Magyarország gyáripara

Az imperializmus első világháború előtti időszakában/1900-1914

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Berend Iván: Magyarország gyáripara ' összes példány

Kiadó:	Szikra
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	396 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyvben táblázatok találhatók.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés	7
A gyáripar fejlődésének történeti körülményei, az ipari ciklus alakulása Magyarországon a 20. század elején
Az 1900-1903-as kapitalista túltermelési válság	14
A válság kibontakozása
A válság hatása a vas- és gépiparban
A válság hatása a szénbányászatra
A válság hatása az építőiparra
A válság és a könnyűipar
A válság hatása a munkásosztály helyzetére
Válság és koncentráció. A válságból való kilábalás új eszközei
A válság sajátosságai Magyarországon
A gazdaságpolitikai ellentétek kiéleződése a forradalmi válság érlelődése idején	38
Az agrárius nagybirtok és a fináncoligarchia ellentéteinek kiéleződése a 20. század elején
A finánctőke és a középburzsozázia ellentéte a monopóliumok és a közös vámterület kérdésében
A válságból való kilábalás és az új fellendülés szakasza 1907-1912	46
Az 1907-es ipartörvény
Az 1907-es gazdasági kiegyezés
A konjunktura évei
A tőkés monopóliumok uralkodóvá válása Magyarország gazdaságában
A bankügy és az ipar koncentrációja	63
A bankügy koncentrációja és a bankmonopóliumok	63
Monopóliumos bankcsoportok
A termelés és a tőke koncentrációja az iparban	70
A tőke koncentrációja a nagyiparban
A munkaerő koncentrációja
Az ipar gépi bázisának koncentrációja
A termelés koncentrációja
Az ipari monopóliumok megszilárdulása	87
A vaskartell
A szénkartell
Kartellalakítási kísérletek a gépiparban
A petróleumkartell
Kartellek az építőanyagiparban
Kartellek az élelmiszeriparban
A nemzetközi izzólámpakartell. Kartellek az elektromosiparban
A bankok a monopóliumok szervezői
A tőkés monopóliumok és a verseny
A monopóliumok a veszteglés, a rothadás tendenciáinak hordozói
A finánctőke megerősödése és hatókörének kiterjedése	115
A magyarországi finánctőke sajátosságai	116
A magyarországi finánctőke gazdasági és politikai hatalmának megerősödése	142
A legfőbb iparágak fejlődése és a gyáripar struktúrája
A nehézipar	174
A szénbányászat	174
A vasipar	189
A gépgyártás	206
A villamossági ipar	218
A vegyiipar	227
A kő-, agyag- és üvegipar	233
A könnyű- és az élelmiszeripar	235
A textilipar	235
A faipar	246
A papíripar	247
A bőrgyártás	249
A malomipar	250
A cukoripar	256
A szesz- és a söripar	263
A hadiipar	265
Ellentétek az osztrák és a magyarországi finánctőke között a hadiszállítások terén
A fegyverkezés fokozódása 1904-től
A haditermelés központjainak kiépülése. Az Állami Diósgyőri Vasművek és a Weiss Manfréd művek
Bosznia-Hercegovina annexiója és az új véderőtörvény a fegyverkezés fokozásának új állomása
Az állami-monopolista tendenciák erősödése
A hadianyaggyártás; új termelési ágak a háború előkészítésének szolgálatában
Az iparfejlődés eredményei, a gyáripar struktúrája	293
A munkásosztály fejlődése és helyzete
A munkásosztály létszáma, megoszlása a nagy- és a kisipar között
A nagyipari munkásság területi elhelyezkedése és nemzetiségi megoszlása
A női és gyermekmunka széleskörű alkalmazása
Az állandó ipari munkanélküli tartaléksereg kialakulása
A névleges bérek; a munkásosztály harca a bérek emeléséért
A munkásarisztokrácia megerősödése
A nemzetiségi munkások alacsonyabb munkabére
A női és gyermekmunka alacsony bérezése
A különlegesen magas monopolárak
Az adóterhek növekedése
A reálbérek
A munkaidő
A munkaintenzitás fokozása, a Taylor-rendszer és más"izzasztó" módszerek bevezetése
Munkaviszonyok az üzemekben
Lakásviszonyok
Egészségi és kulturális körülmények
Az 1913-as túltermelési válság és az első imperialista világháború kirobbanása
Mutatók
Vállalati mutatók	371
Név- és tárgymutató	380