Magyarország (minikönyv)

Előszó

Részlet a könyvből:

"Magyarországról dióhéjban

Minden magyarnak Magyarország a világ közepe. Annak a tízmilliónak, aki az országban él, és annak a másik ötnek, aki a világ minden táján. Egyébként Magyarország, ha nem is a világnak, de Európának a közepén található a térképen és a történelemben is. Ebben a dióhéjkönyvben dióhéjban kell megfogalmazni, hogy miért érdemes feltörni a diót: megnézni, mi van belül, más szóval: miért érdemes keletről, délről, nyugatról, északról a közép felé tartani és meglátogatni Magyarországot.
Ez a dióhéjmondás így hangzik: Magyarország a múlt, a jelen és a jövő országa.
Ha valaki Európa múltját akarja megismerni az autó, vagy a vonat ablakából néhány nap alatt, jöjjön el Magyarországra. Az európai múltat és emlékeit sűrítve megtalálja, talán drámaiabban is, mint más országokban. A magyar föld átélte Európa két évezredének minden viharát és történelmi földrengését.
A Székesfehérvár melletti Gorsiumot a rómaiak üdülővárosnak építették 1800 évvel ezelőtt. Szombathelyen pedig majdnem kétezer éves az egyiptomi vallástisztelet legészakibb emléke, az Isis-szentély.
A keresztes háborúk idejéről vall a tihanyi apátság altemploma, az első királyok, az Árpádok történelmét és európai hovatartozását jelzi a nyugat-magyarországi jáki templom, amely átment a román stílusból a gótikusba és ily módon húga a francia katedrálisoknak és a bécsi Szent István-dómnak is.
Székesegyház a középkorban nem volt kevesebb Magyarországon, mint Franciaországban, de Magyarországon a XIII. században a tatár dúlta, a XVI-ban és a XVII-ben a török, és nyomukban csak romok maradtak, és újjáépített várak, mint a siklósi vár a Dunántúlon. A török hódoltságra a pécsi dzsámi és az egri minaret emlékeztet, a magyar reneszánszra világraszólóan szép példa a sárospataki vár. A magyar barokk egyik legszebb városa Veszprém, a festői Esterházy-kastély pedig Versailles-jal vetekszik." Vissza