Előszó
Részlet a könyvből:
I. Magyarország a honfoglalás előtt.
(Az őskortól 896-ig.)
Az őslakók. Azon kort, melynek történetéről és műveltségéről csak régészeti leletek és írott emlékek útján...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
I. Magyarország a honfoglalás előtt.
(Az őskortól 896-ig.)
Az őslakók. Azon kort, melynek történetéről és műveltségéről csak régészeti leletek és írott emlékek útján értesülünk, történet előtt való koraiak vagy őskornak nevezzük.
Minthogy hazánk területén már ősidőktől fogva laknak emberek, amint erről régészeti leleteink tanúskodnak, Magyarországnak is megvan a maga őskora, mely általános felosztás szerint négy korszakra oszlik: kőkorszakra (paleolith - csiszolatlan és neolith - csiszolt), réz-, bronz- és vaskorszakra, aszerint amint az őslakók edényeiket, szerszámaikat, fegyvereiket, sőt ékszereiket kőből, rézből, bronzból vagy vasból készítették.
Azon népekről, melyek a vaskorszakban, azaz a történeti idő kezdetén laktak hazánkban, írott feljegyzések is szólnak. A görög és római történetírók (Herodotos, Thukidides, Ptolemaios, Strabo, Plinius)tudósításai szerint ugyanis a Kr. előtt való 5. századtól kezdve a római hódítás idejéig a következő népek laktak hazánk területén.
Erdélyben a trák eredetű agatirzek tanyáztak. A Dunán túl egészen a Száváig a kelták lakiak. Ezeknek egyik része a Kr. e. való 4. században Itáliába vonult s azt pusztította; másik részük pedig a Duna déli vidékére s a Dráva-Száva-közére, és innen terjeszkedett a Balkán-félszigeten és a Dunántúl. Ezóta a rómaiak a többi törzsekkel együtt pannonoknak nevezték őket, országukat pedig Pannóniának.
Vissza