Magyarország környezeti állapota nemzetközi összehasonlításban
Környezetstatisztika/OECD/EUROSTAT adatgyűjtése alapján
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD - amelynek Magyarország 1996-ban vált tagjává - az Európai Unió Statisztikai Hivatalával, az EUROSTAT-tal...
Tovább
Előszó
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD - amelynek Magyarország 1996-ban vált tagjává - az Európai Unió Statisztikai Hivatalával, az EUROSTAT-tal közösen kétévenkénti gyakorisággal részletes információkat gyűjt a tagországoktól környezetük állapotáról annak érdekében, hogy elősegítsék a környezetpolitikai döntések megalapozását, a környezeti információkhoz való mind szélesebb körű hozzáférést, és nem utolsó sorban, hogy előmozdítsák a nemzetközileg összehasonlítható objektív, megbízható környezeti adatok előállítását, ill. az erre irányuló fejlesztő munkát. Az OECD az adatgyűjtés eredményeit más információforrások (pl.: FAO, IEA, nemzeti statisztikai évkönyvek) felhasználásával egy környezeti adattárban teszi közzé, ahol a tagországok - köztük hazánk - környezeti adatait hosszú idősorban mutatja be, esetenként szemléltetve a tendenciákat is. A legutóbbi, az 1999. év végén publikát környezeti adattár az 1998-ban végrehajtott adatgyűjtés alapján ad átfogó képet az OECD- és az EU-tagországok környezeti állapotáról (a 2000-ben végzett adatgyűjtés eredményeit várhatóan 2001. év végén jelentetik majd meg.)
Vissza
Tartalom
Előszó 1
1. Általános adatok 7
1.1. Bruttó hazai termék 7
1.2. A GDP szektorális szerkezete 7
1.3. Népességi, összterületi és népsűrűségi arányok, 1998
1.4. Népesség 8
1.5. Népsűrűség 8
2. A környezet terhelése és állapota 9
2.1. Levegő 9
2.1.1. A fontosabb légszennyező anyagok kibocsátása a GDP-re vetítve, a 90-es években 9
2.1.2. A fontosabb légszennyező anyagok egy főre jutó kibocsátás a a 90-es években 9
2.1.3. A fontosabb légszennyező anyagok egy főre jutó kibocsátásának változása a 90-es években 10
2.1.4. Üvegházhatású gázok kibocsátása egy lakosra vetítve, 1997 10
2.1.5. A levegő kén-dioxid és nitrogén-dioxid szennyezettségének változása a fővárosokban 11
2.2. Belföldi víz 12
2.2.1. A megújuló vízkészletek becsült értékei 12
2.2.2. Vízkivétel a források szerint, 1990-1997 12
2.2.3. Vízkivétel a főbb felhasználók szerint, 1990-1997 13
2.2.4. vízárak a fővárosokban vagy a főbb városokban 13
2.2.5. A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakoztatott lakosság, 1990-es évek közepe 14
2.2.6. A szennyvíztisztító telepre csatlakoztatott lakosság 14
2.2.7. Szennyvíziszap-termelés és -ártalmatlanítás a legutolsó rendelkezésre álló évben 15
2.2.8. A kiválasztott folyók vízminősége, 1995-1997 évek átlaga 16
2.2.9. A kiválasztott tavak vízminősége, 1995-1997 évek átlaga 18
2.3. Föld 19
2.3.1. A földterület használata, 1997
2.3.2. Változás a földhasználatban, 1990-1997 19
2.3.3. 1000 lakosra jutó földterület 1997-ben 20
2.4. Erdő
2.4.1. Az 1000 lakosra jutó erdőterület, valamint az erdősültség arányának változása 1980-1997 21
2.4.2. Fafeldolgozás, 1998 21
2.4.3. Az erdőterület aránya tulajdonviszonyok szerint, 1997 22
2.4.4. Az erdővagyon használatának intenzitása, az 1990-es évek vége 22
2.5. Élővilág 23
2.5.1. Az emlősök, madarak, halak állomány és veszélyeztetettség szerint 23
2.5.2. A hüllők, kétéltűek, gerinctelenek állomány és veszélyeztetettség szerint (folytatás) 24
2.5.3. Természetvédelmi területek, 1997 24
2.5.4. Természetvédelmi területek IUCN-kategóriák szerint 25
2.6. Hulladék 26
2.6.1. A települési hulladékok keletkezése 26
2.6.2. A települési hulladékok összetétele 27
2.6.3. A települési hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása 28
2.6.4. A veszélyes hulladékok keletkezése 28
3. A környezet szempontjából jelentősebb ágazatok trendjei 29
3.1. Energia 29
3.1.1. Elsődleges energiatermelés egy lakosra vetítve, 1990-1997 29
3.1.2. Olajimport egy lakosra vetítve, 1990-1997 29
3.1.3/A Teljes energiaszolgáltatás egy lakosra vetítve, 1990-1997 30
3.1.3/B Teljes energiaszolgáltatás GDP egységére, illetve egy fő lakosra vetítve 30
3.1.4. Áramtermelés alakulása egy laksora vetítve, 1990-1997 300
3.1.5/A Energiafogyasztás összesen, egy lakosra vetítve, 1990-1997 31
3.1.6. Az alap-energiahordozók termelésének források szerinti megoszlása, 1997 31
3.2. Közlekedés 32
3.2.1. Az úthálózat hosszúsága az országterület nagyságára vetítve, kizárólag az autópályákat figyelembe véve, 1990-1997 32
3.2.3. Használatban levő közútijármű-állomány 1000 lakosra vetítve 33
3.2.4. Gépjárműforgalom egy lakosra vetítve 33
3.2.5. A szállítás ágazat végső, összes energiafelhasználása 1000 lakosra vetítve, 1990-1997 34
3.3. Ipar 36
3.3.1. Az ipari termelés alakulása 36
3.3.2. Az ipari termelés ágazatonkénti alakulása, 1998/1992 36
3.4. Nemzetközi turizmus 37
3.4.1. A nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása 37
3.5. Mezőgazdaság 38
3.5.1. A mezőgazdasági termelés alakulása 38
3.5.2. A mezőgazdaság, vadászat, halászat és erdészet egy gazdaságilag aktív népességére jutó lakosság 38
3.5.3. Az öntözött terület aránya az ország földterületéből 38
3.5.4. A mezőgazdaság összes energiafelhasználásának alakulása 39
3.5.6. A szántó- és ültetvényterületre jutó műtrágyafelhasználás változása egy lakosra vetítve 1997/1990 39
3.5.7. Egy hektár szántó- és ültetvényterületre jutó nitrogénműtrágya-felhasználás alakulása 40
3.5.8. Egy hektár szántó- és ültetvényterületre jutó foszforműtrágya-felhasználás alakulása 40
3.5.9. Egy hektár szántó- és ültetvényterületre jutó NPK-műtrágya felhasználásának alakulása 41
3.5.10. Egy hektár szántó- és ültetvényterületre jutó növényvédőszer-felhasználás (hatóanyag-tartalom alapján) 41
3.5.1.. 100 lakosra jutó állatállomány, 1998 42
Függelék 43
1. Válogatott gazdasági adatok és trendek 44
2. Válogatott környezeti adatok 46
3. Grafikonok 48
4. Módszertani fogalmak, rövidítések 55