Magyarország globális története 1869-2022

Fülszöveg

Hogyan vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsettmozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy Miklóst az egyiptomi Nasszerral és a chilei gazdasági reformokat a Bokros-csomaggal? Kik voltak a magyar maoisták, és hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Milyen okból látogatott Che Guevara Budapestre, és miként lett a kubai születésű Carlos Pérez a kézilabda-vb magyar gólkirálya? Miért hozott létre autógyárat a japán Suzuki Esztergomban, és minek hatására szerveződtek mozgalommá a magyar környezetvédők?
A könyv nagyszabású kísérlet Magyarország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői - történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki.... Tovább

Fülszöveg

Hogyan vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsettmozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy Miklóst az egyiptomi Nasszerral és a chilei gazdasági reformokat a Bokros-csomaggal? Kik voltak a magyar maoisták, és hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Milyen okból látogatott Che Guevara Budapestre, és miként lett a kubai születésű Carlos Pérez a kézilabda-vb magyar gólkirálya? Miért hozott létre autógyárat a japán Suzuki Esztergomban, és minek hatására szerveződtek mozgalommá a magyar környezetvédők?
A könyv nagyszabású kísérlet Magyarország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői - történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteket elemeznek tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy az elmúlt másfél évszázad során az ország milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, ugyanakkor nagyon is integráns része.
Ablonczy Balázs, Apor Balázs, Apor Péter, B. Kádár Zsuzsanna, Baár Mónika, Balázs Eszter, Balogh Róbert, Bányai Viktória, Bartha Ákos, Békés.Csaba, Bezsenyi Tamás, Bódy Zsombor, Bohus Kata, Böcskei Balázs, Czeferner Dóra, Csaplár-Degovics Krisztián, Csatári Bence, Csicsics Anna, Csizmadia Ervin, Csunderiik Péter, Dés Fanni, Egry Gábor, Eiler Ferenc, Farkas Ildikó, Farkas Judit, Fejős Zoltán, Fóris Ákos, Főzy Vilma, Annina Gagyiova, Géra Eleonóra, Gerőcs Tamás, Gyáni Gábor, Gyarmati János, Hanzii Péter, Hegedűs Dániel, Hermann Gabriella, Hídvégi Mária, Ignácz Károly, Kelemen Ágnes Katalin, Keller Márkus, Kerepeszki Róbert, Kövér György, Kund Attila, Laczó Ferenc, Lászlófi Viola, Majtényi Balázs, Majtényi György, Mervay Mátyás, Mestyán Ádám, Mikecz Dániel, Németh András, Németh Bence, Nóvé Béla, Nyíri Pál, Pálfy Eszter, Pap Szilárd István, Pelles Márton, Pinkasz András, Piroska Dóra, Pogány Ágnes, Révész Sándor, Révész Tamás, Sass Magdolna, Scheibner Tamás, Sík Endre, Simándi Irén, Sípos Balázs, Slaehta Krisztina, Sz. Kristóf Ildikó, Szapor Judit, Szathmári Botond, Szatmári Judit Anna, Szegedi Péter, Szente-Varga Mónika, Takács Judit, Takács Róbert, Tófalvy Tamás, Török Róbert, Vámos Péter, Varga Bálint, Vargha Dóra, Verő-Valló Judit Vissza