1.066.808

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország közjogi viszonya Ausztriához és annak történelmi fejlődése

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Pallas Részvénytársaság Nyomdája
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 260 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A ki a budapesti egyetemen az ötvenes években tanult, mikor a magyar magánjog nem volt kötelező tantárgy, a magyar közjog pedig elő se adatott, az meg tudja becsülni azt a figyelmet, a melyet... Tovább

Előszó

A ki a budapesti egyetemen az ötvenes években tanult, mikor a magyar magánjog nem volt kötelező tantárgy, a magyar közjog pedig elő se adatott, az meg tudja becsülni azt a figyelmet, a melyet Lechner, Kautz és Hajnik vezetése alatt a hazai közjog tanulmányozásának szentel a mai ifjuság. A komoly törekvést jóakaró érdeklődéssel kisérve, bátorítottam a jelen tanulmánynak fiatal törekvő iróját, hogy lépjen a nyilvánosság elé tanulságos közjogi dolgozatával. A magyar állam és Ausztria közötti közjogi viszony sajátszerű történeti fejlődéssel bir. A ki e viszony jogi természetéhez s a közös szervek lényegéhez az 1867-ik évi törvényekben lerakott közjogi alaphoz szólni akar, annak a magyar nemzet múltját és szenvedéseit, intentioit és aspiratioit nem csak értenie, hanem éreznie is kell, mint érti és érzi a szerző. Csak igy sikerülhetett neki a nemzeti lét, szabadság és függetlenség iránti küzdelmek emlékének, az ellentálló nemzeti őserő ruganyosságának helyes megvilágítása, mely oly szépen záródik a nemzeti ujraébredés jelenetével. Csak igy tudja a rokonszenvet ébrentartani a nemzet iránt akkor is, mikor az egyértelmű volt a nemességgel, mely büszke s gyakran önző politikát űzött, de végre az 1847/8-iki még tisztán nemesi országgyűlésen Pozsonyban jogait kitérj észté minden honpolgárra. Kifejté, megedzé a honfiúi erényeket s ugy közié ezeket a megnagyobbított nemzettel. A közhatalomban való részvét demokratizálása közelebb hozta egymáshoz a rendekre s felekezetekre szakgatott társadalmi rétegeket s a magyar nemzetnek tömörségét, erejét biztositá. Vissza

Tartalom

Előbeszéd 3
Bevezetés 5
ELSŐ RÉSZ.
Magyarország és a monarchia másik állama között fennáló közjogi viszony történelmi fejlődése.
I. FEJEZET.
Az Árpádok és a vegyes házból származó királyok kora.
1. §. Az Árpádok kora 11
2. §. A vegyes házból származott királyok kora 24
II. FEJEZET.
A Habsburg házból származó választott királyok kora.
3. §. A mohácsi vész után keletkezett pártviszonyok irányelvei 25
4. §. Az ellenkirályok 30
5. §. A magyar szt. koronának a német császári koronával állandóan egy főn való találkozása 37
6. §. Erdély elszakadása a magyar koronától 41
III. FEJEZET.
A habsburg házból származó örökös királyok a szatmári békéig.
7. §. A trónöröklést kimondó törvény előzményei 43
8. §. A trónöröklés kimondása 50
9. §. Rákóczy felkelése 59
IV. FEJEZET.
A szatmári Ijéhétöl 184S-ig.
10. §. Magyarország és Erdély közjogi helyzete a pragmatica sanctiót megelőzőleg 68
11. §. A pragmatica sanctio 76
12. §. Mária Terézia uralkodásának eredményei 82
13. §. A nemzeti visszahatás II. József önkényű uralkodása ellenében 91
14. §. Ferencz uralkodásának eredményei 95
15. §. Az osztrák császárság keletkezése 99
16. §. A nemzeti ujraébredés 104
V. FEJEZET.
16. §. 48-tól 1867-ig. .
17. §. Az 1848. évi átalakulások 105
18, §. A kiegyezés létrejövetele 112
MÁSODIK RÉSZ.
A magyar államnak az osztrák-magyar monarchia másik államához való közjogi viszonya az 1867. évi és ezután következő törvényeink szerint.
I. FEJEZET.
A közös ügyek és azoknak intézési módja.
1. §. A közös ügyek általában 115
2. §. A közös külügyek 118
3. §. A közös hadügyek 123
4. §. A hadügyek intézésének módja 128
5. §. A honvédség és népfelkelés 131
6. §. A katonai büntető igazságszolgáltatás 136
7. §. Mily arányban járul Magyarország a közös hadsereg létszámának fenntartásához 137
8. §. A közös pénzügyek 139
9. §. Miképen fedezendők a közös költségek Magyarország által 140
10. §. A közös ministerium felelőssége 125
11..§.,A delegátiók 147
12. §. A delegátiók feladatai és hatásköre 151
A közös érdekü ügyek.
13. §. Általában 155
14. §. Az államadósságok terhe egy részének elvállalása 158
15. §. Az osztrák-magyar bank és a 80 milliónyi osztrák bankadósság 161
16. §. A függő államadósságok kezelése és ellenőrzése 165
17. §. A kereskedelmi és vámszövetség Így
18. §. Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajótársasággal kötött hajózási és
postaszerződésről 175
III. FEJEZET.
A megszállott tartományok jogi helyzete
19. §. Bosznia és Herczegovina megszállása 177
20. §. A megszállott tartományok jogi helyzete 178
IV. FEJEZET.
A monarchia két állama közötti közjogi viszonyra vonatkozó egyéb kérdések.
21. §. A végrehajtó hatalom gyakorlásának módja Magyarországon 1848-ig 181
22. §. A végrehajtó hatalom gyakorlása a király által az 1867. évi törvények szerint 183
23. §. A birói hatalom gyakorlása 184
24. §. A magyar államnyelv használata a közös és az osztrák kormánynyal való érintkezésben 188
25. §. A czimzések, szinek és czimerek kérdése 189
HARMADIK RÉSZ.
A magyar állam és Ausztria, között fennálló közjogi viszony jogi természete.
I. FEJEZET.
Államok összeköttetései.
1. §. Bevezetés. Az állam fogalma 193
2. §. Uralkodó és hűbéres államok 198
3. §. Államok szövetkezése (alliance) 200
4. §. Állámszövetség (Staatenbund) 201
5. §. Szövetséges állam (Bundesstaat) 207
6. §. A persona! unió 209
7. §. A reál unió 213
8. §. Különböző terminológiák a personal és reál unio kifejezéseket illetőleg 215
II. FEJEZET.
Magyarország és Ausztria közös organumainak jogi természete.
9. §. A magyar király és az osztrák császár két uralkodó egy személyben 217
10. § A delegatiók nem képeznek közös parlamentet 222
11. §. A közös ministerium közösségének közjogi természete 227
12. §. A közös hadsereg és a külön honvédségek, mint a közös védelem eszközei 229
III. FEJEZET
Az osztrák-magyar monarchia nem képez szövetséges államot.
13. §. Az 1867. évi Xll. törvényczikk jogi természete 232
14. §. Folytatás 236
15. §. Ausztriával a közös érdekű ügyekre és a quota megállapitására vonatkozólag kötött nemzetközi szerződések 240
16. §. Összehasonlítás más államok hasonló viszonyaival, a történeti fejlődés különböző folyamán 212
17. Folytatás. Összehasonlitás Svéd- és Norvégországgal 244
18. Az 1867. évi törvények által létesitett közjogi alap 251

Dr. Ferdinandy Gejza

Dr. Ferdinandy Gejza műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Ferdinandy Gejza könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem