Előszó | 5 |
A magyar állam megalapítása | |
Európa a magyar törzsszövetség feltűnése idején | 7 |
A honfoglalás | 10 |
A kalandozó hadjáratok | 17 |
Az államalapítás | 17 |
Magyarország helyzete Európában | 22 |
Küzdelem a német császárokkal | 24 |
Magyarország kapcsolatai Bizánccal és Oroszországgal | 31 |
A tatárjárás | 37 |
Magyarország és a kelet-közép-európai államszövetségek | |
Európa új arculata | 42 |
Az utolsó Árpádok és az első Anjou | 45 |
Nagy Lajos külpolitikájának irányai | 52 |
Az utódlás kérdése | 60 |
Az Oszmán Birodalom kialakulása | 63 |
Zsigmond a Német-római Birodalom élén | 65 |
Lengyel-magyar vagy magyar-cseh-osztrák unió? Támadó vagy védekező politika a törökkel szemben | 70 |
Mátyás külpolitikája | 75 |
Magyarország nemzetközi helyzete a Jagelló-ház trónra jutása után | 82 |
Diplomáciai élet a XV-XVI. század fordulóján | 89 |
Magyarország felosztása | |
Két világhatalom | 93 |
Az egyensúly megbomlása | 97 |
Török politika - Habsburg- politika | 104 |
Buda elvesztésének okai és következményei | 111 |
Európa és Magyarország | 114 |
A függetlenség elvesztése | 118 |
Küzdelem az ország újraegyesítéséért | |
Az erdélyi fejedelemség | 124 |
A hódoltság | 127 |
Gazdaság és külkereskedelem | 129 |
A változó Kelet-Európa | 131 |
Tizenöt éves háború | 134 |
A harmincéves háború. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György külpolitikája | 139 |
Erdély romlása | 152 |
A vasvári béke és Thököly felső-magyarországi fejedelemsége | 156 |
A török kiűzése | 160 |
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca | |
Harc a spanyol örökségért és az "északi" háború | 167 |
Felkelés Magyarországon | 169 |
Tárgyalások a császári kormányzattal | 175 |
A francia-magyar szövetség kérdése | 178 |
Az orosz szövetség ügye | 183 |
A szatmári egyezség | 188 |
Az utrechti és a rastatti béke | 193 |
Rákóczi száműzetésben | 195 |
Magyarország a Habsburg-birodalomban | |
Magyarország helyzete a birodalomban | 197 |
A Habsburg-birodalom és Európa | 201 |
A porosz közjáték | 208 |
A francia forradalom, Napóleon és Magyarország | 211 |
A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség | 221 |
Az Osztrák Császárság és a nemzeti kérdés | 224 |
A nemzeti és a társadalmi fejlődés problémái Magyarországon | 227 |
A birodalom és Magyarország közti viszony revíziójának lehetősége | 232 |
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc | |
A Habsburg-birodalom válsága | 239 |
Kísérletek Magyarország nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére | 244 |
A nemzetiségi kérdés kiéleződése | 249 |
A reakció megerősödése és Magyarország bekerítése | 254 |
A fegyveres harc megindulása | 259 |
Schwarzenberg terveinek meghiúsulása | 262 |
A függetlenség kimondása | 265 |
A cári intervenció | 270 |
Görgey tárgyalásai az oroszokkal. A fegyverletétel | 274 |
A magyar emigráció | 279 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia a kiegyezéstől az összeomlásig | |
A kiegyezés előzményei | 287 |
A "kiegyezés" és a dualista rendszer ellenmondásai | 290 |
A porosz-francia háború. Andrássy külügyminisztersége | 293 |
Az orosz-török háború és a berlini kongresszus | 297 |
A szövetségi rendszerek kialakulása | 301 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia válsága | 304 |
A Balkán-háborúk | 308 |
A világháború kirobbanása | 310 |
Hadviselők, hadicélok, békekísérletek | 315 |
Forradalom Oroszországban | 321 |
Vereség és összeomlás | 326 |
A Magyar Népköztársaság és a Tanácsköztársaság külpolitikája | |
A belgrádi egyezmény | 330 |
Az ország felosztása | 332 |
Magyarország elszigeteltsége | 336 |
A párizsi békekonferencia | 342 |
A Vix-jegyzék. A Tanácsköztársaság kikiáltása | 346 |
Az északi hadjárat és Clemenceau ultimátuma | 355 |
A Tanácsköztársaság bukása | 355 |
Mellékletek | 365 |
Irodalom | 369 |
Névmutató | 375 |