltozásaiból és szabályozásából levonható tanulságok 197
5. A MARCAL KIALAKULÁSA 199
5.1. A vízgyűjtőterület földtörténeti múltja és kutatástörténet! vázlata 199
6. A BAKONYÉR, A CONCÓ ÉS ÁTALÉR KIALAKULÁSA AZ ŐS-VÁG, ŐS-NYITRA, ŐS-ZSITVA HORDALÉKKÚPJÁN 203
6.1. Kutatástörténeti áttekintés 203
6.2. A termet vázlatos földtani áttekintése 203
6.3. A hordalékkúp és a patakok fejlődéstörténete 210
7. IPOLY KIALAKULÁSA ÉS MEDERVÁLTOZÁSAI 218
7.1. Kutatástörténeti áttekintés 219
7.2. A terület földtani felépítéséről 219
7.3. A vízrajz és domborzat kialakulása 236
7.3.1. A legrégibb medernyomok a mai Ipoly-völgy tájékán 237
7.3.2. Pleisztocén lejtési viszonyok és vízhálózat 237
7.3.3. Az Ipoly mai völgye és teraszai 237
7.4. A térképezett Ipoly-meder 244
7.4.1. Emberi beavatkozások hatása az Ipoly medrének alakulására 246
7.4.1.1. Spontán társadalmi hatások szerepe az Ipoly mederváltozásaiban 246
7.4.1.2. A szabályozások 246
8. A BENTA-PATAK, SZT. LÁSZLÓ-VÍZ ÉS A VÁLI-VíZ KIALAKULÁSA
8.1. Kutatástörténeti vázlat 272
8.2. A vízgyűjtők földtani felépítése 272
8.3. A patakrendszer kialakulása 273
9. A ZALA KIALAKULÁSA ÉS VÁNDORLÁSA 274
9.1. Kutatástörténeti áttekintés 274
9.2. A Zala kialakulása 275
10. A SIÓ, SÁRVÍZ ÉS KAPOS VÍZRENDSZERÉNEK TÖRTÉNETE 276
10.1. Néhány szó a földtani felépítésről 276
10.2. Kutatástörténeti vázlat 276
10.3. A vízfolyások kialakulása 277
11. A DRÁVA-MURA VÍZRENDSZER TÖRTÉNETE 288
11.1. Kutatástörténeti vázlat 288
Í1.2. Földtani felépítés 288
11.3. A Dráva-Mura-vízrendszer kialakulása és mederváltozása (Mantuano J. 1981 és Mike K. 1987) 308
11.4. A két folyó szabályozási munkálatai (Mantuáno J. 1981) 312
12. A DUNÁNTÚLI NAGYOBB ÁLLÓVIZEK KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA 314
12.1. A Fertő kialakulása 314
12.1.1. A Fertő környékének földtani vázlata 316
12.1.2. A Fertő-medence vízföldtani vonatkozásai és a tó megjelenése 319
12.2. A Balaton kialakulása és partváltozásai 331
12.2.1. Kutatástörténeti áttekintés 331
12.2.2. A Balaton környékének földtani felépitése 337
12.2.3. A tó medencéjének kialakulása 337
12.2.4. Vízszint- és part változások a szabályozások eljött 342
12.2.5. Emberi beavatkozások a vízszint változásába 350
12.3. A Velencei-tó kialakulása 354
12.3.1. Kutatástörténeti vázlat 354
12.3.2. A Velencei-tó vízgyűjtőjének földtani felépítése és vízföldtani vonatkozásai 354
12.3.3. A tó medencéjének kialakulása és a Velencei-tó keletkezése 355
13. A TISZA KIALAKULÁSA ÉS MEDERVÁLTOZÁSAI 361
13.1. Kutatástörténeti áttekintés 361
13.2. A Tisza magyarországi vízgyűjtőjének földtani felépítése 369
13.3. Az Ős-Tisza kialakulása és vándorlása 370
13.4. A pleisztocén Ős-Tisza vándorlásai 371
13.5. A Tisza-meder alakulása a holocénben 392
13.6. A Tisza alakulása az emberi beavatkozások időszakában 409
13.7. A Tisza szabályozása 571
13.7.1. A szabályozásokról általában 571
13.7.2. A Tisza szabályozásának áttekintése 572
14. A BATÁR ÉS A TÚR KIALAKULÁSA 577
14.1. A vízgyűjtőterület földtani felépítése 577
14.2. A Batár és a Túr kialakulása és meder változása 577
15. A SZAMOS ÉS A KRASZNA KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA 578
15.1. Az előző kutatások áttekintése 578
15.2. A vízgyűjtőterület földtani felépítése 579
15.3. A Szamos és a Kraszna kialakulása 580
15.4. A mai Szamos magyarországi szakaszának mederváltozásai 584
15.4.1. Mederváltozások a szabályozások előtt 585
15.4.2. Szabályozások 592
15.4.3. Mederváltozások a szabályozások idején és azok nyomában 593
16. A BODROG ÉS A TAKTA KIALAKULÁSA 603
16.1. A vízgyűjtőterület földtani felépítése 603
16.2. A Bodrog és a Takta kialakulása 603
16.3. A Bodrog szabályozása és kanyarulati viszonyai 605
16.3.1. A Bodrogköz szabályozása (Laczay I. 1975. p.1.7-20) 605
16.3.2. A Bodrog kanyarulati viszonyai (Laczay I. 1975.) 608
17. A SAJÓ-HERNÁD VÍZRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA 612
17.1. Kutatástörténeti vázlat 612
17.2. A vízgyűjtőterület földtani felépítése 613
17.3. A pliocén vízrajzi kép 614
17.4. A pleisztocén vízrajz 615
17.5. A Sajó szabályozása és kanyarulati viszonyai (Laczay I. 1972) 620
17.6. A Hernád szabályozása és kanyarulati viszonyai (Laczay I. 1974) 624
18. AZ EGER-PATAK ÉS A LASKÓ VÍZRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA 638
18.1. Kutatástörténeti vázlat 638
18.2. A vízrendszer földtani felépítéséről 638
18.3. A patakok kialakulása és változása 638
19. A ZAGYVA-TARNA VÍZRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA 644
19.1. Előző kutatások 644
19.2. A vízgyűjtő földtani felépítése 644
19.3. A Zagyva vízrendszerének kialakulása 645
19.4. Emberi beavatkozások és azok hatása a vízviszonyokra 645
20. A KÖRÖSÖK KIALAKULÁSA 646
20.1. A Körösök vízgyűjtőjének földtani felépítése 646
20.2. A Körösök vízrendszerének kialakulása és változása 647
20.3. A Körösök szabályozása és kanyarulatai (Laczay I. 1974) 664
21. A MAROS KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA 680
21.1. A vízgyűjtőterület földtani felépítése 680
21.2. A Maros völgyének alakulásáról általában 681
21. 3. A Maros mederváltozásai a pliocénben 681
21.4. A pleisztocén Ős-Maros 682
21.5. A holocén-kori Maros 684
21.6. A Maros szabályozása és kanyarulati viszonyai 685
21.6.1. A Maros szabályozása 685
21.6.2. A Maros kanyarulati viszonyai 689
22. ÖSSZEFOGLALÁS 693
22.1. A tanulmány fő jellemzői 693
22.2. Az ősvízrajzi ismeretek gazdasági és tudományos jelentősége 693
22.2.1. Az ősvízrajzi ismeretek gazdasági vonatkozásai 693
22.2.2. Az ősvízrajz tanulmányozásának tudományos és műszaki jelentősége 694

Témakörök