Magyarország földrajza

Előszó

A „Magyarország földrajza" c. főiskolai tankönyv a tanárképző főiskolák 1984/85. évi tanterve alapján készült. A tankönyv szerkezete többé-kevésbé megegyezik az 1977-ben megjelent - hasonló című - főiskolai tankönyv strukturális felépítésével. A hagyományos szerkezeti egységek - az általános iskolai földrajztanár-képzésben először - történeti földrajzzal egészültek ki. A szerkezeti hasonlóság mellett igen lényeges tartalmi változtatásokra volt szükség. A geográfiai kutatások eredményeire építve, korszerű képet rajzoltunk hazánk földtani szerkezetéről, kialakulásáról, felszínéről, az integrált földrajzi környezet alkotó elemeiről stb. A tankönyvben Pécsi M. és Somogyi S. tájfelosztását (1980) követjük, de a földrajzi nevek használatában a korábbi gyakorlathoz, az általános iskolai földrajzoktatáshoz (a tantervben, a tankönyvekben, a munkafüzetekben és a térképeken szereplő nómenklatúrához) kapcsolódunk. A „Magyarország történeti földrajza" c. fejezetben az integrált földrajzi környezet idő- és térbeli változásait, a társadalmi-gazdasági fejlődés fontosabb korszakait, a magyarság és a vele együtt élő népek termelő-tájformáló munkáját összegeztük. A történeti földrajz térbeli keretét - a marxista társadalom- és gazdaságtörténet módszerét követve - kiterjesztettük a történelmi Magyarország teljes területére, a Kárpát-medencére, de a hangsúlyt (az oksági kapcsolatok és összefüggések helyes értelmezése érdekében) a mai országterületre helyeztük. Hazánk népesség-, település- és gazdaságföldrajzát tárgyaló fejezet tulajdonképpen a szocialista építőmunka eredményeinek értékelése és a mai társadalmigazdasági valóság összefoglalása. A gazdasági élet ágazati leírása mellett a korábbi főiskolai tankönyveknél részletesebb jellemzést adunk a gazdasági körzetekről. Az arányeltolódás és szemléletváltás az általános iskolai földrajz regionális jellegével is összefügg. A természet- és társadalomföldrajz regionális anyagrészének jelentős növelésével kettős célt szeretnénk megvalósítani: a földrajzi gondolkodás fejlesztését és az általános iskolai oktatási-nevelési feladatokra való alaposabb felkészítést. Vissza