Előszó | 5 |
Magyarország földrajzi helyzete | 7 |
I. rész | |
Magyarország természeti földrajza - Dr. Pécsi Márton | |
A domborzat kialakulása és a felszín arculata | 11 |
A mai domborzat eredete | 11 |
Az ország domborzati képe | 18 |
Ásványi nyersanyagok | 21 |
Magmás eredetű ásványok | 21 |
Üledékes eredetű ásványi nyersanyagok | 23 |
Bauxit | 23 |
Kőszénterületek | 25 |
Kőolaj és földgáz | 27 |
Uránérc | 27 |
Egyéb hasznosítható ásványi nyersanyagok | 28 |
Mészkő | 28 |
Dolomit | 29 |
Andezit és bazalt | 29 |
Kavics, homok | 29 |
Kovaföld | 30 |
Bentonit | 30 |
Kaolin | 30 |
Agyag | 30 |
Gipsz | 30 |
Ásvány- és gyógyvizek | |
Éghajlat | 32 |
Magyarország éghajlatának főbb jellemvonásai | 32 |
Az éghajlati elemek időszakos és térbeli eloszlása | 35 |
Napsugárzás | 36 |
Hőmérséklet | 37 |
Szél | 41 |
Csapadék | 43 |
Éghajlati tájbeosztás | 46 |
Az Alföld éghajlata | 46 |
A Kisalföld éghajlata | 48 |
A Dunántúl éghajlata | 48 |
Az Északi-középhegység éghajlata | 49 |
Vízrajz | 51 |
A vízhálózat fejlődéstörténete | 51 |
Felszíni vízfolyások | 52 |
A Duna és mellékfolyói | 52 |
A Tisza és mellékfolyói | 57 |
Ármentesítések, szabályozások, vízgazdálkodás | 61 |
Felszín alatti vizek | 62 |
Talajvíz | 62 |
Karsztvíz | 63 |
Rétegvíz az alföldek belsejében | 65 |
Állóvizek, mocsarak, természeti emlékek | 66 |
A természetes növénytakaró | 69 |
A természetes növénytakaró kialakulása | 69 |
A növényföldrajzi helyzet | 71 |
Magyarország növénytársulásai | 74 |
Az erdős-sztyep zóna | 75 |
A lombos erdők zónája | 82 |
Magyarország talajai | 86 |
A magyarországi talajtípusok jellemzése és földrajzi elterjedése | 89 |
Váztalajok | 89 |
Erdőtalajok | 89 |
Réti talajok | 91 |
Mezőségi talajok | 92 |
Szikes talajok | 92 |
Láptalajok | 93 |
Magyarország tájai | 95 |
Az Alföld | 95 |
Az Alföld földtani felépítése és kialakulása | 95 |
A Duna-Tisza köze | 97 |
A Duna-Tisza közi hátság | 98 |
A Duna völgye | 100 |
A Tisza mente | 100 |
A Tiszántúl | 102 |
A Nagykunság | 102 |
A Hortobágy | 103 |
A Hajdúság | 103 |
A Nagy- és Kis-Sárrét | 103 |
A Nyírség | 104 |
A Bodrogköz-Rétköz | 104 |
A Szatmár-Beregi síkság | 105 |
A Tisza-Maros-Körös köze | 105 |
A Tisza ártere | 106 |
A Körös ártere | 106 |
A Kisalföld és peremvidéke | 106 |
A Győri-medence | 107 |
A Szigetköz | 108 |
A Rábaköz és a Mosoni-síkság | 108 |
A Hanság és a Fertő-tó medencéje | 108 |
A Kisalföld déli peremvidéke | 109 |
A Rábamelléki vagy nyugati kavicstakaró | 109 |
A Kemeneshát-Rába-völgy | 109 |
A Marcal-medence | 109 |
A Bakony- és a Vértesalja | 110 |
Az Alpok nyúlványai (Magyar Alpok) | 111 |
A Dunántúl | 112 |
A dunántúli (pannóniai) medencerész | 112 |
A Mezőföld | 112 |
A Dunántúli-dombság | 113 |
A Vasi-Zalai dombság | 114 |
A Somogyi-Tolnai-Baranyai dombság | 114 |
A Baranyai-szigethegység | 116 |
A Mecsek és környéke | 116 |
A Mórágyi-rög | 119 |
A Villányi-hegység | 119 |
A Dunántúli-középhegység | 120 |
A Bakony | 120 |
A Vértes és a Velencei-hegység | 125 |
A Gerecse | 129 |
A Pilis és a Duna-kanyar vulkáni hegyvidéke | 130 |
Budapest és környéke | 134 |
A Budai-hegysg | 135 |
A Pesti-síkság | 137 |
A Balaton és környéke | 137 |
Az Északi-középhegység | 144 |
Vulkánosság | 144 |
A Börzsöny | 144 |
A Cserhát | 146 |
A Mátra | 150 |
A Bükk-hegység | 155 |
Az Északborsodi-karszt (Aggteleki-hegység) | 159 |
A Zempléni- vagy Tojaki-hegység | 161 |
Az Északi-medencesor | 163 |
A Nógrádi medence | 164 |
A Borsodi-medence | 165 |
A Csereháti-dombvidék | 165 |
II. rész | |
Magyarország gazdasági földrajza - Sárfalvi Béla | |
Gazdaságtörténeti áttekintés | 169 |
A török iga és az osztrák gyarmatosítás | 169 |
A kapitalizmus kifejlődése és az imperializmusba való átmenet | 172 |
Magyarország az ellenforradalmi rendszer idején | 174 |
Magyarország gazdasági fejlődése a felszabadulás után | 175 |
Magyarország népessége és települései | 179 |
A népesség | 179 |
A települések | 187 |
Nagyobb városaink | 199 |
Az ipar | 217 |
Az ipar áttekintése | 217 |
A nehézipar | 222 |
Az energiagazdaság | 223 |
Az ércbányászat | 232 |
A kohászat | 235 |
A gépgyártás | 242 |
A vegyipar | 245 |
Az építőanyagipar | 248 |
A könnyűipar | 251 |
A textil- és ruházati ipar | 252 |
A fa-, cellulóze- és papíripar | 256 |
Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás | 256 |
A mező- és erdőgazdaság | 260 |
A mezőgazdaság áttekintése | 260 |
A szántóföldi termelés | 272 |
A gabonafélék | 275 |
A gyökér- és gumósnövények | 281 |
Az olajos- és gumósnövények | 282 |
A hüvelyesek | 283 |
A szálastakarmányok | 283 |
A zöldség-, főzelék- és fűszernövények | 285 |
Egyéb növények | 286 |
A gyógy- és drognövények | 286 |
A vetetlen szántóterület | 287 |
A gyümölcstermelés | 287 |
A szőlőtermelés | 290 |
Az állattenyésztés | 292 |
A szarvasmarhatenyésztés | 295 |
A lótenyésztés | 297 |
A sertéstenyésztés | 297 |
A juhtenyésztés | 298 |
A baromfitenyésztés | 299 |
A haltenyésztés | 301 |
A méhészet és a selyemhernyótenyésztés | 301 |
Az erdő- és vadgazdaság | 301 |
A forgalom | 304 |
A közlekedés | 304 |
A vasúti hálózat | 305 |
A közúti hálózat | 308 |
A hajózás | 310 |
A légiközlekedés | 310 |
A bel- és külkereskedelem | 310 |
Függelék | 315 |
Irodalom | 322 |