Magyarország megszállása (dedikált példány)

Előszó

Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes émények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án lemondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cenzúrája.
Történelmüket nagy, drámai és tragikus események gyakran megszakították, de ugyanannak a rendszernek a folyamatosságát érintetlenül hagyták. A fordulópont 1945: lezárult az a hosszú-hosszú folyamat, amit büszkén ezerévnek nevezünk, és elkezdődött egy új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak mindannak az ellenkezője, amit az ezerév képvisel és szimbolizál, de akárhogy is lesz, akármit hoz a jövő, a fejlődés előreviszi a magyarságot, ismeretlen rendeltetése felé, nem pedig hátra, hogy megtörten, sírva a múltjára boruljon. Vissza

Fülszöveg

Kovács Imre önmagáról
Az alcsúti főhercegi uradalom egyik pusztáján, Felső-Göböljáráson születtem, 1913. március 10-én. Elemi iskolába a pusztán jártam, egytől hatig vegyes osztály, valami száz cselédgyerek és leány; a budai Toldy Ferenc főreáliskolában érettségiztem, majd beiratkoztam a Közgazdasági Egyetemre, de nem végezhettem el. 1937-ben megjelent a Néma Forradalom című könyvem, három hónapra ítéltek érte. Utolsó szigorlatomra készültem, s az akkor már egyesített József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori tanácsa "közbotránkozás" címén kizárt, azzal a megtoldással, hogy Magyarország egyetlen főiskolája, vagy egyeteme sem vehet fel. A Márciusi Front alapítótagja vagyok, a 12 pontot én olvastam fel 1937. március 15-én a budapesti Nemzeti Múzeum lépcsőiről. 1939-ben megalakítottuk a Nemzeti parasztpártot, főtitkára 1946-ig, országgyűlési képviselő 1945-47-ben voltam. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1946-ban díszdoktorrá akart avatni, hogy helyrehozza kidobatásomat, de visszautasítottam: sohase szerettem a címeket, nem vágyódtam rangra. 1947 óta Magyarországon kívül élek, két évig Svájcban és Franciaországban, 1949 őszétől Amerikában. Vagy tucatnyi könyvet írtam, több németül, franciául, olaszul és angolul is megjelent. Nincs honvágyam! Vissza