Előszó
A Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága és Történeti Demográfiai Albizottsága; a Magyar Kormány Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatala "A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért" Alapítvány; a Teleki László Alapítvány; A budapesti Európa Intézet; valamint a Központi Statisztikai Hivatal támogatásával 1992. szeptember hó 3-5. között konferenciát rendezett a nemzetiségi/etnikai/nyelvi csoportok statisztikájáról.
A konferencián képviseltette magát az osztrák, a vajdasági, a szlovák, a román, a horvát, a szlovén statisztikai hivatal. Részt vettek továbbá meghívott demográfus, statisztikus, történész szakértők a szomszédos államokból, valamint Angliából, Németországból, Svájcból.
A konferencia célja egyrészt az ország mai területén élő nemzetiségek statisztikai adatainak pontosítása, másrészt a szomszéd államokban élő magyarság számának megvitatása volt. További célként a nemzetiségek számbavételével kapcsolatos fogalmi, módszertani kérdések megvitatása, valamint a későbbiekben a Közép- és Kelet-Európa államaiban végrehajtásra kerülő nemzetiségi összeírások elveinek megvitatása és elfogadása szerepelt.
Ismeretes, hogy a nemzetiségek számbavételénél alkalmazott eltérő módszerek és a megtorlástól való félelem miatt a publikált adatok forrásértéke viszonylagos, pedig a kisebbségvédelem kiindulópontját a nemzetiségek létszámára és összetételére vonatkozó adatok jelentik. Nem mindegy ugyanis, hogy a nemzetiségi adatok a nemzetiségre, az anyanyelvre, vagy éppen az etnikai eredetre vonatkozó információk hordozói-e. Elég, ha csak arra hivatkozom, hogy Amerikában a népszámlálások során 1870-től csaknem 100 évig a szülők országának, tehát szülőhazájának az adatát tudakolták az etnikai eredet kérdésére. Kitűnt, hogy a szülőhaza nem mindig határozza meg a kivándorló nemzetiségét és hogy több generáció vegyes házassága bonyolulttá teszi az utódok eredetének ilyen módon történő meghatározását. Ezért 1980-ban a reálisabb és megbízhatóbb adatok érdekében 19,3 %-os reprezentáció alapján már a származást tudakolták. E szerint a megkérdezettek fele egy, egyharmada két vagy több etnikumot jelölt meg, és mindössze 10% vallotta magát amerikainak. 1 205 000 személy vallotta magát első helyen magyarnak, 559 000 pedig második helyen.
Vissza