Magyarország mélyfúrási alapadatai 1851-1973. 2/I-II.

Előszó

Hazánk geológiai felépítésének megismeréséhez, hasznosítható ásványi nyersanyagaink és energiahordozóink feltárásához nélkülözhetetlenek a mélyfúrások. Az újabb kutatások tervezésének alapvető feltétele a korábbi eredmények hozzáférhetősége, ezért adjuk közre sorrendben a második retrospektív mélyfúrási kötetet, amely a Közép-Dunántúlon 1963 előtt mélyült kutatófúrások alapadatait tartalmazza. A teljes sorozatnak ez immár a huszadik tagja (1963-1980 között megjelent 18 db éves kötet, 19-ik az I. retrospektív kötet, amely ÉNy-Magyarország, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység ÉK-i részén mélyült régebbi fúrásokat dolgozta fel).
E kötet a tulajdonképpeni Bakony és a Balaton-felvidék területén 1963 előtt mélyített fúrások adatait tartalmazza.
Alap- és szerkezetkutatás céljából rendkívül kevés fúrás mélyült a területen, noha a Balaton-felvidék elsősorban, de a Bakony is jelentős mértékben már a múlt század közepétől kezdve az ország földtanilag igen részletesen vizsgált területe volt. A mezozoikum tanulmányozása, amely fő célját képezte az itt folytatott kutatásoknak, az 1960-as évek elejéig főleg a felszíni természetes és mesterséges feltárásokra alapozódott. E tekintetben az ország egyik legkedvezőbb adottságú régiójának tekinthető ez a tájegység.
A hatvanas évek elejétől folytatott részletes földtani felvételezéshez több száz térképező fúrás mélyült az Északi-Bakonyban. Így például 1961-62-ben mintegy 300 db, általában 6-22 méter (átlag 14 m) mélységű térképező fúrás mélyült Zirc, Olaszfalu, Lókút, Hárskút környékén. Ezek alapadatait a kötet nem tartalmazza, mivel a térképező fúrások közvetlen a pleisztocén alatti idősebb képződmények megismerését célozták, tehát viszonylag pontszerűen, kevés földtani információt szolgáltattak és részletes leírásuk a földtani térképek észlelési magyarázóiban található. Vissza