1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország és Etiópia

Formális és informális kapcsolatok, 1868-1941/Doktori értekezés

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Szeged
Kiadó: JATEPress
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 184 oldal
Sorozatcím: Mediterrán dolgozatok
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-482-963-8
Megjegyzés: Doktori értekezés. Fekete-fehér fotókkal, angol nyelvű összefoglalóval és tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kötetünk témája a magyar-etióp kapcsolatok alakulása a 19. század utolsó harmadától a második világháború előestéjéig. írásunk több tudományterületre vezet bennünket: célunk, hogy a formális... Tovább

Előszó

Kötetünk témája a magyar-etióp kapcsolatok alakulása a 19. század utolsó harmadától a második világháború előestéjéig. írásunk több tudományterületre vezet bennünket: célunk, hogy a formális kapcsolatokon, az általános politikatörténeten túlmenően elemezzük az informális kapcsolatokat is (bizonyos korszakokban csak ilyenekről beszélhetünk): az emigránsok történetét, az utazási irodalmat, Etiópia interpretációit a korabeli magyar irodalomban (sajtó, fikció, esetenként tudománytörténet).
Jóllehet értekezésünk nagyobbik hányada alapkutatásnak minősül, szerencsére nem teljesen előzmények nélküli. Elsősorban meg kell említenünk a Németországban karriert befutott etióp származású történész, Bairu Tafla munkásságát, aki két jelentős monográfiával járult hozzá témánk kifejtéséhez. Ethiopia and Germany: Cultural, Political and Economic Relations, 1871-1936. (Wiesbaden, 1981.) c. munkája számos utalást tartalmaz az Osztrák-Magyar Monarchiára vonatkozóan is, a kissé félrevezető című Ethiopia and Austria: A History ofTheir Relations. (Wiesbaden, 1994.) pedig jelentős részben valójában osztrák-magyar kapcsolattörténetet tartalmaz, számos adattal a magyar utazókra nézve is.1 Rajta kívül igen hasznosnak bizonyultak a magyar utazási irodalom kutatóinak cikkei és könyvei. Elsősorban dr. Kubassek János, Réthy Zsigmond, Fekete István és Pusztai Gabriella nevét kell megemlíteni.2
Könyvünk szerkezetének kialakításakor Bairu Tafla említett művei mellett mintaként figyelembe vettünk más, hasonló témájú kapcsolattörténeti írásokat is.3 Végül egyes ötletek átvétele mellett olyan rendszer kialakítása mellett döntöttünk, amely alkalmazkodik a téma magyar sajátosságaihoz, vagyis ahhoz a tényhez, hogy a kapcsolati elemek (formális/informális) némelyike olykor hiányzik. Tagolásunk tehát alapvetően időrendi. A választott korszakot négy egységre (fejezetre) osztottuk:
(1) A kapcsolatok kezdeteitől az első világháborúig. Ez a korszak a kibontakozó kereskedelmi kapcsolatok kora, amely az Osztrák-Magyar Monarchia és Etiópia közötti kereskedelmi egyezményben (1905) és konzulátus felállításában (1912) teljesedik be. Vissza

Tartalom

Bevezetés és módszertani megjegyzések 9
Az értekezésben előforduló amhara (etióp) kifejezések 13
Etiópia történetének rövid összefoglalása 15
I. az első korszak (1867-1914) 19
1. Az első utazók és újságcikkek 19
Franz Hassen 23
Gróf Zichy Vilmos 24
Gróf Teleki Sámuel 26
Afrika, Olaszország és a Monarchia 27
2. A kereskedelmi kapcsolatok kiépülése 31
Sántha Albert Béla 31
„Madame Duschka" 33
A kereskedelmi kapcsolatok élénkülése 33
3. Höhnel missziója és eredményei 35
Az 1905. évi szerződés az Osztrák-Magyar Monarchia és Etiópia között 37
Az első etióp delegáció a Monarchiában (1907) 39
Az osztrák-magyar konzulátus felállítása Addisz-Abebában 40
A második etióp delegáció a Monarchiában (1914) 42
4. Magyar utazók és irodalmi adaptációk 1914-ig 43
Inger Károly (Szulejmán ibn Inger Abdullah) 43
Gróf Königsegg Lajos és három regénye 48
Menelik császár birodalma (Budapest, 1918) 49
Szolimán ben Daija. Miért nem lett magyar gyarmat Afrikában?
(Budapest, 1926) 58
A fehér orrszarvú (Budapest, 1926) 62
5. Kovács Ödön expedíciói 62
6. Gajdács Mátyás (1) 64
II. a második korszak (1918-1935) 65
1. Demeter Géza 65
2. Dr. Mészáros Kálmán (1) 68
3. Dr. Sáska László (1) 74
4. Gajdács Mátyás (2) 79
5. Dörflinger Sándor 81
6. Az „ ismeretlen kolónia" 82
III. A harmadik korszak:
Magyarország és az olasz-etióp háború (1935 -1936) 87
1. A Wal-Wal incidenstől a szankciókig 89
2. Magyarország és a szankciók 98
Herczeg Ferenc cikke 110
Felszólalások a magyar országgyűlésben (Esterházy Móric és Peyer Károly) 112
Gróf Bethlen István cikke 113
3. A Népszövetség agóniája 116
4. Németh József százados ügye 121
5. Az olasz-etióp háború és a magyar sajtó 124
Ignotus és Csécsy 126
A kolozsvári „Korunk" c. folyóirat 131
6. Magyar haditudósítók Etiópiában 132
Faragó László (Ladislas Faragó) 132
Pádár Ferenc 135
Demeter Ödön (Edmund Demaitre) 137
7. Menczer Béla 141
IV. Magyarország és Olasz Kelet-Afrika (1936-39) 143
1. Magyar szándékok Olasz Kelet-Afrikában 144
2. A Magyar-Etióp Kereskedelmi Kft. 146
3. A magyar-etiópiai áruforgalom 149
4. Az etiópiai koncessziók 150
5. A telepesek kérdése 151
6. Egy magyar fasiszta Olasz Kelet-Afrikában 152
7. Magyarok a háborús Etiópiában 154
Sáska László (2) 154
A szemtanú: Sáska László beszámolója és a magyar kolónia 157
Mészáros Kálmán (2) 160
Összegzés 163
Abstract 165
Felhasznált irodalom 169
Névmutató 179

Szélinger Balázs

Szélinger Balázs műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szélinger Balázs könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem